Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-01 / 178. szám

­mm KOZELET S.-íy”. Káros lehet az embargó export Veszíthet a zöldség-gyümölcs ágazat, ha Moszkva tiltani kezd Kétoldalú kereskedelem (élelmiszer, ital, dohány, millió dollár) BEHOZATAL HÍRSÁV Marad a helyén az ukrán kormányfő nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását tegnapi rendkívüli ülésén az ukrán parlament, és ezzel elhárult a politikai válság veszélye a há­ború és gazdasági válság súj­totta országban. A kormányfő távozása mellett mindössze 16 képviselő szavazott a 450 fős ukrán törvényhozás tagja közül. A parlament döntött arról is, hogy az év végéig 1,5 százalékos hadiadót vezetnek be az Ukrajnában szerzett jövedelmekre. ■ MTI Nem tervezi lemondását Seszták Miklós „visszautasítom a korábbi tevékenységemet ért vádakat, amelyek kétségbeesett em­berek reménytelen próbálko­zása” - hangoztatta tegnap a nemzeti fejlesztési miniszter. Seszták Miklós elmondta, nincs köze még családtagai révén sem a Cipruson bejegy­zett Minotax nevű céghez. Nem tervezi lemondását, s megteszi a szükséges és elég­séges ellenlépéseket. Azt is hangsúlyozta, hogy korábbi ügyvédi tevékenységénei nem vétett etikai vétséget. A Népszabadság szerint az offshore Minotax megjelenik számos Sesztákhoz köthető cég tulajdonosai között. ■ VG Szeptembertől állami a Pető Intézet az állami fenntartású Pe­tő András Főiskola veszi át szeptember elsejétől a Nem­zetközi Pető András Köz­hasznú Nonprofit Kft. és a fenntartásában főiskolaként működő Mozgássérültek Pe­tő András Nevelőképző és Nevelőintézetének feladatait - áll a Magyar Közlöny teg­napi számában megjelent kormányhatározatban. A Pető Intézet államosításáról július 4-én döntött az Ország- gyűlés, ezt Rétvári Bence, az Emmi államtitkára akkor a biztonságos működés biztosí­tásával indokolta. ■ MTI Oroszország a zöldség-gyü­mölcs export egyik legfon­tosabb célpiaca, új munka­helyek teremtése függ ennek megtartásától. Ezért remény­kednek a szakemberek, hogy Moszkva nem váltja be azt a fenyegetést, hogy betiltja az unióból származó termékek importját. Agyagási Edit „Ágazatfejlesztési programot dolgoztunk ki az orosz piacra építve, emiatt létkérdés, hogy ne kerüljünk tiltólistára” - mondta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla, a Zöldség-gyü­mölcs Terméktanács (FruitVeb) elnöke annak kapcsán, hogy Oroszország mától csaknem az összes lengyel zöldség és gyü­mölcsszállítmányra beviteli tilalmat rendelt el a termékek minőségbiztosítási tanúsít­ványával kapcsolatos problé­mákra hivatkozva. Az ottani hatóságok utaltak rá, hogy a következő 1-2 hétben továb­bi szankciókat is bejelentenek az unióból származó import­tal kapcsolatban. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mi­lyen országokat, és milyen ága­zatokat fog majd érinteni. Mint Mártonffy Béla elmond­ta: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat eddig nem tudott meg­felelni az orosz elvárásoknak, ezért komoly fejlesztésekre van szükség. „Technikai elma­radottság jellemzi a szektort, még az áruk csomagolásával is gondok voltak a közelmúlt­ban” - tette hozzá. Ez azonban változni fog, egymillió tonna többlettermék előállításával kalkulálnak 2020-ig, az uniós költségvetési időszak végéig. A szakember szerint ennek nagy részét frissen és feldolgozva az orosz, a kínai és az arab piacon „érzékelten És felelőtlen lépés volt, amely kétségtele­nül emelni fogja az európai energiaárakat” - áll az orosz külügyminisztérium közle­ményében, amelyet az EUOb- server idéz. A külügyminisz­térium azokra az uniós szankciókra reagált, ame­lyek az orosz energiaszektor mellett a hadi-, a gépipari és lehet értékesíteni. Ennek alap­ján teremthető meg 100 ezer új munkahely az ágazatban, így döntő az orosz piac meglé­te - magyarázta. Az elnök arról is beszélt: jelenleg az Oroszor­szágba irányuló export nagyjá­ból 8 százalék, de 25-30 száza­lékos növekedéssel számolnak. Ilyen arányú orosz kivitel csak a rendszerváltás előtt volt, ezt a visszaesést kell ledolgozni - fo­galmazott. Szerettük volna megkér­dezni a szaktárcát a kialakult helyzetről, az esetleges lépések kidolgozásáról, de nem vála­szoltak kéréseinkre. Az Orosz­ország által bevezetett hús­import korlátozásról - amely a a hadsereg által használható termékek kereskedelmét tilt­ja. A közlemény szerint az intézkedések nem sújtják majd kevésbé azEU-t, mint a velük megcélzott Oroszorszá­got. A gazdasági szankciók hivatalosan ma lépnek élet­be, miután azokat tegnap jóváhagyta a tagállamokat képviselő Tanács is. legnagyobb magyarl4 hazai cé­geket érinti - is érdeklődtünk: annyit tudtunk meg, hogy a ko­rábbi helyzethez képest semmi nem történt, az érintett vállal­kozások az orosz hatóságok en­gedélyére várnak továbbra is. Az Európai Bizottság a na­pokban a WTO-hoz fordult annak megállapítására, hogy jogszerűen tiltja-e Mpszkva a sertéshús és élő állatok bevi­telét az országba. Oroszország arra hivatkozva rendelt el teljes tilalmat februárban az EU-s or­szágokra, hogy Litvániában és Lengyelországban néhány vad­disznóban sertéspestist mutat­tak ki. „Az orosz importkorláto­zás nyilvánvalóan aránytalan, diszkriminatív és tudományos szempontból alaptalan. Miután ez ellentétes a nemzetközi ke­reskedelem szabályaival, nincs más választásunk, mint a WTO döntését kérni” - fogalmazott az ügyben Karel De Gucht ke­reskedelmi ügyekért felelős biztost. Dacian Ciolos mező- gazdasági biztos szerint az em­bargó az elmúlt hónapokban 580 millió euró - mintegyl80 milliárd forint - exportkiesést okozott az uniós sertéstenyész­tőknek. Csányi cégei egymilliárdnál többet is veszíthetnek támogatás Egymilliárd forint felett van a területalapú támoga­tás kiesése a cégeimmel kapcso­latban - nyilatkozta lapunknak Csányi Sándor. A kormány dön­tése szerint teljesen elvonják az agrárvállalkozások területalapú támogatásait 1200 hektáros bir­tokméret felett. Ez 525 nagyüze­met érint, mintegy 20 milliárdos értékben. Csányi bízik abban, hogy lesz majd kompenzáció és akkor az ő érdekeltségeinél is kisebb mértékű lesz a kiesés. Egyedi kormánydöntés révén nemrég egyébként a Csányi ér­dekeltségébe tartozó Bonafarm Csoport 1,46 milliárdot kapott mohácsi új vágóhídjának meg­építésére. A Miniszterelnökséget veze­tője, Lázár János a támogatások elvonása kapcsán azt mondta: nem érdeklik sem Simics- ka, sem Csányi urak érdekei. Csányi közölte: Lázár jól nyi­latkozott, a kormánynak nem feladata, hogy egyes személyek érdekeit figyelembe vegye az ag- ráriumot, vagy a nemzetgazda­ságot érintő döntéseinél. Lázár korábban uzsorásnak és offsho­re lovagnak is titulálta Csányit, utóbbi esetben azokra a cégekre utalt, amelyek úgy vettek fel uniós támogatást, hogy nem tudják bizonyítani tulajdonosi hátterük és tevékenységük átlát­hatóságát. (Ezt Csányi cáfolta.) Csányi szerint nem lesz jelen­tős nemzetgazdasági hatása a támogatások elvonásának, ha az állattenyésző, vetőmagtermesz­tő, kertészkedést folytató cégeket kompenzálják. Az persze hát­rányt jelentene, hogy nem EU-tá- mogatásokról lenne szó, hanem költségvetési pénzekről, amit a büdzsé helyzete is befolyásol. A fejlesztések és a bankoknál a hitelezési döntések sokkal nehe­zebben valósulhatnak meg, mint egy fix támogatás esetén. Bízik a kompenzációban, mivel az az egész magyar élelmiszeripar helyzetét befolyásolja - fogal­mazott, hozzátéve: ha nem lesz hatékony alapanyagtermelés, akkor hatékony élelmiszeripar sem lesz. ■ É. S. Kétélű fegyver a szankció Közel százmilliárd forintért épül az új Puskás Stadion BERUHÁZÁS A 68 ezres futballaréna mellett az olimpiai központ létesítményeire további 20-25 milliárdot költhetnek A tervezéstől függően mintegy 60-80 milliárd forintba kerül­het az új Puskás Ferenc Sta­dion - mondta lapunknak teg­nap a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vezetője az új nemzeti futballaréna látványterveinek bemutatásakor. Vígh László kö­zölte, hogy a stadionhoz tartozó kiszolgáló létesítményekkel a költség 80-100 milliárd forint lehet. A nemzetközi trendek alapján a legolcsóbban épített stadion az ülőhelyek alapján az Espanyolé volt székenként mintegy 1500 eurós költséggel. A legdrágább ebben a tekin­tetben a londoni Wembley és a varsói aréna volt 11 ezer euró- val. Vígh elmondta, a Puskás Stadion esetében a székenkénti 3-4000 eurót lőtték be. A nemzeti fejlesztési minisz­ter közölte: az NSK kezelésében lévő létesítmények fejlesztésére a közeljövőben 180 milliárdot fognak költenek. Seszták Mik­lós lapunknak elmondta, a költ­ségvetési zárolások nem érin­tik a sportban a létesítmény- fejlesztéseket. A 180 milliárdos összeg a stadionokon kívül tar­talmazza a tornatermek, tan­uszodák, akadémiák építését. Ezen a kereten túl a taóból és a sportági szövetségek pénzeiből még további létesítményfejlesz­tések is lesznek a sportban. A Puskás Stadion környé­kén lévő 38 hektáros Budapes­Csányi Sándor és Seszták Miklós a stadion makettjével ti Olimpiai Központban is több beruházást terveznek. Vígh el­mondta, hogy még zajlik a mű­szaki tartalom pontosítása, az összes fejlesztés költsége továb­bi 20-25 milliárd forint lehet. Az idei büdzsét a futballstadion és környékének fejlesztése, a tervezés költségei, mintegy 2-2,5 milliárddal terhelik meg. A 200 ezer négyzetméteres, 68 ezres (koncerteken 80 ezer főt befogadó) stadion kivitelezé­si tervei az év végére készülnek el. Az NSK vezetője lapunknak elmondta, ezután írják ki a köz- beszerzési eljárást, jövő április­ban, májusban lehet meg a kivi­telező, akkor lehet majd az első kapavágás. A stadion 2018-ban lehet készen. A korábbi Népsta­dionból meghagyják a pillono- kat és a toronyépületet is. Az új és a korábbi lelátó között mint­egy 32 ezer négyzetméteren több mint 20 sportág számára lesznek edző- és versenyszín­helyek. Konferenciaközpont, 180 szobás szálloda, mélyga­rázs, diagnosztikai központ is lesz a létesítményben, tetején egy 800 méteres panorámás futópályával. Az MLSZ reményei szerint a stadion 2020-ban a labdarúgó Eb helyszíne lehet, erről szep­temberben dönt az UEFA. Csá­nyi Sándor közölte, még ez előtt szeretnének BL- vagy Európa Liga döntőt rendezni. ■ É. S. f i % l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents