Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-04 / 180. szám

6 2014. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ A Digi is versenybe szállhat a tenderen GAZDASÁG Megy a szabadba a fürdővíz következmény Natura 2000-es terület lett a szentesiek termáltava Hazai termálfürdők száma 7/////i//iiifiiiiiiiiiiliinnn\n I ............................. II 1111111111111111 M n i m \ n i h \ u u \ \ \ \1 frekvencia Mind a négy jelent­kezőt nyilvántartásba vette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvencia tenderen. így a há­rom hazai mobilcég - Magyar Telekom, Telenor és Vodafone - mellett a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. is esélyt kap arra, hogy megszerezze koráb­ban mobil adatforgalomra még meg nem nyitott 800 és 2600 MHz-es frekvenciasávokat, va­lamint a 900, az 1800 MHz to­vábbá a 26 GHz-es még ki nem osztott sávrészeket. Az NMHH pénteki döntésével a május 22-én kiírt tenderre be­adott jelentkezések alaki érvé­nyességének vizsgálata zárult le, a pályázat érdemi szakasza, vagyis a tartalmi vizsgálat még csak most kezdődik. Érdekes­ség, hogy eredetileg már június végén, július elején le kellett volna zárulnia az első fázisnak, azonban a hatóság kétszer is hiánypótlást kért a jelentke­zőktől. A pályázaton 9 frekven­cia-csomagot lehet megvásá­rolni összesen 104 milliárd forintért. Ez egyébként jóval ala­csonyabb összeg, mint ami az NMHH eredeti elképzeléseiben szerepelt, hiszen korábban még 125 milliárd forintot vártak a frekvenciák értékesítéséből. A legdrágább, „A” jelzésű csoma­gért a jelenlegi tervek szerint 33,2 milliárd forintot kell majd fizetni, a „B” jelzésűért 31,7, míg a „C”-ért 27,2 milliárd forintot. A pályázat érdekessége lehet a Digi szereplése, hiszen ameny- nyiben a társaság sikeresen vesz részt a tenderen, úgy egy újabb mobilszolgáltatóval bő­vülhet a hazai piac. Azt egyelő­re nem lehet tudni, hogy mely csomagok keltették fel a cég érdeklődését, és mihez kezd majd egy esetleges siker esetén a frekvenciákkal. A tender kiemelt jelentőségű, mert eredménye meghatározza, hogyan valósul meg a negyedik generációs mobilhálózatok ki­építése. Az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás tava­lyi lezárásával megnyíló 800 MHz-es sáv például a kedvező hullámterjedési viszonyok mi­att különösen alkalmas a ritkán lakott területek lefedettségének biztosítására. ■ K. Z. A hazai fürdők használt ter­málvizének a visszasajtolása nem kötelező, sőt, tilos is, de a víz elfolyatása ritkán vet fel környezeti aggályt. Miközben a szabadba en­gedett víz esetenként nem túl esztétikus, máskor meg­védendő, sőt, a turistáknak pénzért mutogatott képződ­ményeket alakít ki. B. Horváth Lilla Kezelés nélkül kerül a hazai fürdőkben elszennyeződött víz az úgynevezett felszíni befoga­dókba, azaz a többletvizet köny- nyen elviselő, kisvizű árkokba, patakokba, folyókba. Csak az energetikai célra hasznosított termálvizet kellett visszasaj­tolni 2004 után, de ezt a köte­lezettséget tavaly nyáron eltö­rölték. Ha ez a törvénymódosí­tás nem következett volna be, akkor a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) számításai szerint az országban legalább 100 visszatápláló rendszert kel­lett volna építeni, ami együtt 25-30 milliárd forintba került volna, miközben a geotermikus energiát hasznosító ágazat évi 15-20 milliárd forint értéket tud teremteni. „Három felhasználási mód­ja van a Magyarországon fel­hozott termál, tehát 30 Celsius fokosnál melegebb víznek. A mennyiség körülbelül 40 szá­zaléka jut a fürdőkbe, a mara­dékon pedig fele-fele arányban osztoznak az energiatermelők és az ivóvíz-szolgáltatók” - vá­laszolt a Világgazdaságnak az MGtE elnöke, Szita Gábor, hoz­zátéve, hogy a statisztika rend­kívül bizonytalan. Az előbbi arányok és annak alapján, hogy az MBFH adatai szerint az országban 2012-ben mintegy 14,9 millió köbméter termálvizet használtak fel ener­vannak szélsőséges ese­tek is. Egerszalók közelében például olyan nagy koncent­rációban tartalmazott sót egy sikertelen szénhidro­gén-fúrás után hátrahagyott kútból szabadon feltörő ter­málvíz, hogy az abból kicsa­pódott só a domboldalon látványos képződménnyé getikai célra, az összes, felho­zott víz mennyisége legalább 45 millió köbméter lehetett. Szi­ta Gábor tájékoztatása szerint a visszatáplálás több térségben is indokolt, ám érdekes mó­don nem azokban a térségek­ben van panasz a rétegnyomás csökkenésre, ahol az jelentő­sebb (például Hajdúszoboszló környékén), hanem, ahol sze­rényebb (Szentesnél). A vissza­juttatott víz tisztaságával sincs valódi gond. Az ivóvízhálózatba lehűtve kerülő termálvíz (jel­lemzően Szeged térségében) eleve a csatornahálózatba jut. A fürdők esete érdekesebb. Az MGtE elnökének ismere­tei szerint volt kísérlet arra, hogy egy fürdő megtisztítaná vált. A domboldal ma pén­zért mutogatott nevezetes­ség, állapota megőrzése ér­dekében pedig még ki is fo­lyatható napi 290 köbméter víz. Annak ellenére nyilvání­tották természetvédelmi te­rületnek a keletkező sótöm­böt, hogy az tönkretette a helyi élővilágot. a használt termálvizét, és utá­na visszasajtolná, de az elővi­gyázatosság elvére hivatkozva nem kapott rá engedélyt. A ha­tóság attól tartott, hogy a tisz­títóberendezés esetleges meg­hibásodásakor szennyeződne a földalatti közeg. A használt ter­málvízben lévő szerves anya­gok viszont nem mindig ter­mészet-idegenek, sőt: megesett, hogy a fürdő elfolyó termálvíz miatt annyira elburjánzott az érintett patak menti növényzet, hogy az elfolyatónak extra ka­szálási költséget kellett fizetnie. A hazai vízfolyásoknak ke­vesebb, mint a 20 százalékába juttatnak termálvizet. Például a Hajdúságban kevés az e célra használható, természetes víz­folyás. Szentesen több évtizede egy 124 hektáros tavat hoztak létre, amit 13 termálkút lehűlt vize táplál. A mesterséges tó ma - képződésével ellentétben - Natura 2000-es terület. A vi­ze részben nem fagy be, táplá­lékban gazdag, vonzza az újabb és újabb fészkelőket. Madárpa­radicsom lett, két madárfaj pél­dányai csak ott lelhetők fel az országban. Probléma esetenként a sók­kal és a nátriummal van. Ha a fürdő vizében ezekből a meg­engedett határértéknél több van, akkor a fürdőtársaság vagy bírságot fizet, vagy a határérték alá szorítja a nem- kívánatos összetevőt. A 2004 után kiadott engedélyek tulaj­donosai már csak szűrhetnek, hiszen a hatóság nem engedé­lyezhet olyan tevékenységet, ami eleve büntetendő. Az Or­szágos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelő­ségtől ennek kapcsán megtud­tuk, hogy egy ez év január 1-től hatályos jogszabály változás miatt a nátriumra vonatkozó követelményt csak az öntözé­si hasznosítású befogadóknak kell betartaniuk, és azoknak is csak az öntözési időszakban. Az energetikailag használt termálvizeket Németországban és Franciaországban vissza kell sajtolni, ami nem meg­lepő, hiszen ott a termálvizek sótartalma a magyarországi­nak a 10-50-szerese. Egy ideje Olaszországban is elterjedt a visszasajtolás, mert rájöttek, hogy csak így tudnak még több geotermikus energiát haszno­sítani. A Kárpát-medencében a magyarországihoz hasonló a gyakorlat. Védelem a káros sótömbnek Mól: ötödével kisebb az EBITDA kiskereskedelem Hernádi Zsolt: új felvásárlás bejelentése lehet a küszöbön Ellenőrzik a 100 ezer euró feletti bankszámlákat A Mól csoport összes működési bevétele 10 százalékkal 2375,3 milliárd forintra esett az év első felében a múlt pénteken közzé­tett, konszolidált, IFRS szerin­ti, nem auditált adatok szerint. A cég üzleti tevékenységének eredménye 1 százalékkal 79,1 milliárd forintra esett, adózott eredménye pedig 9 százalék­kal 45 milliárd forintra nőtt. Viszont a nem konszolidált pénzügyi összefoglaló szerint a tiszta EBITDA 22 százalékkal 199,6 milliárd forintra, a nettó eredmény pedig 4 százalékkal 44,9 milliárd forintra gyengült. A Mól csoport az év első fe­lében 96 milliárd forintot for­dított felvásárlásokra, beruhá­zásait 68 százalékkal növelte, 18,5 százalékos nettó eladóso­dottságával megőrizte pénz­ügyi stabilitását. A kiadott értékelés szerint a kutatás-termelés üzletág az érett mezők természetes ter­meléscsökkenése mellett, a térségben jellemző szabályozói környezet miatt jelentős gáz- árcsökkenéssel is szembesült, miközben Oroszországban több eszközétől is megvált. Az orosz- országi eladások hatását még csak részben ellensúlyozta az északi-tengeri akvizíció és az intenzív nemzetközi mezőfej­lesztés, ami viszont természe­tesen növelte a kutatási kiadá­sokat. A kereskedelmi és feldolgo­zási nyereség főként a motor­üzemanyagok árrésének jelen­tős zsugorodása miatt esett, és voltak nem tervezett finomítói leállások is a cég olaszországi A Mól befektetései (2014. első fél év, milliárd forint) Egyesült Királyság pUHHEÜS] Iraki kurd régió H|21,7 Horvátország Hl7,6 Magyarország 111,8 Oroszország |8,8 : Pakisztán 12,9 Egyéb pil,l VG-GRAFIKA FORRÁS: MÓL érdekeltségénél. Viszont job­ban szerepelt a petrolkémia és kiskereskedelmi üzletág. A gáz üzletág kevésbé járult hozzá a csoport eredményéhez, mint egy évvel korábban. A Horvát­országban megváltozott szabá­lyozói környezet miatt a Prirod- ni Plin gázkereskedő vesztesé­ges lett a gázkészletek alacsony áron történt értékesítése miatt. A közlemény szerint Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató biz­tos benne, hogy a következő ne­gyedévekben nőn a Mól terme­lése, és a csoport megvalósítja középtávú termelési céljait. Kedvező lehetőségeket látnak a térségi kiskereskedelmi háló­zat bővítésében. ■ VG a görög adóhatóság az adóel­kerülés elleni harc jegyében megkezdte minden 100 ezer euró feletti egyenleggel rendel­kező bankszáma eredetének ellenőrzését, és már számos érdekességre bukkant - idézi a Frankfurter Allgemeine Zei­tung (FÁZ) online kiadása a To Vima görög vasárnapi lapot. A görög pénzügyminisztéri­umra hivatkozva a To Vima ar­ról számolt be, hogy a bankok a szükséges információkat már át is adták az adóhatóságnak, és már az első vizsgálatok igen­csak érdekes eredményeket hoztak. Egy építési vállalkozó például, aki 72 ezer eurós jö­vedelmet vallott be és az után fizetett adót, 280 ezer eurót tar­tott a számláján. Egy munka- nélkülinek bejelentett személy pedig, aki az elmúlt években egyáltalán nem fizetett adót, 2,8 millió eurós számlaegyen­leggel rendelkezett. A német dpa hírügynökség a görög pénzügyminisztérium­tól úgy' értesült, hogy a 100 ezer euró feletti bankbetétek együttes összege mintegy 43 milliárd euró Görögországban. A görögök egyébként komoly lépéseket tettek az elmúlt évek­ben azért, hogy az országot megrengető válságból kikászá­lódjanak, de az ukrajnai konf­liktus ismét megnehezíti az ő helyzetüket is. ■ AS A A í A

Next

/
Thumbnails
Contents