Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-03 / 29. szám
2014. AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ • • Örök lázadok a múzeumban kiállítás Magritte, Duchamp, Dali képei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában Hans Arp lenyűgöző szobrait nézik a látogatók. A szürrealizmus és a dada hatása ma is jelen van a kortárs képzőművészetben Mit kezd a művészettörténet azok életművével, akik a kánont, a művészet szabályait meghaladva, sőt, lerombolva akartak újat alkotni? Beilleszti őket a kánonba. A lázadás és kanonizálódás folyamata olyan művészek munkáin keresztül követhető nyomon a Magyar Nemzeti Galéria nemrég nyílt dadaista és szürrealista kiállításán, mint Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró vagy Dali. VR-összeállítás Az, hogy a Dada és szürrealizmus című tárlat Magyar- országon korábban nem látott teljességben tudja bemutatni a XX. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát, a Szépművészetivel egyesült Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és az Izrael Múzeum közötti jó kapcsolatnak köszönhető. A jeruzsálemi intézmény igen gazdag, mintegy 1200 darabos dadaista és szürrealista kollekciójából ugyanis a 120 legkiemelkedőbb munkát sikerült elhozni Budapestre, az izraeli kurátori koncepció mentén válogatott anyag így átfogó képet nyújt a dadaizmus és a szürrealizmus meghatározó alakjairól, eseményeiről és hatásáról az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig. Pedig a dada rövid életű volt. A mozgalom első csoportja 1916-ban szerveződött Zürichben, majd az irányzat egy évtizeden belül megszűnt. Hatása azonban annál maradandóbb: radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a hagyományos esztétikai érték megkérdőjelezésével, a sokkal tovább élő szürrealizmus pedig a valóságfogalom kitágításával teremtette meg az alkotás új lehetőségeit. A kiállítás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a dada és a szürrealizmus sokféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségére. Bőséges válogatás látható például az avantgárd művészek műalkotássá nyilvánított használati tárgyaiból, az úgynevezett rea- dy-made-jeiből, helyet kapott Marcel Duchamp művészettörténeti jelentőségű munkájának replikája, a Forrás is. A francia alkotó eredetileg egy 1917-es kiállítás zsűrijét akarta tesztelni azzal, hogy egy megfordított és szignált pisszoárt küldött be műtárgyként, az esetből azonban akkora botrány lett, hogy az alapvetően megváltoztatta a műtárgy mibenlétéről addig vallott nézeteket. Szintén alkotói replikája érkezett Budapestre többek között az L.H.O.O.Q. című módosított ready-made-nek, melyben Duchamp egy Mona Lisa-rep- rodukcióra festett bajszot és a címbeli - franciául pajzán mondatként is olvasható - betűket. Amint az a kiállításon is jól nyomon követhető, más oldalról kívánta megújítani a művészetet a szürrealizmus, amely a tudatalatti felszabadításával oldotta fel az alkotás folyamatát a szabályok, szokások és a moralitás béklyói alól. André Masson, Max Ernst, Hans Arp és loan Miró műveinek biomorf formái, a véletlent is beépítő automatikus eljárások a szürrealizmus tudatalattira irányuló érdeklődését bizonyítják, míg a René Magritte, Joseph Cornell, Salvador Dali vagy Giorgio de Chirico fantasztikus művei az álommunkához hasonló folyamatokat vizsgálnak. A kiállítás Vágy: múzsa és áldozat című szekciójában Dali, Man Ray, Meret Oppenheim, Hans Bell- mer vagy Max Ernst művei a racionalitás keretei közé szorított képzelet felszabadítását, a nővel kapcsolatos, tudat alatti vágyak, félelmek, gátlások felfedését hangsúlyozza. Kimondottan magyar dadáról és szürrealizmusról nem lehet beszélni, az MNG kurátorainak mégis izgalmas és szerteágazó kísérő kiállítással sikerült áttekinteniük a két avantgárd mozgalom magyarreigl Judit Folyamat című festményével gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteménye; az alkotás június végéig a Ludwig Múzeum Reigl Judit-kiállításán volt látható. A művész által a Nemzeti Galériának adományozott mű a Dé- roulement (Folyamat, 1973- 1985) című sorozat egyik kimagasló darabja. Reigl Judit a vászon mindkét oldalát megfestve, a kép hátoldalát olyan kémiai anyagokkal kezelte, amelyek a országi hatását. A dadával való korai kapcsolatkeresést elsősorban korabeli folyóiratokon és dokumentumokon, valamint Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor munkáin keresztül idézi fel a kiállítás, majd bőséges anyag tekinti át a II. világháború után számos nyugati irányzat hatásait feldolgozó Európai Iskola tevékenységét; többek között Rozsda Endre, Anna Margit, Bálint Endre és Lossonczy Tamás munkáin keresztül. Az avantgárd által felfedezett montázs műfajának hazai recepcióját és fejlődését Vajda Lajostól indulva, elsősorban Bálint Endre és Ország Lili munkáival mutatvásznön átszivárogva foltszerűen taszítják az előoldalra felvitt akrilfestéket. A végső hatást így kémiai folyamatok alakítják. „A monumentális méretű, érzékenyfelületű és színvilága minőségében is különleges alkotással a Magyar Nemzeti Galéria felzárkózik a világ olyan múzeumai közé, minta párizsi Centre Pompidou vagy a New York-i Moma, amelyek állandó kiállításán is látható Reigl Judit-mű”- hangsúlyozta az MNG. ják be a kiállítást összeállító kurátorok. Azt, hogy a szürrealizmus még az ötvenes években is képes volt hatni a fiatal alkotókra, az ekkor már Párizsban élő Hantai Simon és Reigl ludit korabeli vásznai bizonyítják, ahogy azt is, hogy ekkor már sokan - rövidesen Hantai és Reigl is - továbbléptek a szürrealizmustól; Csernus Tibor például a realista hagyományokat szürnaturalizmus néven fejlesztette tovább a szürrealizmus automatikus festéstechnikájával. A Tudatfelszabadító hadműveletek című zárószekcióban több nemzedék alkotói egyértelműsítik mégis, hogy a magyar képzőművészet hivatkozási pontjai között a máig nyúlóan jelen van a szürrealizmus és a dada. Talán elbuktak a múzeumok és a művészeti kánonok ellen lázadók azzal, hogy munkáik régóta a kánon megkerülhetetlen részei és a múzeumok féltve őrzött műtárgyai? Vagy lehet, hogy száz évvel ezelőtti forradalmuk mégis győzött, hiszen az MNG most egyszerre látható három kiállítása is bizonyítja, hogy a képzőművészetben többé már nem lehet úgy alkotni, mint fellépésük előtt? Minden látogató döntse el maga. HÍRSÁV Ördögkatlan: 40 ezer látogatóra számítanak több mint negyvenezer látogatóra számítanak a szervezők az idei Ördögkatlan Fesztiválon, amelynek augusztus 5. és 9. között hetedik alkalommal ad otthont a dél-baranyai Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya és Beremend. Több mint 400 programmal, azonbelül 150 koncerttel, 100 családi rendezvénnyel, 80 színházi előadással, 30 kiállítással és 15 filmvetítéssel is várják a látogatókat. Gerő Marcell filmje San Sebastianban gerő Marcell Káin gyermekei című dokumentumfilmjét beválogatták a 62. San Sebastian filmfesztivál fiatal tehetségeket bemutató, New Directors szekciójának programjába, amelyben főleg játékfilmekkel együtt versenyez majd szeptember 19. és 27. között. A Káin gyermekei Monory Mész András Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú szereplőinek felkutatására vállalkozott. Folytatódik a római Colosseum renoválása lebontották a Colosseum egy részét övező állványokat, miután véget ért az ókori amfiteátrum helyreállításának első fázisa. Öt árkádsor nyerte vissza eredeti fényét és színét. A következő öt árkádsor felállványozása szeptember végén kezdődik, a teljes befejezés 2016. márciusra várható. Zsolnay-kiállítás a budai Várban a zsolnay-gyár történetét mintegy 260 alkotáson keresztül áttekintő, Egy zseniális család című kiállítással nyílt meg pénteken az egykori Honvéd Főparancsnokság hét évtized után felújított épülete a budai Várban. A tárlat első egysége a Zsolnay Múzeum anyagából válogat, láthatók a Zsol- nay-épületkerámiák, majd egy magángyűjtemény ritkaságai zárják a december 31-ig látogatható kiállítást. Reigl-festményt kapott a Nemzeti Galéria Monumentális előadás született opera Thiago Arancam sztártenor énekli az Aida főszerepét a Margitszigeten Godzilla, Pókember és Mad Max is visszatér A Budapesti Nyári Fesztivál keretében ma is látható Verdi Aidája, a főszerepben Sümegi Eszterrel és Thiago Arancammal a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Verdi egyik legismertebb operája szenvedéllyel átszőtt szerelmi történet a rabszolgasorsba vetett etióp királylány és a menyegzőjére készülő egyiptomi hadvezér tragikus sorsáról. A szerelmi háromszög és a hatalmi játszmák között vergődő Aida és Radames szívszorító meséjében a szerelmesek lemondanak látszólagos szabad- <jj ságukról, és a halált választják az | igaz érzésekért cserébe. A Szabad 1 Tér Színház és a Magyar Állami J Operaház együttműködésével £ megvalósuló produkció látvá- Lenyűgöző díszletekkel kel életre a leghíresebb Verdi-opera nyos, monumentális díszletekkel kerül színre Nagy Viktor tradicionális rendezésében. A brazil születésű, fiatal sztártenor, Thiago Arancam hangját losé Curáéhoz hasonlítják. Kirobbanó karrierje a Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi énekversenyen indult el hat évvel ezelőtt, melyen három díjat is nyert, köztük a közönség díját. A milánói Accademia Teat- ro alia Scala tagja és szólistája. 2007-ben Puccini Lidércek című operájában debütált, azóta a világ számos operaházában szerepelt sikerrel. Legfőbb szerepei: Don Jose (Carmen), Pinkerton (Pillangó- kisasszony), Cavaradossi (Tosca) és Radames (Aida). ■ godzilla, Pókember és Mad Max is visszatér a filmvászonra: a múlt héten befejeződött, sztároktól nyüzsgő San Diegó-i Comic-Con képregény- és szórakoztatóipari fesztiválon a rajongók egy sor újdonsággal találkozhattak - írta az MTI. A The Hollywood Reporter beszámolója szerint Gareth Edwards videoüzenetben értesítette a Comic-Con közönségét arról, hogy bár jelenleg „egy kisebb sci-fin” dolgozik - az egyik új Star Wars-produkción - , de amint befejezte, belefog a Godzilla folytatásába. Guillermo del Toro a 2015 októberére várható horrorját, a Crimson Peaket mutatta be a fesztiválon, Duncan Jones pedig a készülő Warcraftról számolt be az első képkockák levetítésével. A négynapos show keretében George Miller, aki Mad Max című kultfilmje előzményén dolgozik, több részletet is levetített a Fury Road című produkcióból a közönségnek. A Marvei filmstúdió szintén San Diegóban árulta el, hogy a mozikban augusztus közepétől látható A galaxis őrzői című sci-fi filmjének folytatásával 2017 júliusában találkozhatnak a nézők. A csodálatos Pókemberrel 2018-ban találkozhatnak ismét a rajongók, egyes források szerint ismét Andrew Garfield bújik a testhezálló pókruhába. ■ > 4 i K 1 *