Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-31 / 33. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP HPv A méhnyakrák gyógyítható, egyetlen nőnek sem szabadna belehalni. Ez a betegség a fiatal nőket érinti. Az állam az idei tanévtől vállalja a védőoltás költségét, de az oltás nem kötelező, csak ajánlott. ELETET MENTHET KÉT TUSZURAS Magyarországon évente 1490 új méhnyakrákos esetet ismernek fel és átlagosan minden évben négyszáz nő belehal a betegségbe. Finnországban például, miközben hasonló számú beteg van, négy halálos eset az évi átlag. Az idei tanévtől a hetedikes lányok ingyen kapják a HPV vírus elleni védőoltást, ami a rákos megbetegedések 70 százalékát okozza. VR-összeállítás Urbán Zsófia, a Soffi zenekar egykori énekese két hete halt meg. Blogjában fájdalmas őszinteséggel számolt be betegségéről a diagnózistól az utolsó vizsgálatokig. Végig hitt abban, hogy meg fog gyógyulni, mégis elveszítette a csatát. 33 éves volt és egy kislány maradt utána. Méhnyakrákban halt meg. Egy olyan betegségben, amiben az orvosok szerint senkinek nem szabadna. Azért, mert ez a daganatos elváltozás nem alakul ki egyik pillanatról a másikra, számos jel utal már a betegség fellobbanása előtt is arra, hogy nem jó irányba tart a szervezet, és a felismerése is egyszerű, fájdalmatlan vizsgálattal megoldható. Ennek ellenére a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 év alatti nők körében, tehát fiatal korban támad. Ráadásul, ugyan leggyakrabban a 35-60 év között lévő nőknél fordul elő, azonban ma már egyre gyakoribb az ennél is fiatalabb, alig harmincas, sőt a huszonéves korosztályban is a megjelenése. PANASZMENTESEN IS JÁRNI KELL SZŰRÉSRE Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. Ha időben diagnosztizálják, meg lehet kezdeni a kezelést, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat, az életet veszélyeztető állapot kialakulását. Amikor már tüneteket okoz, azonnal érdemes orvoshoz fordulni. Ezek a tünetek lehetnek a rendszertelen vérzés, szexuális együttlét utáni kellemetlen érzés vagy vérzés, szokatlan hüvelyi váladékozás, kismeden- cei fájdalom, akadozó vizelet, duzzadt lábak, esetleg hát- és derékfájás. Éppen azért fontos, hogy 25 éves kor fölött legalább háromévente elmenjenek a nők rákszűrésre, mert a tünetek kialakulásakor már sokkal iosz- szabbak az esélyek. A BETEGSÉGEK 70 SZÁZALÉKÁT VÍRUS OKOZZA Számos tényező külön-külcn, és együttes jelenléte is okozhatja a méhnyakrák kialakulását, például korán megkezdett nemi élet, gyakori partnerváltás, rossz intimhigiénia, abortusz, sok szülés, de a legnagyobb szerepe a betegség kialakulásában a humán papillomavirus bizonyos típusainak van. Fontos, mégis kevesen tudják, hogy a citológiai szűrés, amelyre évente egyszer életkortól függően behívnak, nem egyenlő a HPV-szűréssel, amely már a veszélyes vírus korai jelenlétére is azonnal felhívja a figyelmet. A HPV-fertőzés nagyon elterjedt: élete során az emberek 50- 80 százaléka átesik valamilyen válfaján - és a legtöbbjük nem is tud róla. A HPV szexuális érintkezés útján is könnyen átadható. Ezért fontos, hogy a védelem még azelőtt kialakuljon, mielőtt a szexuális élet megkezdődne. Ezért szükséges a védőoltást a lányoknak fiatal tinédzser korban beadatni. Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák ellen. A vírust egyébként az esetek döntő többségében 1,5-2 év alatt legyőzi az immunrendszer és semmilyen egészség- ügyi problémát nem okoz. HPV: TÖBB MINT SZÁZ TÖRZS, DE CSAK TUCATNYI BETEGÍT A HPV a humán papillomavirus nevének rövidítése. Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. Sőt azt is tudjuk, hogy a méhnyakrákok mintegy 70 százalékáért a humán papillo- mavírusok közül kettő típus, a 16-os és a 18-as tehető felelőssé. A felajánlott önkéntes védőoltás, amelyet az állam térítés- mentesen biztosít, ezek ellen véd. Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amely a sejtekbe beépülve megváltoztathatná azok működését. Az oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. 19 ORSZÁGBAN AJÁNLOTT, AUSZTRIÁBAN FIÚKNAK IS ADJÁK 2010-ben az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felmérést végzett az \ ■ jm új méhnyakrákos megbe- I (U. 1*® 1 1 tegedést diagnosztizálnak ■ ® hazánkban évente átlagosan. 70 százalékát okozza a méhnyakrákoknak az a két HPV-vírus, ami ellen véd az önkéntesen és térítésmentesen igényelhető vakcina. 407 nő hal meg méhnyakrák következtében hazánkban évente átlagosan. Miért fontos a HPV elleni vakcina? Mennyire gyakori a méhnyakrák? 2. 4. 9. leggyakoribb daganattípus a 15-44 éves nők körében. leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a nők körében. leggyakoribb rákos halálozási ok a világon. FORRÁS: ANTSZ.HU, EGESZSEG.HU 26-65 éves korú nők számára háromévente. 2014-től azok a lányok, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzik. 6 hónap különbséggel kapnak két vakcinát a felkarba az iskolaorvostól. Kik kapják meg a védőoltást és hogyan? Kiknek javasolt a méhnyakszűrés? Hogyan kapják meg az oltást? Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland és Norvégia bevonásával a HPY elleni védőoltások bevezetésének állásáról. A felmérésben résztvevő 29 ország közül 22 rendelkezik HPV-védőoltásról szóló ajánlással. Jelenleg 19 országban van HPV vakcinációs program, a legtöbb helyen az iskola-egészségügyi szolgálatokon keresztül. Az elsődleges célcsoportot a 12-13 évesek jelentik, de 40 éves korig él az ajánlás az oltás beadására. Ausztriában a fiúk is megkaphatják, és férfiaknak is van ajánlás a programra. Hazánkban nemcsak az ingyenes országos program létezik, de több mint száz olyan település is van, ahol az önkormányzat téríti az oltás költségeit vagy azoknak egy részét. MINDEN DAGANATNÁL FONTOS, Tíz figyelmeztető jel, hogy menjen orvoshoz ha változott o közérzete, több alvást kíván, fáradékony és gyenge. ha nincs étvágya, rosszul esik az étel és nem tud úgy enni, mint máskor. HA MEGMAGYARÁZHATATLANUL, vagy gyorsan veszít a súlyából. ha duzzanatot tapasztal valahol a testén, szájában. ha változik az anyajegye vagy nehezen gyógyuló sebe van. ha ok nélkül makacsul köhög vagy bereked. HA bárhol rendellenes vérzést tapasztal. ha a székelési vagy vizelési szokásai megváltoznak. ha ok nélkül és huzamosabb ideig lázas. ha rendszeres fájdalmat érez, aminek nem tudja az okát. HOGY IDŐBEN ÉSZLELJÉK Évente 33 ezer embert veszítünk el daganatos megbetegedésben és 70 ezer új beteget regisztrálnak. Míg Amerikában 67 százalékos a rákbetegek ötéves túlélése, nálunk 38 százalék, és az egyéves túlélés esélye is rosszabb hazánkban, mint az uniós átlag. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy az emberek többsége későn megy orvoshoz, a betegeknek túl hosszú időt kell várniuk, amire megfelelő diagnózishoz jutnak, és a legmodernebb gyógyszerek sem eléggé hozzáférhetők hazánkban. Nagy baj az is, hogy nincs átfogó onkológiai szűrési rendszer a méhnyak- és emlőrák szűrésen túl. A vastagbéldaganatok esetében 80 százalékkal csökkennének a halálozások, ha az érintett lakosság 10 évente egyszer elmenne a vizsgálatra. Azaz évente 5 ezer betegből 4 ezer megmenthető lenne. Az is probléma, hogy még a tünetekkel rendelkezők sem keresik fel az orvost azonnal sokszor az állásuk, a szociális biztonságuk elvesztésének félelme miatt, halogatják, hogy megtudják a rossz hírt. Pedig az időben felfedezett daganatos betegség sokkal nagyobb eséllyel gyógyítható. A rák ma már nem az a betegség, ami évtizedekkel ezelőtt volt. Rengeteget fejlődött a diagnosztika, új gyógyszerek vannak, és ha kezdeti stádiumban kerül orvoshoz a beteg, a rákos megbetegedések nagyobb része gyógyítható. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke: Tudatosítani kell, hogy a rák nem minden esetben gyógyíthatatlan betegség nem csak a méhnyakrák támad egyre fiatalabb korban. Agydaganatot, tüdőrákot és mellrákot is egyre több fiatal - 45 év alatti - embernél diagnosztizálnak Magyarországon. „IDEI PROGRAMJAINK céljául tűztük ki a fiatalkori rákbetegség megelőzésének, időbeli felismerésének és a megbetegedettek kezelésének segítését - mondta Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. - A megfelelő egészség-magatartás életmentő lehet. Tudatosítani kell, hogy a rák nem minden esetben gyógyíthatatlan és tünet nélküli betegség. Ha valaki ismeri a gyanújeleket, amik daganatos betegségre utalhatnak, és amint változást észlel önmagán, orvoshoz fordul, sokat tett önmagáért. ami elkeserítő, hogy a 45 év alatti megbetegedettek többsége vagy olyan rákban betegedett meg, amit meg lehetett volna előzni, vagy olyanban, amit, ha időben felfedezik, meg lehet gyógyítani. A tüdő- és vastagbélrákot, illetve a bőr festékes roszszindulatú daganatát többségében meg lehetne előzni, ha nem dohányoznának, ha egészségesen táplálkoznának és ha óvatosan napoznának az emberek. A mellrákot, a hererákot rendszeres önvizsgálattal fel lehetne fedezni, a méhnyakrák ellen ma már van védőoltás, de a 25 éven felüli nők részére háromévente államilag szervezett szűrővizsgálat elérhető. Simon tamás azt mondta: a magyar betegek többsége későn kerül orvoshoz, gyakran olyan stádiumban, amikor már nem lehet meggyógyítani. Az is nagy baj, hogy sok idő telik el, mire hozzájut azokhoz a vizsgálatokhoz, amivel a pontos diagnózist fel lehet állítani. „sajnálatos, hogy hazánkban az emberek többsége nem érzi át, hogy az egészség a legnagyobb értéke és ugyanúgy vigyáznia kell rá, mint bármilyen más vagyonára. A betegség kialakulásának hátterében ugyanis legtöbbször a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életforma áll. Másrészt orvoshoz sem időben mennek az emberek. Az egészségügyi kultúrának nagyon sokat kellene fejlődni, meg persze a szűrőprogramokat és az ellátást is javítani kellene ahhoz, hogy érdemi változás legyen.” a rák már nem olyan végzetes kór, mint ahogy az a köztudatban él, de tudnunk kell, hogy bár túlnyomó többsége a betegeknek idősebb 65 évesnél, azért a betegség előfordul fiatalabb korban is. A 45 év alattiakat érintő öt leggyakoribb rákos megbetegedés 2013-ban Nők Mellrák (704 beteg, 84 halott) Festékes bőrrák (331 beteg, 35 halott) Méhnyakrák (238 beteg, 45 halott) Tüdőrák (170 beteg, 59 halott) Vastagbélrák (111 beteg, 44 halott) Férfiak Hererák (450 beteg, 23 halott) Tüdőrák (198 beteg, 95 halott) Festékes bőrrák (180 beteg, 19 halott) Vastagbélrák (165 beteg, 31 halott) Veserák (90 beteg, 27 halott)
