Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-27 / 199. szám

2014. AUGUSZTUS 27., SZERDA 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Szijjártó: minden külképviseleten lesz gazdasági attasé NAGYKÖVETEK A megváltozott világban a magyar külpolitika fókuszában a klasszikus dip­lomáciai feladatok mellett a gazdasági érdekek fokozott kép­viselete áll - mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium (KKM) parla­menti államtitkára a külképvi­selet-vezetői értekezlet második napján tartott előadásában. Megjegyezte: fontos, hogy az erős termelő szektor kiegé­szüljön azzal, hogy az ország a kutatóközpontok bázisa is legyen, a magas hozzáadott értéket adó iparágakra is össz­pontosítani kell. Az államtitkár kiemelte, hogy belátható időn belül Magyarországnak az élre kell állnia három területen: az ipar hozzájárulása tekintetében a nemzetgazdaság teljesítmé­nyéhez és az export GDP-hez mért aránya szempontjából az Európai Unióban, továbbá Kö- zép-Éurópában az egy főre jutó külföldi közvetlen működő-tőke arányát tekintve. Az államtitkár közölte: a kor­mány minden szükséges szer­kezeti és szervezeti változtatást végrehajtott, hogy a külpolitika minden eddiginél nagyobb mértékben segíthesse a kül­gazdaság növekedését. Szijjártó Péter e lépések között említette a Nemzeti Befektetési Ügynök­ség (HIPA) létrehozását és azt, hogy az Eximbank bátrabb exportfejlesztési és export­finanszírozási tevékenységet folytat. Beszélt még arról, hogy a gazdasági vegyesbizottságok a keleti relációban a legjobb eszközei a gazdaságfejlesztési együttműködésnek, továbbá arról, hogy megerősítették a Magyar Nemzeti Kereskedő­ház Zrt.-t, és a jövőben még 15 kereskedőházat nyitnak. El­mondta: a jövőben minden kül­képviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé. ■ MTI O © Szijjártó Péter Segély: kicsit a közösből munkanélküliség Az euróövezet stabilabb lehetne az új rendszer által Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetarto­zásért felelős tagja Munkanélküliségi ráta az EU-országokban (2014.6. hó, százalék) EU-átlag 10,2 Ausztria Belgium Bulgária Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Magyarország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia ■■5,0 * Májusiadat. ** Márciusi adat. forrás: eurostat Közös, részlegesen összevont munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetését java­solják többen is az eurózóna országaiban. Andor László uniós biztos szerint ez min­den résztvevő számára előny­nyel járna, ám vannak, akik szerint egy ilyen rendszer ismét csak a válságban lévő államoknak kedvezne. Haiman Éva Az Európai Bizottság azt java­solja, hogy az euróövezeti or­szágok adóbevételük egy részét helyezzék el egy közös alapban, és ebből fedezzék a munkanél­küliek ellátásának egy részét egységes szabályok alapján - írta a Die Welt nyomán az MTI. Andor László, a bizott­ság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi össze­tartozásért felelős biztosa a Világgazdaságnak ugyanakkor azt mondta: nincs még ilyen ja­vaslat, a politikai vita épp hogy csak elkezdődött a kérdésről. Elképzelések mindenesetre léteznek. Ezek szerint az érin­tett tagországok GDP-jük 0,2-2 százalékát fizetnék be a közös alapba. Összességében az eu­rózóna GDP-jének körülbelül egy százalékát kitevő összegre lenne szükség. Ebből fedeznék azt a mindenütt azonos alap­szintű munkanélküli segélyt, amely korábbi bérük 40 száza­lékának megfelelő juttatást biz­tosítana a munkanélkülieknek hat hónapig. Ezt az összeget a tagállamok kiegészíthetnék, fél év elteltével pedig teljes egészé­ben átvennék a munkanélkü­liek ellátását. A biztos azt mondta: bár a lényeg ezzel a rendszerrel a monetáris unió megerősítése, az eurózónán kívüli országok is csatlakozhatnának hozzá. Mivel azonban egy minimá­lis mértékű harmonizáció egy ilyen modellel együtt jár, Ma­gyarország esetében felmerül­ne a munkanélküli segélyezés túl rövid időtartama. A biztos Eltérő gyakorlat AZ EURÓPAI UNIÓBAN a fog­lalkoztatási politika és a szo­ciálpolitika is nemzeti hatás­körbe tartozik - közösen csak a munkavédelemre fog­lalkozó részterületeket, pél­dául a munkaidőre vonatko­zó szabályozás létezik. A munkanélküli támogatás ki­számítására sincs egységes rendszer, ugyanakkor a jöve­delmi különbségek miatt a támogatások összege is ko­szerint az új, közös biztosítási rendszer bevezetése kizárólag politikai akarat kérdése. „A véleményem az, hogy ha a kö­vetkező öt évben az EU nem tud valamilyen jelentős lépést tenni az egységes valuta meg­erősítésére, akkor újabb súlyos válságba kerülhet” - fogalma­zott a biztos. Andor László a témában la­punknak írt cikkében úgy ér­velt: ez a részlegesen összevont biztosítási rendszer erősítené a gazdasági stabilitást, dekon­junktúra idején csökkentené a visszaesés hatásait. Szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy az euróövezet valameny- nyi tagállamát összefogó mun­kanélküliség-biztosítás ismét csak a gazdaságilag, pénzügyi­moly eltérést mutat. Amíg például Belgiumban azok, akik előzetesen dolgoztak, korlátlan ideig részesülhet­nek a munkanélküli segély­ben, Magyarországon ez mindössze három hónapig jár. A segély összegét a leg­több tagországban a fizetés bizonyos aránya (40-80 szá­zaléka), de több helyen - így nálunk is - ennek a legfelső szintjét is meghatározzák. leg stabil országokat terhelné, miközben a válságállamoknak kedvez. „A konjunktúra és a munkanélküliség alakulásától függően az egyes országok hol nettó befizetői, hol nettó ked­vezményezettjei lennének a rendszernek” - hangsúlyozta. Jelenleg az amúgy is komoly gazdasági gondokkal küzdő Görögországban (27,2 száza­lék), Spanyolországban (24,5 százalék) a legnagyobb arányú a munkanélküliség, vagyis ha most vezetnék be a közös mun­kanélküli segélyt, akkor ismét csak ezek az országok profitál­nának belőle. A biztos szerint az új rend­szernek ennél távolabbra muta­tó hatásai lennének. A lényeg az - fejtette ki lapunknak -, hogy a valutaunióban, a közös fiská­lis szabályok és az egységes mo­netáris politika érvényesülése mellett a rövid távú munkanél­küliség alakulása szoros kap­csolatban áll a makrogazdasági paraméterekkel, amelyek fölött a tagországok önállóan már nem rendelkeznek. A hosszú távú munkanélküliség viszont továbbra is sok olyan tényezőtől függ (képzési rendszer, foglal­koztatási szolgálatok kapacitá­sa, vállalkozásösztönzés, nyelv­tudás stb.), amelyek strukturá­lisak. Ezeknek a fejlesztésére a tagországot ösztönözni kell. HÍRSÁV Veszélyes ásványvizek a boltok polcain TÖBB TÍZEZER liter, a Lidinél, az Aldinál és a One Euro Sot- re-nál forgalmazott 12 külön­böző fajta ásványvíz forgal­mazását tiltotta meg és kö­telezte a gyártókat a termék visszahívására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tételeket a nitrition koncentráció és a pseudomonas aeruginosa baktérium engedélyezett ha­tárértéket meghaladó tartal­ma miatt kellett visszagyűj- teni. A Lidi Magyarország közleményében arra kéri a vásárlókat, amennyiben az érintett termékekből vásárol­tak, vigyék vissza bármelyik Lidi üzletbe, a vételárát meg­térítik. ■ MTI Támogatná a kormány a dohánytermelőket a kormány keresi az európai uniós követelményeknek is megfelelő támogatási lehető­séget a dohánytermesztésben foglalkoztatott 20 ezer ember munkahelyének megőrzésé­hez - ezt Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium államtitkára mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón. A jövő év­től az unió már nem biztosít 22,4 millió euró, mintegy 7 milliárd forint szerkezet- átalakítási támogatást az ágazatnak, ha ezt az összeget hazai forrásokból nem si­kerül pótolni, a megszűnés fenyegetheti a dohápyter- mesztést Magyarországon. A jelenleg 4711 hektáros do­hányültetvény 80 százaléka Szabolcsban található. ■ MTI Több termék exportálható az USA-ba friss És fagyasztott húst, és nem hőkezelt hústermékeket is szállíthatnak a magyar termelők az USA-ba - kö­zölte a Földművelésügyi Mi­nisztérium (FM). A termék­paletta-bővítést az amerikai Mezőgazdasági Miniszté­rium Élelmiszer-biztonsági Ellenőrzési Szolgálata (US- DA FSIS) a magyarországi ellenőrzést követően végle­gesítette. Az engedély a már jóváhagyott termékekre - hőkezelt, hosszan érlelt ser­téshús-termékek - továbbra is vonatkozik. ■ VG Véget ért a 24 hónapos kamatvágási ciklus alapkamat Az elemzői várakozásokkal összhangban 2,1 százalékon maradt az irányadó ráta A múlt hónapban már jelezték: egyelőre tartják a kamatszintet Tegnapi ülésén változatlanul 2,1 százalékon hagyta a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) Mo­netáris Tanácsa a jegybanki alapkamatot. Ez nem volt külö­nösebben meglepő azok után, hogy az egy hónappal ezelőtti kamatdöntés után Matolcsy György, az MNB elnöke közöl­tem az immár 24 hónapja tartó sorozatos csökkentéseknek kö­szönhetően az alapkamat elért arra a szintre, ami az infláci­ós cél középtávú elérését, és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosít­ja. A monetáris tanács 2012 augusztusától összesen 490 bázispontot vágott az irányadó rátából. A mostani tartás után ki­adott jegybank közlemény szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Az erősödő gazdasági aktivitás ellenére is elmarad azonban a kibocsátás a potenciális szint­től, és csak a jövőre közelítheti azt meg. A belső kereslet elle­nére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitás­kihasználtság csak fokozato­san javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munka­nélküliségi ráta az év eleje óta stagnál, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A júliusi inflációs adat alap­ján a fogyasztói árak növe­kedése továbbra is csekély. A középtávú mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdi­namika, az inflációs várako­zások mérséklődése, valamint a szabályozott árak több lép­csőben végrehajtott csökken­tése. Ahogy viszont élénkül a konjunktúra, a gyenge belső kereslet által kiváltott dez- inflációs nyomás is fokozato­san gyengül, és az infláció az előrejelzési horizont végéig el­érheti az árstabilitásnak meg­felelő 3 százalék körüli értéket - állítja az MNB. Az Equilor és a Nézőpont In­tézet szerint is megfelelt a tar­tás a várakozásoknak. Az Equi­lor szerint az MNB nem véletle­nül elkötelezett amellett, hogy alacsony kamatszintet tartson: a devizahitelek kivezetése után ugyanis a forinthitelek kamata válik fontossá fontos, mind a kinnlevő állomány, mind a vár­hatóan felfutó hitelezés szem­pontjából. Ha nincs devizahite­les állomány, az forint is gyen­gébb lehet. A fő kérdés az, hogy milyen forintárfolyam mellett tartható fenn az államadósság csökkenő pályája. ■ VG Az alapkamat alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS \ * * A V i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents