Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-27 / 199. szám

2 *1 KÖRKÉP 2014. AUGUSZTUS 27., SZERDA Érik a szilva, az alma, a barack és a szőlő is, nagy szükség van a mezőgazdaságban az ügyes kezű alkalmi munkásokra (illusztráció) Nem szégyen az idénymunka szüret Sokba kerülhet az, ha valaki nem jelenti be a dolgozóit Nyári, alkalmi és önkéntes tényleg nem szégyen az idénymunka. Gimnazista korunkban a nyári szünet­ben fiú testvéreim barackot szedni jártak. Nem volt köny- nyű lépést tartani a paraszti munkában edzett asszo­nyokkal, akik a törzsgárdát alkották. Büszkék voltak, ha sikerült, örültek a kerese­tüknek. A múlt megszépítő távlatából nosztalgiával gondoltunk vissza a sokszor sanyarú körülmények között végzett fizikai munkákra, talán mert akkor voltunk fiatalok, és egy szezonban csak rövid ideig tartott. a GiMiBEN már alig vártuk, mikor mehetünk szüretelni, ugyanis a pécsi gimnázium­ból minden ősszel egy hetet Villányba jártunk dolgozni, nem pedig suliba. Remekül éreztük magunkat, pedig a szőlőszedés minden ellen­kező híreszteléssel szemben nem is olyan könnyű. A saját szőlőnk nem volt nagy. Nagyanyám minőségi ellenőrként nyomunkban járva ellenőrizte, hogy fel- szedtük-e a lehullott szőlő­szemeket, mondván, hogy sok kicsi sokra megy. Meg, hogy aki a kicsit nem becsü­li, az a nagyot nem érdemli. Kedvenc nagyanyám min­den élethelyzetre tudott va­lamilyen közmondást, vagy ha nem, akkor kitalált egyet. A fizikai munka erőpróba volt, sikerélményt adott, ráadásul együtt végeztük a családdal, vagy pedig az osztálytársakkal. NAGY ÖTLET volt, akárki találta ki, hogy a 2016. ja­nuár 1-je után érettségire jelentkezőknek már ötven óra önkéntes munkát kell igazolniuk. Fontos tapaszta­latra tesznek szert a fiatalok, éppen az ilyesmire legérzé­kenyebb korban. Amennyire fontos a közösségben vég­zett, a fizikai munka, a saját kereset élménye, nagyszerű érzés a nem pénzért, hanem másokért végzett önkéntes munka is. Nyár végén, ősz elején megszaporodik az idény­munkások száma. Érik az őszibarack, a szilva, szedik az almát, hamarosan a sző­lőt is. Nagyon sokan azért vállalnak munkát ilyenkor, mert a bevételéből fedezik a téli tüzelő, vagy a gyerekek iskolázási költségeit. Mauthner Ilona Az őcsényi Horváth Aranka évek óta ugyanannál a vállal­kozónál dolgozik, amikor be­érik az őszibarack, majd a szil­va. így két hétig folyamatosan - ha nem esik az eső - szedik a gyümölcsöt, amit a tulajdonos a nagybani piacon értékesít. Minden reggel bejelentik a 8-10 embert, majd kezdődik a mun­ka, ami reggel 7-től délután 4 óráig tart, és 4000 forintot fizet­nek érte naponta. Aranka az így összegyűjtött pénzből a felnőtt gyerekeit támogatja, s nagyon örül, hogy tud adni nekik egy kis pénzt. Azzal nincs tisztá­ban, hogy adóbevallás idején be kell-e vallania az idénymunká­ban kapott pénzét. Barlai Krisztina, a NAV Dél-dunántúli igazgatóságának sajtóreferense elmondta, sok em­bert érint az egyszerűsített mó­don létesíthető munkaviszony, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint az al­kalmi munka. Az így szerzett jövedelmet akkor kell bevallani, ha az egyszerűsített foglalkozta­tásból származó bevétel megha­ladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező leg­kisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (idén 4670 Ft/nap) szorzatát (a továb­biakban: mentesített keretösz- szeg). Ebben az esetben jövede­lemként kizárólag a mentesített keretösszegeF meghaladó részt kell figyelembe venni és beval­lani a 1453-as „A” lap első sorá­nak „d" oszlopában. A számítást az alábbi példa is szemlélteti: olvasóink közül többen is kér­dezték, hogy őstermelőként re­gisztrált személy (akinek nincs egyetlen főállású munkavállalója sem) megteheti-e, hogy szüretnél egyszerre több, mondjuk 10 em­bert alkalmi munkavállalóként, egyszerűsített foglalkoztatással dolgoztasson. Egy általunk meg­kérdezett adózási szakember el­mondta, a munkáltató (lehet az őstermelő is) egy évben 365-ször foglalkoztathat alkalmi munka- vállalót. Ennek a keretszámnak ha a foglalkoztatás napjainak száma 10 és az ezért kapott jö­vedelem 50 000 forint, akkor ebből kell kivonni a mentesített keretösszeget, ami ez esetben 10x4670=46.700 forint, és az adóbevallás 1. sorában a 3300 forint különbözetet kell szerepel­tetni. A mentesített keretössze­get meghaladó jövedelmet abban az esetben is szerepeltetni kell, ha az adózónak más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt 2014-ben. A szekszárdi Simon Ilona a férjének segít szüret idején, minden réggel bejelenti az al­kalmi munkavállalókat. Hét óra előtt egy jelenléti ívet töltenek ki a dolgozók, akiknek az ada­tait (anyja neve, taj-szám, adó­a beosztása a munkáltató belátá­sára van bízva. Tehát, ha valaki tíz napig szüretel, napi 20 ember­rel, akkor 200-at használ el a keretszámából. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés mértéke mező- gazdasági idénymunkánál napi 500forint személyenként, turisz­tikai idénymunkánál is 500fo­rint, alkalmi munka esetén pedig 1000forint. Az egyszerűsített munkavégzés nem haladhatja meg az évi 120 napot. szám, lakcím) már korábban összegyűjtötte. A jelenléti alap­ján jelenti be elektronikus úton a munkásokat. Ez már rutinból megy, és csak pár percet vesz igénybe. Ezt követően kezdőd­het a munka. Délután pedig egy kifizetési lapot kell aláírniuk az embereknek, ez alapján kapják meg a járandóságukat. Minden év végén mindenki, aki akár egyetlen napot is dolgozott a szüret idején, egy igazolást kap arról, hogy mennyi pénzt fizet­tek be utánuk, és hány napot dolgoztak a vállalkozónál. Az egyszerűsített foglal­koztatásnál - mezőgazdasági idénymunka esetén - a mun­káltatónak napi 500 forintot kell befizetni minden dolgozó után. - Ez az összeg kiváltja a járulékokat, így se a munka- vállalónak, se a munkáltatónak más összeget nem kell befizet­nie - mondták kérdésünkre a megyei kormányhivatal mun­kaügyi központjában. Ezek a napok beszámítanak a munka- vállalók szolgálati idejébe, vagy­is a nyugdíj alapba, sőt baleseti ellátásra és álláskeresési ellá­tásra is jogosítanak. Más ellá­tásra viszont nem, így táppénz se jár utánuk, és nem váltja ki az egészségügyi járadékot sem. Alkalmi munkát az álláskeresé­si támogatás folyósítása alatt is lehet vállalni. Kampányszlogen miatt támadt nézeteltérés dombóvár Plagizálással vádol­ja Vida Tamást, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjét Szabó Loránd, Dombóvár jelenlegi ve­zetője, a Természetesen Dombó­vár indulója. Aljas módszernek nevezte, hogy kihívója hirdető­oszlopokon elhelyezett plakát­jain az „Új Dombóvár Születik!” szlogen olvasható, akárcsak az ő 2002-es programjának kiadvá­nyán, illetve a 2006-ban kiadott beszámolójának címlapján. Sza­bó Loránd a közösségi oldalán megosztott bejegyzésben szólí­totta fel Vida Tamást arra, hogy a továbbiakban ne használja az általa kitalált szlogent. Reagálásképpen Vida Tamás elmondta, hogy nem tudatosan vette át a korábban használt jel­mondatot, mivel 2002-ben még egyáltalán nem foglalkozott politikával, és nem tudott arról, hogy Szabó Loránd 12 évvel ezelőtt milyen szöveggel kam­pányolt. Azt is hozzátette: ha bárki is emlékezett volna a szlo­genre, nem használták volna a plakátjaikon, bár tudomása sze­rint a mondat nincs levédetve. Vida Tamás arról is beszámolt, hogy a választásokig még to­vábbi jelmondatokkal is jelent­keznek, olyanokkal, amelyek kevésbé sértik Szabó Loránd érzékenységét. ■ H. E. A Fidesz jelöltjei leadták a kellő számú ajánlást szekszárd Pár óra alatt ossze- gyűlt a szükséges támogató aláírások többszöröse. A Fidesz kampányeredményéről sajtótájé­koztatón számolt be Horváth Ist­ván, a szekszárdi választókerület elnöke. Ács Rezső szekszárdi polgármesterjelölt elmondta, továbbra is számítani lehet a megkeresésükre és a közterületi jelenlétükre, mert minél na­gyobb támogatást szeretnének maguk mögött tudni. Dr. Pus­kás Imre bátaszéki jelölt arról beszélt, hogy a kölcsönös véle- ménynyilváiütás miatt fontos a választókkal való találkozás, míg Appelshoffer Ágnes tolnai jelölt azt emelte ki, hogy pozitív kampányra készülnek. A Szek­szárdion induló polgármesterje­lölteknek legalább 300 támogató aláírást kell leadniuk. ■ H. E. Őstermelő is alkalmazhat idénymunkást Kagyló okozta vágásokat kellett a legtöbbször ellátniuk önkéntesek Tolna megyei fiatalok is segítettek a Magyar Vöröskereszt Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálatában Több mint 3500 sérülést láttak el a nyár folyamán a Magyar Vöröskereszt Balatoni Első­segélynyújtó Szolgálatának (BESZ) önkéntesei, köztük öt Tolna megyei fiatal - tájékoz­tatott Gulyás Katalin megyei igazgató. Az idén bevezetett eset-adminisztrációs rendszer segítségével jól nyomon követ­hető, mik voltak a leggyakoribb problémák. A legtöbben kagy­ló okozta vágás, rovarcsípés és horzsolás miatt keresték fel az elsősegélynyújtó pontokat. A déli parton kétszer annyian for­dultak az önkéntesekhez segít­ségért rosszullét vagy sérülés miatt, mint az északi parton, a legsűrűbb nap pedig július 6. volt, amikor 184 fürdőzőnek segítettek. A legtöbben, 358- an Balatonszárszó központi strandján szorultak ellátásra. A szolgálat indulása óta 41 alkalommal volt szükség men­tő hívására. A legkomolyabb eset egy artériás vérzés volt, amikor egy lengyel fiút kellett szakszerű ellátásban részesíte­ni a mentők kiérkezéséig. Két különleges ügy is jutott erre a nyárra. Az egyik esetben az önkéntesek segítségével fogtak el a rendőrök egy strandon ga­rázdálkodó tolvajt, egy másik alkalommal pedig egy vihar miatt elkóborolt svájci kutyát juttattak vissza a közelben nya­raló gazdájához. Kagylóhéj vágta el a kislány lábát. A fiatal önkéntes szakszerűen ellátta A BESZ minden évben tá­mogatók bevonásával valósul meg. Számos nagy cég állt idén is a kezdeményezés mögé, többek között az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Az eset-admi­nisztrációs rendszert az egyik mobilszolgáltató cég biztosítot­ta, és volt vállalat, amely az ön­kéntesek ellátmányához járult hozzá. A Magyar Vöröskereszt a jö­vő évi szolgálat működésének támogatásához a lakosság ado­mányait is várja. Mindenki, aki augusztus 31-ig felhívja a 1359- es telefonszámot vagy SMS-ben elküldi az „ADOMÁNY” szót, 250 forinttal támogatja a szol­gálatot. ■ H. E. Volt defibrillátoruk a magyar Vöröskereszt idén nyol­cadik alkalommal indította el Ba­latoni Elsősegélynyújtó Szolgála­tát (BESZ) 13 Balaton-parti tele­pülés 20 strandján. A program­ban közel 300fiatal önkéntes vett részt, akik minden nap 10- től 18 óráig álltak a strandolok rendelkezésére. A BESZ2007-es indulása óta összesen 27245 sé­rülést láttak el a vöröskeresztes fiatalok, és négy esetben történt közvetlen életmentő beavatko­zás. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is az önkéntesek rendelkezé­sére állt deflbrillátor, ezek közül hatot a Magyar Vöröskereszt biz­tosított a szolgálathoz. I i í l (

Next

/
Thumbnails
Contents