Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-26 / 198. szám
4 ALMANACH 2014 -PUSZTAHE NC SE 2014. AUGUSZTUS 26., KEDD Szép fejlődésen ment át a falu centenárium Kettős évfordulót ünnepeltek, meghívták az elszármazottakat is A falunapon a helybelieket és a faluból elszármazottakat az Élővíz Kórus köszöntötte dallal Bazsonyl Arany alkotásaiból kiállítás nyílt az általános iskolában Elismerést kaptak azok, akik sokat tettek a falujuk előbbre jutásáért A településért végzett munkájáért elismerésben részesültek a jubiláló óvoda azon dolgozói, akik pályájuk egészét a pusz- tahencsei intézményben töltötték. így Megyesi Istvánná, Pö- löskei Istvánná, Nyesev Illésné és Bán Istvánné. Az iskola két példaértékű munkát végző pedagógusát is kitüntették. Weil Ádámné az iskola lelke, nagyon sok változást megélt az intézményben, s mindig újult erővel harcol a gyerekek érdekéért. Gazdag Ferenc iskolai feladatain kívül aktívan részt vesz a Pusztahencse Jövőjéért Egyesület és az Élő Víz Kórus munkájában, vezetője, állandó előadója a népfőiskolának. Szintén „A településért végzett munkájáért” elismerést kapott Bakonyi Zoltánná, aki fiatal védőnőként került a faluba, ahol hosszú pályája alatt nagyon sok kisgyermek gondozásában vett részt. Szabó Istvánné az óvoda és a konyha után az ön- kormányzatnál töltött munkás évek után idén ment nyugdíjba, de a közösségi életben továbbra is aktívan részt vesz. Dr. Regős György háziorvos évtizedeken át odaadóan dolgozott Pusztahencse lakóinak egészségéért, Laták Zoltán pedig hosszú évek óta a település sport egyesületének mozgató rugója, és más területeken is bármikor számíthatnak önzetlen munkájára. A CIKKEKET ÉS A FOTÓKAT VIDA TÜNDE KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL PUSZTAHENCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. A település alapításának centenáriumát, az óvoda létrejöttének 50. évfordulóját ünnepelte Pusztahencse lakossága az elmúlt hétvégén. A község mostanra kifejezetten komfortos, intézményei, közössége irigylésre méltó. Vida Tünde Immár emléktábla hirdeti, hogy valamikor Pusztahencsén élt és alkotott Bazsonyi Arany festőművész. A táblát ,a falunapon avatták. Ez a rendezvény más volt, mint a korábbiak, hiszen megemlékeztek az emlékezetes dátumról, amikor önállóvá vált a falu. Lengyel Jánosné polgármester idézte fel a legfontosabb mérföldköveket, választ adva arra, hogy miért lehet csupán száz esztendős egy ősidők óta lakott település. A község az 1600-as évekre teljesen elnéptelenedett, majd a betelepítések következtében népesedett be ismét. A műit század elején Faddhoz tartozott, amelytől 1914. augusztus 25-én vált önállóvá, s kapta meg mai nevét. Ekkor 119 ház állt a faluban, a legtöbb Bagóhegyen. A lakosság létszáma 772 fő volt. - Innen indult el a falu fejlődése, aminek már nagyszüleink majd szüléink is részesei voltak. Szorgalmas, dolgos emberek lakták a települést, akik földművelésből éltek, és szépen gyarapodtak. A lakosság száma egyre nőtt, és egyre több ház épült - idézte fel a polgármester. Szavaiból kiderült, hogy ezek után is hányattatás várt a hencseikere, hiszen hol ide, hol oda tartoztak. A környező településeken törpevízmű-hálózatokat építettek ki, Pusztahencse azonban ebből a beruházásból is kimaradt. Egyszer csak megjelent egy tévéstájí.a Mlltm riportot készíteni, hogy milyen falu az, ahol nincs vezetékes víz és még a boszorkányban hisznek. Ekkor készült el a „Bagóhegy boszorkánya” című film, aminek nyomán sokan szégyenkezve mondták ki, hogy pusztahen- cseiek. A film megjelenése után Hahn János elöljáró kezébe vette a törpevízmű ügyét, így megvalósulhatott a beruházás. Ekkor indult el újra Pusztahencse fejlődése, ugyanis a Nagydorog Nagyközségi Közös Tanács VB ülésein a pusztahencsei tanácstagok egyre többet hallatták hangjukat. Szintén Hahn János elöljáró vezetésével sikerült elérni, hogy egy új szárny épüljön az iskolához, és 1989 szeptemberétől ismét 8 évfolyamon tanulhattak a gyerekek Pusztahencsén. Az iskola építésében a falu szinte minden családja vállalt társadalmi munkát. Az összefogást látva az elöljárók kezdeményezték a település önállóvá válását is. Egy népszavazás nyomán 1990. április 17. óta lett újra önálló Pusztahencse. Még abban az évben megépült a falu temploma, szilárd burkolatot kaptak útjai, két év múlva pedig átadták az orvosi rendelőt.- Igyekeztünk minden pályázati lehetőséget megragadni, és a települést továbbfejleszteni. Szerencsések vagyunk, Jhogy a pályázati pénzek mellé az önerőt tudjuk biztosítani, mivel a Paksi Atomerőmű közelsége miatt benne vagyunk egy tár- napjainkban a szennyvízhá- lózat kivételével minden infrastruktúrával rendelkezünk - vette számba Lengyel Jánosné polgármester. Kiemelte, a település önállóságát sikerült megtartani, a gyereklétszám azonban annyira lecsökkent, hogy a nyolcosztályos iskolát már nem tudták tartani, 2007-től ismét vidékre kell járniuk a felsős gyerekeknek. Az alsó tagozatos iskola és óvoda mellett az önkormányzat működtet egy konyhát, ahol a idősek részére is főznek. sulásban, a TEIT-ben, aminek keretében rendszeresen támogatást kapunk. Minden évben felújítottuk valamelyik intézményünket, valamint építettünk egy szabadidő parkot - mondta a polgármester. A községben jó a közösségi élet, aktív civil szervezetek segítenek a szervezésében. Ilyenek a sport egyesület, a Pusztahencse Jövőjéért Egyesület, a polgárőr egyesület, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Vadvirág Népi Együttes, valamint az Élővíz Kórus. Minden évben remek rendezvények gondoskodnak az igényes szórakozásról, így a farsang, a majális, a szüreti felvonulás, a Márton nap, a kaKét házi gondozó szállítja ki nekik az ebédet. A művelődési ház a hét minden napján a lakosság rendelkezésére áll internet, fax, fénymásolás és egyéb szolgáltatásaival. A háziorvost Györkönnyel közösen alkalmazzák, aki minden nap tart rendelést a faluban. - Az önkormányzat hivatalát 1990 óta működtetjük, és remélem önállóságunkat sokáig meg tudjuk tartani, ami a 100 év alatt ilyen hosszú ideig még nem sikerült - hangsúlyozta Lengyel Jánosné. rácsonyváró ünnep és a Boszorkány szombat, aminek neve is jelzi, hogy az egykori szégyenfoltot letörölve előnyt kovácsolt a falu közössége a hencsei boszorkány legendájából. Pusztahencse lakossága jelenleg a külterületeken élőkkel együtt 1068 fő. A falunapra meghívást kaptak mind a Pusz- tahencséről, mind a külterületekről elszármazottak. A meghívásnak rendkívül sokan eleget tettek, jöttek a közelebbi falvakból, városokból, az ország távolabbi, pontjairól. Felidézték a régi emlékeket, rácsodálkoztak arra, hogy kis falujuk milyen szépen fejlődött az elmúlt évtizedekben. Önállóan is jól boldogul a falu közössége Megszépült és nevet kapott a község ötvenéves óvodája nevelés Két csoportban kényelmes és korszerű körülmények között foglalkoznak a gyerekekkel az intézményben Ötven éve működik Pusztahencsén óvoda. A jeles évfordulóra Megyesi Istvánné egykori óvodavezető visszaemlékezését az önkormányzat szép kivitelű kiadványban jelentette meg, az intézménynek nevet adott és a falunapon szép ünnepséget tartottak. Megyesi Istvánné itt is elmondta, hogy Pusztahencsén a múlt század közepén merült fel az igény arra, hogy a gazdálkodásból élő családok legkisebb gyermekeit felügyelje valaki, amíg a szülők és nagyobb gyerekek a földeken dolgoztak. Az első napközi 1947. július 14-én indult, ami valójában gyermekfelügyelet volt, nevelő munkát még nem végeztek. Az Időszakos Napközi Otthonos Óvoda 1963 szeptemberében, a Kossuth utcában nyitotta meg a kapuit egy hosszú parasztházban. Megyesi Istvánné 1964. augusztus 1-jén vette át pályakezdődként az óvoda vezetését. Az épület állagának romlása miatt az iskola egy megüresedett szárnyába, a jelenlegi helyre került az óvoda, Megyesi Istvánné szavai szerint nagy lelkesedéssel kezdték az 1981/82-es tanévet az ötven férőhelyes, tágas, világos épületben, ahol zsibongó, öltözők, csempézett mosdók szolgálták a kényelmet, még óvónői és betegszoba is lett. Lengyel Jánosné polgármester az ünnepségen mondott köszönA falunapon megünnepelték az óvoda kerek évfordulóját is tőjében elmondta, hogy mint szülő segédkezett a költözésben, az új óvoda berendezésében. Néhány év szünet után, már mint polgármester került kapcsolatba az intézménnyel. - Az idő eljárt, és az új óvodából régi lett. Egyre több panasz érkezett a vizesblokkra, és a tető is több helyen beázott - mondta, majd beszámolt arról, hogy 2002-ben pályázatból kicserélték a tetőt, 2005-ben a nyílászárókat, és hő- szigetelést is végeztek. Az intézményben van néptánc oktatás, hittan, gyógypedagógiai foglalkozás, logopédia, állatasz- szisztált terápiás foglalkozás és testnevelés, így egyre többször felmerült az igény, hogy legyen egy foglalkoztató. Molnár Adrienn óvodavezető szorgalmazta, majd megírta a beruházáshoz szükséges pályázatot, így a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány támogatásával idén nyáron új vizesblokkot alakítottak ki a régi iroda helyén, a régi mosdóból pedig foglalkoztató lett. Felújították az elektromos hálózatot, a padló burkolatokat, elkészült az akadálymentesítés. A 12 millió forintos költség zömét, 10 milliót adott az alapítvány, a fennmaradó kétmilliót és az új berendezési tárgyak megvásárlását az önkormányzat saját költségvetéséből biztosította. A szépen felújított intézmény neve Csicsergő óvoda lett. 4 A műsorban a pusztahencsei fiatalok is aktív szerephez jutottak
