Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-25 / 197. szám

5 2014. AUGUSZTUS 25., HÉTFŐ KÖRKÉP Szeretett templomukat ünnepelték jeles évforduló Nyolcvan éve szentelték fel az újdombóvári római katolikus templomot Emlékezésre méltó egyházi év kezdődött Dombóváron 80 évvel ezelőtt, advent első vasárnapján - fogalmazott Kutas Attila újdombóvári plébános. Befejezéséhez kö­zelített ugyanis az akkor még önálló település római katolikus templomának ' építése, amelyet aztán 80 éve, 1934. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony tisztele­tére szenteltek fel. Hanoi Erzsébet Erre a jeles eseményre emléke­zik a gyülekezet a 2013-2014. egyházi esztendőben. Min­den hónap első vasárnapján, a szentmise előtt felidézik a múlt­béli történéseket. A templom építésével kapcsolatos tudniva­lóknak Takács Istvánná hely- történész járt utána, az ő visz- szaemlékezéseiből szemezget­tünk. Mint írja, 1919-től Újdombó­váron - amely száz éve még nagy, sík terület volt - gyors ütemben, egymást segítve épí­tették házaikat az ott telket vá­sárló vasutas családok, és idővel egyre inkább vágytak egy saját templomra. A megvalósítás el­ső lépéseként 1925 februárjá­ban megalakították a templom­építő bizottságot, és azonnal el­kezdték a pénzgyűjtést. Másfél év alatt 113 millió Korona gyűlt össze, ám ez az összeg még egy kápolna építésére sem lett volna Nagyboldogasszony az újdombóvári templom védőszentje elég, és a gyors infláció miatt fé­lő volt, hogy hamar elértéktele­nedett volna. Ezért úgy határoz­tak, legalább egy keresztet állít­tatnak. Elkészítésével a dombó­vári születésű szobrászt, Fetter Károlyt bízták meg, majd 1927. augusztus 20-án Magyar Béla dombóvári plébános felszentel­te az Esterházy-telepi feszületet. De a templomépítésről még eztán sem tettek le az újdom­bóváriak, mégis éveket kellett még várniuk, mivel az iskola­A megyés püspök mutatott be szentmisét az Év központi ünnepeit au­gusztus 15-17. között tartották, az évforduló alkalmából mind­egyik napon volt egy-egy ünne­pi szentmise. Az elsőt dr. Udvar- dy György pécsi megyés püspök celebrált. Az eseményen közre­működött Tokody Ilona opera­énekesnő és Muskát András operaénekes. Ezt követően aga- pét, vagyis szeretetvendégséget tartottak. A másnapi szentmi­sén, amelyet Kutas Attila muta­tott be, Maraszin Mónika nép­dalénekest hallhatták a hívek. A vasárnapi szentmisét Forrai Tamás atya, jezsuita szerzetes, tartományfőnök celebrálta, köz­reműködött Haramza László operaénekes és Haramza Klára magánénekes. építés halaszthatatlannak bizo­nyult. Az épületet azonban úgy alakították ki, hogy ott egy kis kápolna is létesült, majd a ter­vek úgy módosultak, hogy tor­nya is lett, amelyben két ha­rang lakott. így már lehetett helyben istentiszteletet tartani. A következő nagy lépés az volt, amikor saját papot szerettek volna. Virág Ferenc, akkori pé­csi megyés püspök támogatta a hívek kérését, és 1930. április 9-vel létrehozta az önálló tele­pi lelkészséget. Első lelkészük a döbröközi káplán, Fehérvári József lett, aki szintén a temp­lomépítés ügye mellé állt. Egy­házközségi tagokkal végigjárta az utcákat, bekopogott minden családhoz, és kérte önkéntes adományaikat és munkájukat. A telep kulturális egyesületei is bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Római Katolikus Legényegylet és a helyi Népművelési Bizott­ság bálokat, színi előadásokat, népünnepélyeket, jótékony célú estéket szervezett, melyek tisz­ta bevétele is a templomépítési alapba került. Engedélyt kap­tak országos gyűjtésre is, ezért gyűjtőívet küldtek mindenfelé a katolikus plébániákra és a po­litikai községekhez. Novák Ist­ván újdombóvári állomásfőnök a vasutasokhoz, Kenézy László főszolgabíró a főbírói hivatalok­hoz, Döry Hugó bíró a főurak­nak továbbította a felhívást. Újabb akadály 1931-ben, a kormány kisem­bereket sújtó takarékossági in­tézkedései miatt fel kellett füg­geszteni a gyűjtést, ám az ad­dig meglévő 14 ezer pengő ke­vésnek bizonyult. Újdombóvár önkormányzata erre 1933 már­ciusában 25 ezer pengő segélyt szavazott meg a templom javá­ra, majd a püspök is hozzájá­rult az építkezéshez 5 ezer pen­gővel, és még abban az évben elkezdődhetett a munka. A ter­vek elkészítésével Fábián Gás­párt bízták meg, aki főként ro­mán stílusú jegyekkel álmodta meg az épületet. A kivitelezést a versenytárgyalás után Kap­péter István kaposvári építész- mérnök nyerte el. A munka az­tán kezdődhetett, hogy Fehér­vári József 1933 augusztusában megáldotta a templom helyét. Felhúzásához a MÁV ingyen biztosította a homokot és a ka­vicsot, a hercegi puszták foga­tai szintén ingyen fuvaroztak. Az építést teljesen kézi erővel végezték. A munkából a telepen élők is jócskán kivették a részü­ket, és decemberre már tető alatt álltak a falak. Az újdombóvári­ak a belső tér kialakítására is ko­molyan áldoztak. A dekorációt a mennyezet kazettái, a szentély és az oldalhajók színes üvegab­lakai, az apostolokat ábrázoló kör alakú falfestmények, a stá­cióképek, valamint a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív festményei jelentik. A templom szakrális képeinek elkészítésé­re a Nakon született Bemát Já­nost kérték fel, az üvegablakok és a mennyezeti kazetták pedig Leszkovszky György, budapes­ti festőművész alkotásai. Az ol­tárkeresztet a Buzánszky csa­lád adományából vásárolták. Buzánszky Jenő elmondása sze­rint, vasutas édesapja egy havi fizetését adta oda. Az egyházközségi képvise­lő-testület Nagyboldogasszonyt választotta a telep és az új temp­lom védőszentjének, így a nap­ján 1934. augusztus 15-én Vi­rág Ferenc püspök felszentelte a templomot, majd szentmisét mutattak be, amely után még késő estig tartott a kint rekedt hívek bevonulása. Továbbra is töretlenül népszerű a „hideg nyalat” fagylalt Amellett, hogy nagyon finom, az alak karbantartására is alkalmas a közkedvelt finomság Befejeződött az Ifjúság útja felújítása A fagylalt a nyár legkedveltebb édessége, de azt talán kevesen tudják, hogy nemcsak finom, hanem egészséges is. A kelle­mesen hideg fagyi megnyug­tatja a gyomrot, s mivel túl­nyomó részben vízből készül, csak igen kevés kalóriát jut­tat a szervezetbe. Bár már igen sokféle és kiváló jégkrém kap­ható, azért a finom, omlós töl­csérből elnyalogatott fagylal­tot kár kihagyni. Jó hír a fogy­ni vágyóknak, hogy ezt a nyá­ri finomságot súlycsökkentés­re is kiválóan lehet alkalmaz­ni. A fagylalt diéta elsőre talán furcsán hangzik, de hatásos. Sikeresen helyettesít ugyanis egy könnyű étkezést. Ez egy­általán nem túlzás, hiszen al­kotóeleme a tej, a cukor, sok­szor krém és tojás is, jelentős fehérjetartalommal, foszforral és kalciummal rendelkezik. A gyümölcsös fagylaltok emel­lett gyümölcsdarabokat tar­talmaznak, azaz rostot és vi­tamint. Egy közepes adag fa­gyi nagyjából 120 kalóriát tar­talmaz, és ha ostya nélkül fo­gyasztják, még 15 százalékkal kevesebb a kalória-bevitel. A fagyi diétát azonban hét nap­nál hosszabb időszakara nem ajánlják, de ez alatt az idő alatt 2-4 kilogrammtól vehet búcsút az elszánt diétázó. Egy kis se­gítség a számításokhoz: 100 gramm fagylalt, attól függően, hogy gyümölcsös, vagy tejes, 140-160 kalóriát tartalmaz. Mi fogyasztható a fagylalt mellé? Még mindig az édes fagylalt hódít, de ínyencek már hozzájuthatnak akár sós és csípős ízben is Tej, teljes kiőrlésű gabona, sa­láta, tonhal, csirke- és marha­hús, hal, és sok gyümölcs, zöld­ség. Magyarországon a reform­korban terjedt el a fagylalt, még maga Sissi királyné is hó­dolt a finomság iránti szenve­délynek: az ő kedvence a ma nem túl gyakori ibolya fagylalt volt. A nyelvújítás korában en­nek a jeges édességnek is ha­zai nevet kerestek a német ere­detű megnevezés helyett. Elő­ször a „hideg nyalat” elneve­zést javasolták rá, de mindany- nyiunk szerencséjére helyette a ma is használatos fagylalt szó vált végül népszerűvé. Min­denki számára elérhető édes­séggé igazából a XX. század elején lett a fagyi. Manapság az édes ízek mellett már kínál­nak sós-zöldséges, sőt, csípős specialitásokat is. Egyes me­diterrán országokban ezeket tésztában, főételként fogyaszt­ják. Magyarországon is kezd ez a fogyasztási forma elterjedni, ám egyelőre még az édes válto­zattal, amit palacsintába tölte­nek. Kész fagylaltot, jégkrémet szinte minden boltban kapha­tunk. Itthon az átlagos fagy­lalt- és jégkrém-fogyasztás évi 3,5 liter, ezzel az európai rang­lista alján helyezkedünk el. A listavezetők, bármilyen furcsa is, a skandináv államok. Ezek­ben fejenként évi 15 liter a fo­gyasztás. A Generali kutatá­sa szerint a lakosság ötödé fo­gyaszt minden héten legalább egyszer fagylaltot. A felmérés alapján a hölgyek bizonyulnak édesszájúbbnak. ■ Venter M. A kedvencek listáját a csoki vezeti Valójában évezredes a receptje A MEGKÉRDEZETTEK 22 száza­léka minősíthető „megrögzött” fagyizónak, heti legalább egy gombóccal. 38 százalék a havi rendszerességgel és 36 száza­lék a csupán évi pár alkalom­mal fagyizók aránya. Mindösz- szesen a megkérdezettek 4 szá­zaléka mondta azt, hogy soha nem fogyaszt ebből az édesség­ből. A kutatásból az is kide­rült, hogy hölgyek a férfiakhoz képest sokkal édesszájúabbak: a heti rendszerességgel fagyi­zók között 58-42 százalék a nők és a férfiak megoszlása. A legnépszerűbb íz a csoki (22 %), de a citrom (15 %) és a sztracsatella (13 %) is felkerült a dobogóra. a fagylalt egyáltalán nem új találmány. Hihetetlen, de a kínaiak már ötezer évvel ez­előtt is fagyiztak. Persze az a fagyi még kevéssé emlékezte­tett a mai nyári hűsítőre, de népszerű lehetett, hiszen a perzsák és az arabok közvetí­tésével eljutott Európa déli te­rületeire is. a görögök gyógyszerként és élénkítő szerként használták, és nem vetették meg a római császárok sem. Akkoriban mézzel, gyümölccsel ízesített hóból készült a hideg csemege. A maihoz leginkább hasonlatos fagylalt olasz találmány, 1660- ban kínálták először XIV. Lajos francia királynak. PAKS befejezték az Ifjúság útja felújítását a kivitelező Zo-Bau Kft. szakemberei. A Kurcsatov utca és a II. Rákó­czi Ferenc Iskola közötti 120 méteres útszakasz aszfaltbur­kolatot kapott, a járda és par­koló pedig térkőből épült meg. Előbbi 800 utóbbi 1300 négy­zetméternyi felületen. A mun­kálatok június 23-án kezdőd­tek el és bruttó 31 millió fo­rintba kerültek. A parkolók helye a zöldfelület-rendezés­sel és a buszöböl átépítésével kissé átrendeződött, de a szá­muk nem változott. Elkészült az Öreghegyi szerviz út a Microcenter-Paks Kft. kivite­lezésében. Ez egy változó szé­lességű, zúzott köves padká- jú út, ami az Öreghegyen lé­vő utcák végén, azokra merő­legesen készült el, hogy köny- nyítse a közlekedést. Az ön­erőből megvalósított önkor­mányzati beruházás 20 millió forintba került. Több utcában még dolgoz­nak az útfelújításon. Ilyen az Újtemplom ütca is, amelynek útjára az aszfalt már rákerült ugyan, de a további munkála­tok zavartalansága érdekében még el van zárva a forgalom­tól. Dolgoznak a szakembe­rek a Haladás, a Bercsényi és a Fecske utcákban, valamint Dunakömlődön a Radnóti ut­cában - tudta meg lapunk a polgármesteri hivatal műsza­ki osztályán. ■ VidaT. n 1 t é ♦ !

Next

/
Thumbnails
Contents