Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-25 / 197. szám

2 JEGYZET KASZÁS ENDRE Ki gondolta volna? olyan ez, mint az egyszeri paraszt bácsi esete, aki így összegezte friss, a mező- gazdasági pilótával közös repülési élményeit: azt gon­doltam, hogy be fogok pisil­ni. Az sem lepett meg, hogy utóbb be is rottyantottam. De hogy mindezt még a nya­kamba is kapom, na ezt már nem gondoltam volna. mert azt ugye tudjuk, hogy pénzbe kerül, ha befizetjük a sárga csekket. Azt is, hogy azért is fizetnünk kell, ha utalni akarunk bankszám­lánkról. Az is rendben van, hogy a számlavezetésért is díjat vonnak le tőlünk és a bankkártyánknak is meg­van mindig az éves kiadása. Vannak azonban olyan téte­lek, amelyek biztosan nem jutnának eszünkbe, ha a bankolás költségeit össze­gezzük. hogy ez ne így legyen, egy friss szakmai összeállítás érdekes kiadásokra hívja fel az ügyfelek figyelmét. Mert eszébe jutna valaki­nek is, hogy azért is fizetnie kell, ha a postaköltségtől megkímélve a bankot sze­mélyesen megy be mond­juk a bankkártyáért? Vagy hogy egy egyszerűnek vélt PlN-cseréért, sms vagy internetbank-beállítás módo­sításáért is felszámítanak a pénzintézetek? És hogy a repülős hasonlat­nál maradjunk, mindezek, az egyre bővülő tételek az ugyancsak pénzbe kerülő elektronikus vagy postai számlakivonattal zuhannak a nyakunkba. Sokan nem gondoltuk volna. NÉHÁNYUNKNAK VISZONT eszünkbe juthat az az ígéret, hogy a kormány nem enge­di, hogy a bankadó, a tranz­akciós díj bevezetésének terheit a pénzintézetek az ügyfelekre terheljék. Mert ember legyen a talpán, aki képes nyomon követni ezek­nek a költségeknek az ala­kulását. A kivédésükről már nem is beszélve. KÖRKÉP A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál tolna Magyarországon - az Eurostat adatai szerint - nagyjából a lakosság négy százaléka dolgozik messze az otthonától. Vagyis a ma­gyarok nem túl „mobilak”. Katus Eszter Az állások hiánya is egyre több családot kényszerít vándorlás­ra, így az elmúlt időszakban megnőtt azoknak a száma is, akik az ország másik végébe vagy akár külföldre ingáznak egy-egy álláslehetőség miatt. Míg a keleti és a déli régi­ókban nagymértékű munka- nélküliség tapasztalható, ad­dig az ország bizonyos részein munkaerőhiánnyal küzde­nek. Vagyis az ingázás iránya többnyire keletről és délről a főváros, illetve nyugat (Győr, Zalaegerszeg) irányába mu­tat. Az egyik hazai tulajdonú, munkaerő-kölcsönzéssel fog­lalkozó cég adatai szerint ma hetente emberek ezrei vándo­rolnak az ország egyik feléből a másikba, hogy állásuk le­gyen. Ez a jelenség nem éppen új keletű a megyében sem, hi­szen annak idején a komlói, pécsi bányákba az Alföldről, Miskolcból, Egerből, az ország minden tájáról érkeztek mun­kát vállalni. Igaz, mára az irány megfordult. Albérlet, rezsi, mindennapos kiadások ■ Bár a munkavállalók előtt gyakran olyan lehetőségek nyílnak meg a távoli városokban, amelyek a jelenlegi lakhelyükön vár­hatóan sohasem adódnának, nem biztos, hogy van értelme útra kelni. Az ugyanis, hogy megéri-e ingázni, a keresettől, az albérleti díjaktól, az útiköltségtől is függ. A bevétel és kiadás függvényében nagyjából 200 ezer forint nettó kellhet. A munkaerő-kölcsönzés előnyei ■ A kft. szerint az egyik legkézenfekvőbb megoldás a munka­erő-kölcsönzés lehet, ami cégnek és munkakeresőnek egyaránt segítség. A munkavállalónak ez azért jó, mert sokszor sem a szállásért, sem a rezsiért nem kell fizetnie, ugyanis ezeket a munkáltató állja. így anyagilag duplán is megéri neki a váltás: nemcsak bevételei nőnek meg, de a költségei is csökkennek. Állami támogatást is kaphatnak ■ Azok, akik legalább száz kilométerre (de országon belül) laknak munkahelyüktől, vagy naponta legalább öt órát kénytelenek utaz­ni oda-vissza, és bruttó keresetük nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, lakhatási támogatást kérhetnek az államtól. A jut­tatás az első 6 hónapban akár 100 ezer forint, később 60 ezer, majd 40 ezer forint lehet. Eddig nagyjából 1500-an kapták meg. Ma is vannak keresett szakmák? I A munkavállalók 10 százaléka hajlandó elhagyni otthonát egy állásért - állítja a már említett cég. De hogy kikre van szükség? Jelenleg az operátorok, betanított munkások, targoncások és jól képzett szakmunkások (lakatos, hegesztő, CNC-forgácsoió, autó­szerelő) iránt nőtt meg a kereslet az ipar részéről. A kft. belőlük több százat hoz-visz hetente. Milyen mindez a gyakorlatban? ■ Egy 35 éves komlói családapa Győrben kapott állást. Egy szo­bát bérel rezsivel együtt 35 ezer forintért (egy kétszobás lakás 50-70+rezsi lenne), a keresete nettó 200 ezer forint, így min­denképp megéri neki ott dolgozni. Amennyit csak tud, hazaküld a felségének és két gyermekének. A távolság miatt külön töltött időt azonban semmi sem pótolhatja - mutat rá az apuka. Negyvennyolc perc korábban sem volt ritka, hogy a budapesti székhelyű cégek, vállalatok első számú, illetve középvezetői a belvárostól lehe­tőleg minél távolabb, a főváros harminc-ötven kilométeres kör­zetében keresnek maguknak és családjuknak megfelelő ingat­lant, hogy aztán onnan nap mint nap beautózzanak a mun­kahelyükre. Az utóbbi években azonban egyre többen vállalják a hosszabb utat is csak azért, hogy minél több időt tölthesse­nek vidéki, például Balaton- közeli otthonukban. egy nemrégiben készült fel­mérés során hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart. A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az euró­pai átlagnál. Európa több országában in­kább úgy gondolják, hogy a kedvezőtlen munkahelyi kör­nyezet vagy a rossz kollegiális viszony boríthat fel egy ki­egyensúlyozott életet. Szá­munkra azonban fontosabb­nak tűnik, hogy a hétköznap estéket és a munkaszüneti na­pokat a családunkkal tölthes- i sük, ezért cserébe többet elvi- £ selünk a munkahelyen. A kettős ünnepen számtalan elismerést is átadtak jubileuma település fennállásának századik, az óvoda alapításának ötvenedik évfordulója volt pusztahencse Kettős évfordu­lót ünnepelt hétvégén Puszta­hencse: a település fennállásá­nak századik, az óvoda alapítá­sának ötvenedik évfordulóját. A jubileumi rendezvénysorozat Bazsonyi Arany festőművész, az iskola egykori tanítója kiál­lításának megnyitójával kezdő­dött. A település díszpolgárá­nak az iskola falán emléktáblát helyeztek el, az épület falai között több kiállítást is rendez­tek, gyerekmunkákból, Gazdag Ferenc művész-tanár alkotá­saiból és az intézmény életét megörökítő fotókból. Lengyel Jánosné polgármester az iskola vezetőjét, Weil Ádámnét és Gaz­dag Ferenc pedagógust, a népfő­iskola motorját „A településért végzett munkájáért” elismerés­ben részesítette. Nem sokkal később - immár az óvodában - még négyen kapták meg ezt a kitüntetést. Megyesi Istvánná, Pölöskei Istvánná, Nyesev Illés- né és Bán Istvánná. Az, hogy az alapítás ötvenedik évfordulóját felújított épületben ünnepel­hették annak köszönhető, hogy Molnár Adrienn óvodavezető szorgalmazta, majd megírta a beruházáshoz szükséges pályá­zatot. A Jövőnk Energiája Tér­ségfejlesztési Alapítványtól ka­pott támogatást a község, az ön­erőt a testület biztosította, így a tanév befejezése után hozzá is fogtak a munkához, mondta el Az 50 éve alapított, most felújított óvoda a Csicsergő nevet kapta Lengyel Jánosné. Az intézmény a szép évfordulón, amelyen a gyerekek adtak műsort, nevet is kapott: immár Csicsergő óvo­daként fogadja a gyerekeket. A jubileumok alkalmából haza hívták a faluból és annak külterületeiről elszármazotta­kat. Kivételesen sokan, százöt­venen fogadták el a meghívást. Őket és a falu lakóit, vendégei­ket a község polgármestere kö­szöntötte a falunapon, szomba­ton délután. Felidézte a falu tör­ténetének fontos eseményeit, az elmúlt évek kiemelkedő ered­ményeit. Mint mondta, a múlt század elején Faddhoz tartozott a település. A rossz útviszonyok és a nagy távolság miatt 3 órá­2014. AUGUSZTUS 25., HÉTFŐ Az RHK Kft. is raithi >zállt a jó hau igulatú versenyen szÁLKA-BÁTAAPÁTi Immár 3. éve rendezték meg Szálkán a most már hagyományosnak tekinthe­tő triatlonversenyt. Profik, ama­tőrök és a népes szurkolótábor tagjai gyűltek össze - mintegy ötszázan - a szálkai tó partján, hogy egy kellemes hétvégét tölt­senek el itt, s hódoljanak a 21. század sportjának. Amikor a résztvevőket kérdezzük, hogy „milyen volt?”, ezt halljuk: barát­ságos, hangulatos, családias. Bertalan Csaba, aki „ci­vilben” a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló telephelyvezetője, már régóta vesz részt ironman-viadalokon, most népes csapatot szervezett a versenyre a Radioaktív Hulla­dékokat Kezelő Közhasznú Non­profit Kft.-től. Biztonsági őr és üzemeltetési igazgató, mérnök és beruházási szakember jött össze az RHK Kft.-t képviselő négy háromtagú csapatban, ket­ten pedig egyéniben indultak, különböző kategóriákban. Még a „legkönnyebb” táv is embert próbáló: 500 méteres úszásból, 22 és fél kilométeres kerékpáro­zásból és 5 kilométeres futásból áll, nem is beszélve az úgyneve­zett XL-es (fél ironman) kategó­riáról, amelyben ugyanezek a távok: 1900 m, 90 km és 21 km. Az RHK Kft. tizennégy részt­vevő alkalmazottja becsülettel helytállt, mindenki teljesítette a kitűzött hosszakat. Bár az egyik csapat második lett kategóriá­jában, Bertalan Csaba szerint nem a helyezés volt a fontos, hanem az, hogy a munkahelyen kívüli életben is jobban meg­ismerik egymást a verseny által az emberek, s így is ösztönzik társaikat az egészséges élet­módra. ■ V. B. Bertalan Csaba verseny közben ba telt az út oda, így az ügy­intézés elég körülményes volt. 1914. augusztus 25-én, amikor mai nevét megkapta 119 ház állt a faluban, a legtöbb Bagó­hegyen. - Innen indult el a falu fejlődése, aminek már nagyszü- leink majd szüléink is részesei voltak. Szorgalmas, dolgos em­berek lakták a települést, akik földművelésből éltek és szépen gyarapodtak. A lakosság létszá­ma egyre nőtt és egyre több ház épült - idézte fel Lengyel János­né. A falunapon még négyen átvehették a „A településért végzett munkájáért” elisme­rést: Bakonyi Zoltánná, Szabó Istvánná, dr. Regős György és Laták Zoltán. ■ V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents