Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-01 / 178. szám

4 KORKÉP 2014. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Régebben sok helyütt volt, de ma már csak nagyon kevés helyen találni szabadföldben kamillát, így ezt a gyógynövényt is termesztik Ott az orvosság az útszélen gyógynövények Házilag is elkészíthetők, nem kell pénz sem hozzá A vége felé tart a búza aratása, nem jó a minőség TOLNA MEGYE Az ŐSZÍ búza 84 százalékát takarították be ed­dig a termelők. Az aratási munkálatokat a gyakori eső­zések hátráltatták, a szakem­berek szerint egyre több a ta­karmány minőségű búza. Az országos betakarítással job­ban állnak, a különböző terü­leteken az őszi búza 90 száza­léka már a magtárakban van. A hektáronkénti országos át­lag 4,6 tonna, míg a megyei 5,6. A legfrissebb adatok sze­rint a takarmány- és az étke­zési búza értéke ellentétes pá­lyán mozgott: a takarmány- búza ára csökkent, míg az ét­kezésié emelkedett. Előbbi 38 500, utóbbi 46 500 forinton for­gott a Budapesti Értéktőzsdén e hét elején. A határidős piaco­kon világszerte emelkedett a búza ára, idehaza még nem. Az alacsony árak miatt továbbra is a kereslet dominál. A takar­mánykukorica tőzsdei ára is nyomott, egy tonnáért decem­beri szállításra 41 200 forintot kínálnak. ■ M. I. Guinness-rekordra hajtanak zenés zoKníteregetésben pálfa Rekordkísérletre készül­nek a Sió Rock Fesztivál szer­vezői. A második alkalommal meghirdetett fesztiválon sze­retnék megdönteni a leghosz- szabb, zoknikkal teleaggatott szárítókötél rekordját. Nem­csak a hosszúságra mennek, hanem a közösségi élmény­re is, ezért egy időben fogják a zoknikat a kötélre csíptet- ni. Erre augusztus 9-én 16 óra­kor kerül sor zenei kísérettel. Lakos Hermina ötletgazda azt mondta, a szervezés kezdetén 2324 méter volt a Guinness re­kord, amit május 17-én döntöt­tek meg 6066 méterrel. Ez nem szegte kedvüket, hiszen ma­gyar rekord még nem született e témában. A rekordkísérlet si­kere érdekében mindenkit ar­ra kérnek, hogy két pár zok­nival érkezzen a fesztiválra, amely egyébként ingyenes. A helyszín idén is a Sió-part lesz, sok érdekes programmmal és több koncertttel, a közönség többek között a Lord zenéjére tombolhat majd. ■ V. T. Gyógynövényeket gyűjteni, azokat megszárítani, felhasz­nálni évtizedekkel ezelőtt hozzátartozott a vidéki élet­hez. Ma már csak kevesek kiváltsága ez a tudás, pedig a környezetünkben nagyon sok értékes növény van, csak nem ismerjük őket. Vannak házi­asszonyok, akiktől sokat lehet tanulni, a bátaszéki Takács Anikó is közéjük tartozik. Mauthner Ilona A népgyógyászat ma is műkö­dő, élő jelenség. Mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Ezzel együtt nem szabad elfelejteni azt a tudást sem, amit évszázadok alatt hal­mozott fel az emberiség. A sze­rencsésebb családokban a nagy­szülők adják át a tapasztalataikat az ifjaknak. A bátaszéki Takács Anikó is a nagymamájától tanulta, melyik növény mire való. Most van pél­dául az ideje a bodzabogyó gyűj­tésének, a csalánlevél és a dióle­vél szedésének. A bodzabogyóból lekvárt lehet készíteni, ami azon túl, hogy ízletes, még gyulladás- csökkentő hatással is rendelke­zik. A csalán- és diólevélről tud­ni kell, hogy szárítva tárolható,, majd ebből is lehet készíteni te­át vagy fürdőt. A csalán vizelet­hajtó, emésztést serkentő és min­dennemű reumatikus betegség­re jó, a diólevél pedig nagyon sok­oldalú, gyomor-, bélhurut, magas vérnyomás ellen is hatásos. Boro­gatásként a szemgyulladást is gyógyítja. Takács Anikó elmond­ta, nem mindegy az sem, mikor gyűjtjük a gyógynövényeket, ha délelőtt, akkor frissen használ­juk fel, ha szárítani szeretnénk akkor inkább délután. Megmos­ni nem szabad, csak kiteríteni egy papírra, vagy tiszta ruhára, majd szárítás után dobozokban száraz helyen kell tárolni. Manapság divatos megvásá­rolni az úgynevezett fűszer- és gyógynövényeket, mint a citrom­fű, a rozmaring vagy a kakukk­fű. Ezeket a vásárolt cserepes nö­vényeket hiába próbáljuk meg otthon kiültetni, általában nem maradnak meg. Inkább tavasz- szal mi magunk magról vessük egy cserépbe, vagy a kiskertünk­be, így tovább életben maradnak. Takács Anikó szerint van né­hány szabály, amit érdemes be­tartani. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövények­kel érhetjük el, de a következők­re keU ügyeim: gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt és alatt, termést a teljes érés idején. Nagyon népsze­rű növény a kamilla, de ma már a szabadban szinte nem is találko­zik vele az ember, így ebből cél­szerű kimérve vásárolni a pati­kában. Ősszel a csipkebogyó a sláger, akkor igazán jó, ha meg­csípte a dér, mert ezt követően könnyebb vele bánni, a belsejé­ből kiszedni az apró magvakat. Értékes teát lehet belőle készíte­ni, de forralni, forrázni nem sza­bad, csupán áztatni. Természete­sen lehet hidegen is fogyasztani a gyógyteákat, de érdemes fris­sen kéz melegen elkortyolni azo­kat. A gyógyteát soha ne mele­gítsünk mikrohullámú sütőben, mert a mikrohullámok roncsol­ják a benne lévő hatóanyagok szerkezetét. Nehéz szezonra készülnek a szőlőtermelők szekszárd Szőlészeti és bo­rászati tanácskozást tartottak tegnap Szekszárdon a hegy­község és a hegyközségi tanács szervezésében. Heimann Zol­tán, a borvidék hegyközségi ta­nácsának elnöke az ágazat ak­tuális helyzetérőlbeszélt. Mint mondta, tavaly 2,66 millió hek­tolitert készítettek a magyar borászok, ez a világ borterme­lésének az 1,6 százaléka. Ha­zánkban a kunsági borvidék rendelkezik a legnagyobb terü­lettel, 17 973 hektárnyi ültet­vénnyel, míg a szekszárdi bor­vidéken 2096 hektáron termel­nek szőlőt, tavaly 13 896 ton­nát, ami 6,6 tonna/hektár ter­mésátlagot jelentett. Heimann Zoltán a hegyköz­ségek megváltozott szerepér ről elmondta, az adatszolgálta­tás mellett a borok piaci érté­kesítésében, a piac koordiná­ciójában, a kutatásokban és az előrejelzésben is nagyobb fel­■ Áremelkedésre nem kell számítani, mert jelentős borkészlettel rendelkez­nek a pincészetek adat hárul rájuk. Az olasz bo­rok importjával kapcsolatos ad­minisztrációs nyomást (az en­gedélyezési időt 30 napról 90- re hosszabbították) is a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa kezdeményezte. Ötletként az is felmerült, hogy az olasz im­port borra literenként 20-40 fo­rint ellenőrzési díjat is szab­janak ki, de félő, hogy ezzel a versenyhivatal nem ért majd egyet. A rendezvény másik előadó­ja, Urbán Péter borász a szüre­ti előkészületekről tartott elő­adást. Mint mondta, ha hosszú száraz ősz következik, akkor még megmenthető a szőlő, ha nem, akkor bizonyos fajtáknál kényszerszüretre kell készül­ni. Felhívta a gazdák figyel­mét arra, milyen technológi­ai beavatkozásokkal lehet a sé­rült szőlőből is a maximumot kihozni. Például szüret ide­jén fehér és rosé borok készíté­sénél nem szerencsés a beteg szőlőt bogyózás előtt kénezni. Szó esett arról is, milyen felvá­sárlási árakra számíthatnak a feldolgozók és a termelők. Az előadó szerint áremelkedésre nem lehet számítani, mert je­lentős borkészlettel rendelkez­nek a pincészetek. ■ M. I. Sokan hivatásszerűen foglalkoznak termesztéssel közel ötezer ember foglalkozik ma hazánkban hivatásszerűen gyógynövény-gyűjtéssel, -ter­mesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további 1500-2000 embernek adnak munkát az elsődleges fel­dolgozásban. A gyógynövények 70-80 százaléka alapanyagként kerül ki. A fennmaradó hánya­dot dolgozzák fel, például illóola­jokat állítanak elő. A gyűjtés és a termesztés éves árbevétele mintegy 10 milliárd forint. A nagy feldolgozottsági fokú, nagy hozzáadott értéket képviselő gyógynövény-termékekből évente további mintegy 40-50 milliárd forintos árbevétel származik. A gyűjtött és termesztett növények mennyiségét pedig még 25 szá­zalékkal kívánják emelni, 20 ezerről 25 ezer tonnára. Tízmilliárd forintnyi többletforrásra lenne szükség STRATÉGIAI PARTNERSÉGI megál­lapodást kötött idén a Vidékfej­lesztési Minisztérium a gyógynö­vényszakma képviselőivel. A cél, hogy olyan megoldásokat találja­nak, amik segítik a magyar gyógynövények régi hagyomá­nyainak továbbvitelét, de az új technológiai és piaci kihívásokra is választ adjanak. Európában évente mintegy 7 százalékkal nő az igény a jó minőségű természe­tes gyógynövények iránt. A ta­vasszal aláírt megállapodás fon­tos eleme, hogy a mostani uniós költségvetési ciklus végére ha­zánkban a gyógynövény-termőte­rület elérje a 30 ezer hektárt. Eh­hez mintegy 10 milliárd forintos többletforrásra volna szükség, amit részben pályázati pénzből kívánnak finanszírozni. Otthonosan idegenben Feledhetetlen napokat töltöttek a német partner­településen, Eckartswelerben a györkönyiek. Az 59 tagú delegációt 7-8. osztályos diákok és a Gyöngyvirág tánccsoport alkotta. A táncosok több he­lyütt megörvendeztették a közönséget műsorukkal. A küldöttség a györkö- nyi ízeket is „magával vitte”, Kuti Imréné és lánya, Lívia 5 kiló lisztből fánkot sütött a házigazdáknak, akik tartalmas programot szerveztek. ■ V. T. Láthatják: mindent felülír a biztonság képzés Határainkon túli egyetemisták szakmai gyakorlaton az atomerőműben Paks Bő ismeretekkel gazdagod­tunk, szimpatikus, nekem tet­szett, jól éreztem magam. Most már, hogy közelebbről megis­mertem, látom, hogy nagyon szervezetten folyik a munka, ügyelnek mindenre, szerintem semmi ok a félelemre - így ösz- szegezte az atomerőműben szer­zett tapasztalatait Bógyi Csilla. A felvidéki diáklány egyike an­nak a tizenkét határainkon túl élő magyar egyetemistának, fő­iskolásnak, aki lehetőséget ka­pott, hogy szakmai gyakorlatát az atomerőműben töltse. Csilla Farkasdon él, a Brünni Techni­kai Egyetemen tanul vegyésze­tet. Az egyetemen megismert felsőbb évesektől nagyon sok jót hallott az MVM Paksi Atomerő­mű Zrt. által kínált programról, ezért nagyon várta, hogy a diák- szervezet meghirdesse a lehető­séget. Bodnár Róbert, a szakmai gyakorlat egyik koordinátora elmondta, hogy az atomerőmű sokadszor fogad hallgatókat Er­délyből, Felvidékről és más ma­gyarok lakta területekről. Két­szer tizenkét diák tölthet két he­tet Pakson, miközben általános atomerőművi illetve saját szak­területüknek megfelelő ismere­tekkel gazdagodhatnak. Első­ként az alapismereteket szerzik meg, azaz átfogó képet kapnak az atomerőmű működéséről, technológiájáról, biztonsági fi­A Sárgödör téren Is jártak a diákok lozófiájáról, majd szakterületü­kön szereznek mélyebb ismere­teket. Az idei első turnusban sok volt a vegyész, de fogadnak gé­pész, irányítástechnikus, olykor informatikus és környezetvéde­lem szakirányon tanulókat is. A diákok az atomerőmű egyéb te­rületein, például a Karbantartó Gyakorló Központban, az Atom- energetikai Múzeumban, a tű­zoltóságon is látogatást tettek, és Pakssal, annak történelmé­vel is ismerkedtek. A szakmai gyakorlati program célja, hogy a résztvevők személyes tapaszta­latuk alapján vigyék el a Paksi Atomerőmű jó hírét látván, hogy ott a biztonság játssza a főszere­pet. ■ Vida T.

Next

/
Thumbnails
Contents