Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-15 / 190. szám
4 ALMANACH 2014 - REGÖLY HÍRSÁV Közösen szervezik a programot A település önkormányzata és a Regölyért Egyesület közösen szervezi a falu hagyományos rendezvényeit, a falunapot, a szüreti felvonulást, és együtt tartják a kapcsolatot a lengyel testvértelepüléssel, Chludowóval. A hagyomány szerint egyik évben ők fogadják a lengyel vendégeket, a másikban pedig regölyi küldöttség utazik ki látogatóba. Folyamatosan szépül a falu a település központját tér- kövezik. A saját erőből zajló munkálatok során nem csak lerakják, hanem maguk készítik - naponta átlagosan 160 darabot - a térköveket a közmunka programban foglalkoztatott dolgozók. Ha a központ elkészül, folyamatosan haladnak tovább, és szépítik a települést. A bel- és külterületi utak rendben tartásáról is a közmunkában foglalkoztatottak gondoskodnak a faluban. Emellett a parkokat, árkokat, zöld területeket is rendszeresen karban tartják. Az önkormányzat emellett az ősszel saját erőből tervezi a szilárd burkolatú utak kátyúzását. Megszépítik a község központját A lakosság korösszetétele: A CIKKEKET VENTER MARIANNA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AREGÖLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Pappert Tibor (balról) és Kelemen Ákos, a Regölyi Lovassport Egyesület vezetőségi tagjai a felújított lovasszobor előtt Ragaszkodnak a jövőhöz elérhető fejlődés Megfontolt gazdálkodással halad előre a község Amihez lehet, pályázat útján szereznek forrást, a többi felújítást, fejlesztést pedig saját erőből valósítják meg Regölyben. Venter Marianna Szorgalmasan dolgozik a település központjában a közhasznú foglalkoztatottak brigádja. A faluban jelenleg harminchétén vesznek részt a közmunkaprogramban. Sok a feladat, amit meg kell oldani, és az önkormányzat igyekszik ezt a legjobb tudása szerint véghezvinni. Kövér István, Regöly polgár- mestere meg is jegyzi, hogy a klasszikus önkormányzati feladatok mára kibővültek, szervezni, irányítani kell, a lehetőségeket kutatni, pénzügyi forrásokat előteremteni. Nem futamodnak meg a kihívások elől, és amire nem tudnak pályázat útján forrást találni, azt igyekeznek saját erőből megoldani, mint például a tervezett útfelújítást. Megemlíti az aktuális feladatokat is, most éppen a felső tagozatos gyerekek iskolába jutását kell átszervezni, az eddigi iskolabuszos szállítás helyett ugyanis az idei tanévtől csak a tömegközlekedést vehetik igénybe. Beszélgetés közben érkeznek meg az iskolához a tankönyvek, a kipakoláshoz is az önkormányzat biztosítja a segítséget. Regölyben óvoda és alsó tagozatos iskola működik, ötödik osztálytól Tamásiba járnak a diákok. Mint sok más kistelepülésen, itt is a munkalehetőségek hiánya okozza a legnagyobb problémát. Tisztában vannak vele, hogy a községben kicsi az esély arra, hogy valamilyen cég megtelepedjen, munkahely szempontjából a közeli Tamásihoz kötődnek a regölyiek. Ám munkalehetőség a városban is egyre kevésbé adódik. A falu legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, a közmunkaprogramnak köszönhetően. A falu közterületeinek rendben tartása és a különböző felújítási munkák mellett a két hektárnyi önkormányzati földön dolgoznak. A megtermelt zöldség egy részével ellátják az önkormányzati konyhát, a felesleget pedig eladják. Természetesen nem csak az önkormányzat művel földet Regölyben, akadnak gazdálkodók, akik földművelésből, állattenyésztésből élnek, de ez az út nem mindenki számára járható. Bár a lehetőségek szűkre szabottak, Regöly ragaszkodik az elérhető fejlődéshez, a gyarapodáshoz. Á Kapos és Koppány völgyében fekvő település nem adja fel, az önkormányzat megfontoltan tervez, az elérhető célokra koncentrál, és a kis eredményeket is megbecsüli. Ehhez az elszántsághoz és elhatározáshoz szilárd hátteret biztosítanak a gondosan ápolt hagyományok és a jól bevált, kedvelt programok. Elsősorban a nevezetes lovasnapok, de sok érdeklődőt és látogatót vonz a veterán járművek találkozója és a település védjegyének is tekinthető regölyi pereckalács fesztivál, amelyek együtt és külön-külön is egyre több hívet szereznek Regölynek. A falu büszkesége a felújított művelődési ház júniusban ünnepélyes keretek között adták át a megújult művelődési házat. Az önkormányzat és a helyi Leader-csoport 2012-ben adott be közös pályázatot a falumegújítási programra, ami sikerrel járt, 23 millió forintot nyertek a művelődési házfelújítására. Többek között új, korszerű, akadálymentes vizesblokk épült, és kicserélték a nyílászárókat. A szombati ünnepségen Stallenberger Zoltán- né, a Regölyért Egyesület elnöke foglalta össze a projekt történetét, beszédet mondott Porga Ferenc, a tamási járási hivatal vezetője és Kövér István polgár- mester, az épületet Hegedűs János plébános szentelte fel. Az ünnepi műsorban közreműködött a regölyi népdalkor, a nyugdíjas klub, az általános iskolások és Kiss Richárd. Idén sem maradt el a hagyományos lovasnap A 2012-ben megújult Regölyi Lovassport Egyesület tovább ápolja a település lovas hagyományait, kitűzött célja, hogy minden évben színvonalas versenyt láthassanak az érdeklődők. Az idei Regölyi Lovasnap egyébiránt már a tizenharmadik volt a versenyek sorában. Mint azt Pappert Tibor és Kelemen Ákos, az egyesület vezetőségi tagjai elmondták, kettes- és pónifogatok vettek részt a megyei bajnokság regölyi fordulóján, a többi versenyhez hasonlóan nagy közönségsikert aratva. Regöly azok közé a települések közé tartozik, amelyek nagy hagyományokkal bírnak a lótenyésztésben: a község volt a Tolnatamási tájfajta tenyésztési központja. Az előzmények a 19. századra nyúlnak vissza, amikor a majsai uradalom híressé vált angol félvér tenyé■ Tíz éve még százhoz közelített a lovak száma, most nagyjából a fele található a faluban I széféről, fedeztető állomást hoztak létre. A regölyi kancák | törzskönyvezése és a félvér tájfajta rendszeres tenyésztése a 20. század elején indult el, s 1916-ban megalakult a helyi lótenyésztő szövetkezet. Az országos mezőgazdasági kiállításokon 1929-től 1970-ig rangos elismeréseket szereztek a regölyi lótenyésztők. A ménes a termelőszövetkezet kereteiben is megmaradt. 1954-től megszakításokkal 1959-ig Regölyben rendezték a Tamási Lovasnapok elődjét. A verseny alapítója Dávid Gyula egykori tanácselnök, a Dél-Magyarországi Lovasszövetség elnöke volt. Tiszteletére a Lovasnapokon versenyszámot j nevezetek el róla. Regölyben a lótartásnak is megvan a hagyománya, ahogy mondják, volt olyan időszak, amikor több csikó született a faluban, mint gyerek. Tíz éve még százhoz közelített a lovak száma, most ennek nagyjából a fele található a faluban. A lovak többségét fogathajtásra, lovaglásra, ritkábban munkára használják, de vannak lovak, amelyeknek nem kell „dolgozniuk”. Azért tartják őket a gazdáik, mert életüket a karámban futkosó ló nélkül nem érzik teljesnek. Mindenkire kellő figyelem jut az iskolában közoktatás A kis létszámú osztályoknak és a családias légkörnek számos előnye van A Tamási Általános Iskola Gimnázium Kollégium és Művészeti Iskola regölyi tagiskolájába harmincegy kisdiák jár. Az iskolának csak alsó tagozata van, amely négy osztállyal működik. A regölyi iskolában helyben zajlik a zeneoktatás, a gyerekek igénybe vehetik a tamási strandot úszásoktatás céljára, és részt vesznek a Bozsik-programban, igen szép eredménnyel. Akinek szüksége van rá, annak a logopédiai fejlesztést is helyben tudják biztosítani. A regölyi tagiskola vezetését júüus 1-től Lukács Zsuzsanna látja el. Az új igazgató 2001-ben végzett az Illyés Gyula karon testnevelés-gyógytestnevelés Lukács Zsuzsanna július 1-jétől tölti be az igazgatói tisztet műveltség területen. 2014. januárjában pedig nemzetiségi német tanítói diplomát szerzett. A regölyi általános iskolában 2001. augusztusa óta tanít. Mint mondja, bár ő már Szekszárdon született, az édesapja regölyi származású, itt éltek a nagyszülők, tehát gyermekkora óta megvan a kötődése a faluhoz. Zsuzsanna mindkét gyermeke a regölyi iskolába jár, pontosabban a fia már csak járt, ősszel a tamási gimnáziumban folytatja tanulmányait.- A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk mindent megadni az itt tanuló gyerekeknek. Ami mindenképpen nagy erénye az itteni kis létszámú osztályoknak az az, hogy minden gyerekre kellő figyelmet tudunk fordítani, mindenkire sor kerül az órán, a jó képességeteknek csakúgy, mint a segítségre szorulóknak. Igyekszünk mindenkiből a legtöbbet kihozni. Részt veszünk rajzversenyeken, nemzetiségi német nyelvi versenyeken, levelezős versenyeken, és jó eredményekkel dicsekedhetünk. Igazgatóként szeretném eléri, hogy bővüljön a létszám, sikerüljön meggyőzni a szülőket arról, hogy mennyi pluszt kapnak a gyerekek egy ilyen családias, kis létszámú iskolában. Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a falun felnövő és ott tanuló gyerekek tovább tudnak gyerekek maradni. Kövér István polgármester ^
