Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-15 / 190. szám

4 ALMANACH 2014 - REGÖLY HÍRSÁV Közösen szervezik a programot A település önkormányzata és a Regölyért Egyesület közö­sen szervezi a falu hagyomá­nyos rendezvényeit, a faluna­pot, a szüreti felvonulást, és együtt tartják a kapcsolatot a lengyel testvértelepüléssel, Chludowóval. A hagyomány szerint egyik évben ők fogad­ják a lengyel vendégeket, a másikban pedig regölyi kül­döttség utazik ki látogatóba. Folyamatosan szépül a falu a település központját tér- kövezik. A saját erőből zajló munkálatok során nem csak lerakják, hanem maguk ké­szítik - naponta átlagosan 160 darabot - a térköveket a közmunka programban foglalkoztatott dolgozók. Ha a központ elkészül, folyama­tosan haladnak tovább, és szépítik a települést. A bel- és külterületi utak rendben tar­tásáról is a közmunkában foglalkoztatottak gondoskod­nak a faluban. Emellett a par­kokat, árkokat, zöld területe­ket is rendszeresen karban tartják. Az önkormányzat emellett az ősszel saját erőből tervezi a szilárd burkolatú utak kátyúzását. Megszépítik a község központját A lakosság korösszetétele: A CIKKEKET VENTER MARIANNA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AREGÖLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Pappert Tibor (balról) és Kelemen Ákos, a Regölyi Lovassport Egyesület vezetőségi tagjai a felújított lovasszobor előtt Ragaszkodnak a jövőhöz elérhető fejlődés Megfontolt gazdálkodással halad előre a község Amihez lehet, pályázat útján szereznek forrást, a többi felújítást, fejlesztést pedig saját erőből valósítják meg Regölyben. Venter Marianna Szorgalmasan dolgozik a tele­pülés központjában a közhasz­nú foglalkoztatottak brigádja. A faluban jelenleg harminché­tén vesznek részt a közmun­kaprogramban. Sok a feladat, amit meg kell oldani, és az önkormányzat igyekszik ezt a legjobb tudása szerint véghez­vinni. Kövér István, Regöly polgár- mestere meg is jegyzi, hogy a klasszikus önkormányzati feladatok mára kibővültek, szervezni, irányítani kell, a le­hetőségeket kutatni, pénzügyi forrásokat előteremteni. Nem futamodnak meg a kihívások elől, és amire nem tudnak pá­lyázat útján forrást találni, azt igyekeznek saját erőből meg­oldani, mint például a tervezett útfelújítást. Megemlíti az aktu­ális feladatokat is, most éppen a felső tagozatos gyerekek is­kolába jutását kell átszervezni, az eddigi iskolabuszos szállítás helyett ugyanis az idei tanévtől csak a tömegközlekedést vehe­tik igénybe. Beszélgetés köz­ben érkeznek meg az iskolához a tankönyvek, a kipakoláshoz is az önkormányzat biztosítja a segítséget. Regölyben óvoda és alsó tagozatos iskola működik, ötödik osztálytól Tamásiba jár­nak a diákok. Mint sok más kistelepülé­sen, itt is a munkalehetőségek hiánya okozza a legnagyobb problémát. Tisztában vannak vele, hogy a községben kicsi az esély arra, hogy valamilyen cég megtelepedjen, munkahely szempontjából a közeli Tamási­hoz kötődnek a regölyiek. Ám munkalehetőség a városban is egyre kevésbé adódik. A falu legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, a közmunka­programnak köszönhetően. A falu közterületeinek rendben tartása és a különböző felújítási munkák mellett a két hektárnyi önkormányzati földön dolgoz­nak. A megtermelt zöldség egy részével ellátják az önkormány­zati konyhát, a felesleget pedig eladják. Természetesen nem csak az önkormányzat művel földet Regölyben, akadnak gaz­dálkodók, akik földművelésből, állattenyésztésből élnek, de ez az út nem mindenki számára járható. Bár a lehetőségek szűkre szabottak, Regöly ragaszkodik az elérhető fejlődéshez, a gya­rapodáshoz. Á Kapos és Kop­pány völgyében fekvő település nem adja fel, az önkormányzat megfontoltan tervez, az elérhe­tő célokra koncentrál, és a kis eredményeket is megbecsüli. Ehhez az elszántsághoz és el­határozáshoz szilárd hátteret biztosítanak a gondosan ápolt hagyományok és a jól bevált, kedvelt programok. Elsősorban a nevezetes lovasnapok, de sok érdeklődőt és látogatót vonz a veterán járművek találkozója és a település védjegyének is tekinthető regölyi pereckalács fesztivál, amelyek együtt és külön-külön is egyre több hívet szereznek Regölynek. A falu büszkesége a felújított művelődési ház júniusban ünnepélyes keretek között adták át a megújult mű­velődési házat. Az önkormány­zat és a helyi Leader-csoport 2012-ben adott be közös pályá­zatot a falumegújítási program­ra, ami sikerrel járt, 23 millió forintot nyertek a művelődési házfelújítására. Többek között új, korszerű, akadálymentes vi­zesblokk épült, és kicserélték a nyílászárókat. A szombati ün­nepségen Stallenberger Zoltán- né, a Regölyért Egyesület elnöke foglalta össze a projekt történe­tét, beszédet mondott Porga Fe­renc, a tamási járási hivatal ve­zetője és Kövér István polgár- mester, az épületet Hegedűs Já­nos plébános szentelte fel. Az ünnepi műsorban közreműkö­dött a regölyi népdalkor, a nyug­díjas klub, az általános iskolá­sok és Kiss Richárd. Idén sem maradt el a hagyományos lovasnap A 2012-ben megújult Regölyi Lovassport Egyesület tovább ápolja a település lovas hagyo­mányait, kitűzött célja, hogy minden évben színvonalas ver­senyt láthassanak az érdeklő­dők. Az idei Regölyi Lovasnap egyébiránt már a tizenharma­dik volt a versenyek sorában. Mint azt Pappert Tibor és Kelemen Ákos, az egyesület ve­zetőségi tagjai elmondták, ket­tes- és pónifogatok vettek részt a megyei bajnokság regölyi fordulóján, a többi versenyhez hasonlóan nagy közönségsikert aratva. Regöly azok közé a telepü­lések közé tartozik, amelyek nagy hagyományokkal bírnak a lótenyésztésben: a község volt a Tolnatamási tájfajta tenyész­tési központja. Az előzmények a 19. századra nyúlnak vissza, amikor a majsai uradalom hí­ressé vált angol félvér tenyé­■ Tíz éve még százhoz köze­lített a lovak száma, most nagyjából a fele található a faluban I széféről, fedeztető állomást hoztak létre. A regölyi kancák | törzskönyvezése és a félvér tájfajta rendszeres tenyésztése a 20. század elején indult el, s 1916-ban megalakult a helyi lótenyésztő szövetkezet. Az országos mezőgazdasági kiállí­tásokon 1929-től 1970-ig rangos elismeréseket szereztek a re­gölyi lótenyésztők. A ménes a termelőszövetkezet kereteiben is megmaradt. 1954-től megsza­kításokkal 1959-ig Regölyben rendezték a Tamási Lovasnapok elődjét. A verseny alapítója Dá­vid Gyula egykori tanácselnök, a Dél-Magyarországi Lovasszö­vetség elnöke volt. Tiszteletére a Lovasnapokon versenyszámot j nevezetek el róla. Regölyben a lótartásnak is megvan a hagyománya, ahogy mondják, volt olyan időszak, amikor több csikó született a faluban, mint gyerek. Tíz éve még százhoz közelített a lovak száma, most ennek nagyjából a fele található a faluban. A lovak többségét fogathajtásra, lovaglásra, ritkábban munkára használják, de vannak lovak, amelyeknek nem kell „dolgoz­niuk”. Azért tartják őket a gaz­dáik, mert életüket a karámban futkosó ló nélkül nem érzik teljesnek. Mindenkire kellő figyelem jut az iskolában közoktatás A kis létszámú osztályoknak és a családias légkörnek számos előnye van A Tamási Általános Iskola Gim­názium Kollégium és Művésze­ti Iskola regölyi tagiskolájába harmincegy kisdiák jár. Az is­kolának csak alsó tagozata van, amely négy osztállyal működik. A regölyi iskolában helyben zaj­lik a zeneoktatás, a gyerekek igénybe vehetik a tamási stran­dot úszásoktatás céljára, és részt vesznek a Bozsik-programban, igen szép eredménnyel. Akinek szüksége van rá, annak a logo­pédiai fejlesztést is helyben tud­ják biztosítani. A regölyi tagiskola vezetését júüus 1-től Lukács Zsuzsanna látja el. Az új igazgató 2001-ben végzett az Illyés Gyula karon testnevelés-gyógytestnevelés Lukács Zsuzsanna július 1-jétől tölti be az igazgatói tisztet műveltség területen. 2014. janu­árjában pedig nemzetiségi né­met tanítói diplomát szerzett. A regölyi általános iskolában 2001. augusztusa óta tanít. Mint mond­ja, bár ő már Szekszárdon szüle­tett, az édesapja regölyi szárma­zású, itt éltek a nagyszülők, tehát gyermekkora óta megvan a kötő­dése a faluhoz. Zsuzsanna mind­két gyermeke a regölyi iskolába jár, pontosabban a fia már csak járt, ősszel a tamási gimnázium­ban folytatja tanulmányait.- A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk mindent megadni az itt tanuló gyerekeknek. Ami mindenképpen nagy erénye az itteni kis létszámú osztályok­nak az az, hogy minden gye­rekre kellő figyelmet tudunk fordítani, mindenkire sor kerül az órán, a jó képességeteknek csakúgy, mint a segítségre szo­rulóknak. Igyekszünk minden­kiből a legtöbbet kihozni. Részt veszünk rajzversenyeken, nem­zetiségi német nyelvi versenye­ken, levelezős versenyeken, és jó eredményekkel dicsekedhe­tünk. Igazgatóként szeretném eléri, hogy bővüljön a létszám, sikerüljön meggyőzni a szülőket arról, hogy mennyi pluszt kap­nak a gyerekek egy ilyen csa­ládias, kis létszámú iskolában. Meggyőződésem és tapasztala­tom, hogy a falun felnövő és ott tanuló gyerekek tovább tudnak gyerekek maradni. Kövér István polgármester ^

Next

/
Thumbnails
Contents