Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-11 / 186. szám

2014. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR Amikor a beteg fenyegetőzik... tendencia A fiatalabb orvosok vannak inkább kitéve az agressziónak Az első negyedévben nőtt a megyei beruházási kedv Az orvosok 1 százaléka sze­rint kifejezetten gyakori, hogy a mindennapi tevé­kenység során a betegek jogi szempontból támadóan, fe­nyegetőzőén lépnek fel velük szemben. A többség, 71 szá­zalék viszonylag ritkábban tapasztalja ezt a jelenséget, de csupán 16 százalék nem találkozik egyáltalán ezzel - derül ki a Szinapszis Kft. kutatásából. GY. M. -M.I.-M. K.-V.M. A fenyegetőző fellépés valami­vel gyakoribb a szakorvosok (17 százalék) körében, mint a házi­orvosok esetében (10 százalék), és az életkor emelkedésével is jelentősen csökken azok ará­nya, akik ilyen jellegű tapasz­talatokról számolnak be. Míg az 1976 előtt végzett orvosok 26 százalékát soha nem érte atro­citás, addig a legfiatalabb, 1995 után végzett korosztály mind­össze 7 százaléka mondhatja el magáról ugyanezt. Az orvosok 12 százaléka említette, hogy bántalmazta már őt fizikailag is betege, és összességében továb­bi közel 30 százalékuk hallott ilyen esetről saját környezeté­ben. Elsősorban a férfiak, szak­terület alapján pedig a szakor­vosok körében jóval gyakoribb a tettlegesség előfordulása, míg az életkor emelkedésével jelen­tősen csökken az inzultusról be­számoló doktorok aránya. Igaz ugyan, hogy a háziorvo­sok ritkábban vannak kitéve az agresszív betegek fenyegető fel­lépésének, mint például a szak­orvosok, de náluk is előfordul­nak kirívó esetek. Dr. Schranz Róbert szekszárdi háziorvos a téma kapcsán azt az esetet idéz­te fel, amikor a rendőrök kísér­tek hozzá vérvételre egy ittas embert. Az atyafi már ennek során is finoman szólva mond­ta a magáét, azonban nem elé­gedett meg ennyivel, hanem ké­sőbb visszament az orvoshoz, és rajta kérte számon a dolgot. Sze­rencsére az eset verbális kere­tek között maradt, és Schranz doktor esetében ezt a küszö­böt még mások sem lépték át. Sajnos ellenkező példa is akad, szép számmal, megütött, meg­vert mentősről, orvosról is ol­Nagy különbség, hogy az orvos a megszokott betegkörrel kerül-e kapcsolatba, vagy ügyeletesként ismeretlenekkel vashatunk néha. Nem véletlen, hogy a kórházi ambulanciák többségén biztonsági emberek is vigyáznak, és nemcsak az ér­tékekre. Dr. Schranz Róbert ta­pasztalatai szerint nagy különb­ség van aközött, amikor házior­vosként a megszokott betegkör­rel kerül kapcsolatba, vagy pél­dául ügyeletesként addig nem ismert emberekkel. Konfliktu­sok, ha vannak, inkább ez utób­biakkal fordulnak elő. Az orvos hozzátette, ügyeletben - mond­juk hajnali 4-kor - már az or­vos sincs topon, gyengül a tű­rőképessége, különösen ha előt­te már ledolgozott egy műsza­kot, és tudja, hogy az ügyelet­ből esetleg megint a saját rende­lőjébe mehet vissza, pihenés he­lyett. Gyakori konfliktusforrás, hogy a beteg olyan szolgáltatást, gyógyszert, egyebet szeretne kérni, „megrendelni”, amire az orvosnak nincs lehetősége. Hiá­ba gondolja a páciens, hogy va­lamitől azonnal meggyógyulna, ha a társadalombiztosítás azt - anyagilag - nem támogatja, s ezt az orvos sem vizsgálhatja felül. Nemcsak az esetleges agresz- szióval kell számolnia a házior­vosoknak. Az évtizedek során számtalan mókás eset is történt dr. Balogh Adrienn szekszárdi háziorvos rendelőjében is. Két esetet is említett a doktornő. Az egyik egy férfivel, a másik egy idősebb hölggyel történt meg. A negyvenes évei elején járó fér­fi azzal kereste meg a rendelő­ben, hogy négy gyermekük után már nem szeretnének többet, de a fogamzásgátló gyógyszerre nincs pénzük. Mit tanácsol ak­kor a doktornő? - kérdezte. Min­dig használjanak óvszert, mond­ta neki Adrienn, aki nem gondol­ta volna, hogy a férfi ezt szó sze­rint veszi. Ugyanis az óvszert so­sem vette le, hanem egy lyukat vágott rá, hogy folyó ügyeit azért el tudja intézni. Ez akkor derült ki, amikor pár hónap múlva visz- szajött, hogy ismét terhes a fele­sége. A másik történet egy idős nénihez kapcsolódik, aki magas lázzal ment el a rendelésre, de mivel sok más betegsége is volt, a doktornő kúpot írt fel, tabletta helyett. A néni viszont a kúpot is szájon át használta, és sérelmez­te, hogy pár nap múlva sem múlt el a láza... Véleménykülönbségek A felmérésből az is kiderül, több ponton is jelentős véle­ménykülönbség mérhető a la­kosság és az orvosok között. A doktorok 86 százaléka érzi úgy, jogi értelemben az orvosok helyzete teljesen kiszolgálta­tott, míg ezzel a laikusok mind­össze 35 százaléka értet egyet. Hasonlóan másképpen látják a helyzetet abban is, hogy a jo­gi következményektől való fé­lelem mennyire árnyékolja be egy orvos szakmai munkáját: a praktizálok 69 százaléka sze­rint ugyanis ez így van, míg a lakosság csupán 38 százaléka osztja ezt a véleményt. Döntően a szakma érzi magáénak azt az állítást, miszerint a bíróságok elfogultak az orvosokkal szem­ben, a betegek irányában, má­sik oldalról pedig főként a la­kosság állítja: az orvosi hiba ta­bunak számít a szakma köré­ben. Jellemzően a doktorok, de magas arányban a laikusok is egyet értenek azzal, hogy az egészségügyben a jogi kérdé­sek szerepe biztosan fel fog ér­tékelődni a jövőben, illetve az orvosi hibák kezelésének, kom­munikációjának nincs kultúrá­ja Magyarországon. Nem szerencsés, ha politikusra hasonlít A nagypolitika olykor gyanút­lan háziorvosok életébe is bele­szól. Ez történt dr. Bárok József paksi háziorvossal is, majd' húsz éve, 1995-ben. Bárok doktor ép­pen Budapesten, az egészség- ügyi minisztériumban járt - nem­régiben alakult ki a háziorvosi rendszer, volt vele dolog bőven amikor is lefelé tartva a lépcsőn egyszer csak azzal szembesült, hogy egy igencsak felpaprikázott idős ember, támbotját hevesen lóbálva és válogatott szitkokat üvöltve igyekszik felé, azzal a szándékkal, hogy a bottal „mó- resre tanítsa”. Szerencsére idő­ben tisztázódott a félreértés. S hogy mi váltotta ki a heves táma­dást? Hát az, hogy Bárok doktor nagyon hasonlított Bokros Lajos­ra, aki híres-hírhedt megszorító csomagja miatt nem örvendett nagy népszerűségnek. Előfordult-e már, hogy betege fizikailag bántalmazta önt vagy egészségügyi szakdolgozóját? bázis: n=596 orvos, támogatott egy válasz 6% 17% 6% 1976 előtt ] 1976-1985 között 1986-1995 között 1995 után m 81% 72% 68% 50% | Igen, engem H Igen, kollégámat U3 Mindkettőnket É3 Soha nem fordult még elő tolna megye Az év első ne­gyedében erősödött a beru­házási tevékenység, teljesít­ményértéke folyó áron jelen­tősen meghaladta az egy év­vel korábbi szintet a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A megyei gaz­dasági szervezetek ipari tel­jesítménye mérsékeltebb, az építőiparé viszont nagy mér­tékű növekedést mutatott. A lakásépítési teljesítmény pe­dig számottevően meghaladta a 2013.1. negyedévi szintet. Az I. negyedévben 8,6 mil­liárd forint értékű új beruhá­zást valósítottak meg a me­gyei székhelyű szerveze­tek, amely egy lakosra vetít­ve 37 600 forintot jelentett, az országosnak 53 százalé­kát. A fejlesztések összege fo­lyó áron 45 százalékkal múl­ta felül az előző év azonos időszakit. A nemzetgazdasági ágak többségében élénkült a beruházási aktivitás. Legna­gyobb beruházónak továbbra is az energiaszektor, a feldol­gozóipar és a mezőgazdaság számított, e három gazdasági ághoz a teljesítményérték 68 százaléka kötődött. A tenyész- és igásállatok ki­vételével valamennyi anya­gi-műszaki csoportban nőtt a folyóáras teljesítményér­ték és módosult az invesztí­ciók összetétele. Gépekre, be­rendezésekre, járművekre az egy évvel korábbinál közel 80 százalékkal többet fordítot­tak a szervezetek, így az új beruházásokból képviselt há­nyaduk ötvenhétről hatvan­nyolc százalékra emelkedett. Ez utóbbin belül nőtt az im­port beszerzések aránya har­mincnégyről ötvenöt száza­lékra, amelyben jelentős sze­repe volt az energiaszektor, a feldolgozóipar és a mezőgaz­daság újeszköz beszerzései­nek. ■ V. M. Beruházások teljesítményértéke I. negyedévben (millió forint) Mezőgazdaság 1.582 Ipar 4.528 Építőipar 383 Kereskedelem 799 Szállítás és raktározás 399 Információ és kommunikáció 158 Közigazgatás 186 (FORRÁS: KSH) Már virágzik a parlagfű, amit azonnal kaszálni kell allergia Szeptember végéig erős fertőzöttségre, a levegőben pedig sok pollenre kell készülni, ezen az eső enyhíthet Nehéz időszak vár az allergiások­ra, mert a parlagfű pollenszóró­dása napról napra egyre erősebb. Idén a gyakori csapadéknak kö­szönhetően a szokottnál is több a parlagfű az országban. Tolná­ban a járási földhivatalok mun­katársai folyamatosan ellenőrzik a megye területeit, ahol parlag­füvet találnak ott jegyzőkönyvet vesznek fel. Koppánné dr. Ker­tész Margit, a megyei kormány- hivatal földhivatalának vezető­je arról tájékoztatta lapunkat, hogy a munkatársaik folyama­tosan végzik a határszemlét. A júliusi sok csapadék kedvezett a parlagfű fejlődésének. A gyakori esők és a nedves talajviszonyok következtében fennáll a veszélye annak, hogy a parlagfű egy ré­sze nem pusztul el és visszaered. Emiatt a gazdák és a földhivatal munkatársai fokozott figyelmé­re van szükség. A megyében jú­lius 1-je és augusztus 1-je között az összterület hét százalékát el­lenőrizték. Összesen 16 esetben készítettek jegyzőkönyvet a me­zőgazdászok, amely 2,88 hektár területet érint. Dr. Gabi Géza, a megyei kor­mányhivatal növény- és talajvé­delmi igazgatóságának helyet­tes vezetője elmondta, miután a földhivatalok munkatársai által elkészített jegyzőkönyvek átke­rülnek hozzájuk, azokra alapoz­va hozzák meg a közérdekű vé­dekezést elrendelő határozatot, Tolnában eddig hét közérdekű védekezést rendeltek el illetve értesítik a földhasználót. Ha a gazdálkodó az értesítés el­lenére sem kezdi el a kaszálást - a tértivevényes levél kézhezvéte­lét követően azonnal - akkor a hivatal végzi el helyette a mun­kát. Ebben az esetben nemcsak a bírságot kell kifizetnie, hanem a közérdekű védekezés költségét is. Ha valakit három éven belül már egyszer megbüntettek, ak­kor arra most a bírság másfél- szeresét szabják ki. Dr. Gabi Gé­za elmondta, a mezőgazdászok munkáját a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési intézet) is segí­ti, műholdas felvételeikkel mu­tatják a parlagfűvel fedett folto­kat. Ezeket járják be, és ellenőr­zik a helyszínen a földhivatalok munkatársai. Idén, július 31-ig a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság hét közérdekű véde­kezést rendelt el. Az országos adatok szerint ed­dig 166 közérdekű bejelentést tettek az emberek a parlagfüves területek miatt, 56 eset külterü­letet érintett. A földhivatalok az országban 186 esetet vizsgáltak meg, ami 240 hektárt érintett, és 101 esetben rendeltek el közérde­kű védekezést. Tavaly Tolna me­gyében 129 közérdekű védeke­zést rendelt el a növény- és talaj- védelmi igazgatóság, ami 37 hek­tár főidet érintett. A bírság a terü­let nagyságától és a fertőzöttség- től függ, ami 15 ezer és 5 millió forint között lehet. ■ Mauthner I.

Next

/
Thumbnails
Contents