Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-10 / 30. szám
2014. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Mérlegfőösszeg alakulása Tőkemegfelelési mutató alakulása Hitel- és betétállomány alakulása Hitel hátralékosság (részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél, milliárd forint) 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 I 24375,7 29177,8 28996,3 28 125,2 28 797,2 26300,6 25505,2 (bankszektorban, százalék) 18 17,42 16 15,80. 15“ 13,00 11,24 10-----------------------------------------------------20 07 2008 2009 2010 2011 2012 2013 (bankok portfoliójánál, 2013. IV. negyedév, százalék) Késedelem nélküli 77,05 90 napon belül késedelmes 8,23 90 napon túl késedelmes 14,72 ■ ' Adózott eredmény alakulása i (részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél, milliárd forint) 400-200 236j6 209 o-164,0-243,3 2007-2013 FORRÁS: MNB (részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél, milliárd forint) 15000 14 000 13 000 12000 11000 10000 ■iiii 2012. IV. negyedév-2013. IV. negyedév Komoly veszteségek a bankszektorban hitelintézetek A devizahiteles-mentőcsomag tovább rontja idén az eredményt Bár a tavalyi év szektorszinten már pozitív eredményt hozott a részvénytársasági hitelintézeteknél, az egyes szereplők számai között nagyok az eltérések, és igen jelentős a veszteséges szolgáltatók aránya a nagybankok között is. A kilátások pedig nem túl biztatóak: a kormány nemrég bejelentett devizahiteles-mentőcsomag- ja súlyosan ronthatja a szektorszintű eredményt. Két veszteséges év után tavaly ismét profitot kezdtek termelni a hitelintézetek: a bankok adózott eredménye 49,35 milliárd forint lett a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A fióktelep formában működó' hitelintézetek is nyereségessé váltak, a profitjuk megközelítette a 11,4 milliárd forintot. A takarékoknál viszont romlott a helyzet, a nyereségük a 2012-es kevesebb mint ötödére, 1,6 milliárd forintra zsugorodott. Az összesen mintegy 62,3 milliárd forintnyi nyereséggel ugyanakkor a tulajdonosok továbbra sem lehetnek elégedettek, hiszen ez mindössze 2,1 százalékos sa- játtőke-arányos megtérülést jelent. Ráadásul a Magyar Bank- szövetség az adatok közzétételét követően emlékeztetett arra, hogy a bankszektor összesített eredményét több tényező is torzítja: egyrészt az MNB statisztikáiban a nem tisztán piaci alapon működő szereplők adatai is szerepelnek, ami javítja az összképet, emellett az összesítésen nem látszik az anyavállalati tőkejuttatások, illetve a nem banki tevékenységet végző érdekeltségek eredményének hatása sem. A jegybank közleménye szerint az összes hitelintézet közül 131 lett nyereséges és 40 zárta veszteséggel az évet, utóbbiak adózás előtt 170,7 milliárd forintos mínuszt halmoztak fel. Az egyes banki szereplők teljesítményét vizsgálva még ellentmondásosabb a kép, hiszen a nyolc legnagyobb hazai hitel- intézet egyéni teljesítményeiben óriásiak a különbségek. A nyolc hazai nagybank közül négy - a CIB, az Erste, az MKB és a Raiffeisen - tavaly is veszteséget produkált, két szereplő pedig 100 milliárd forintnál is nagyobb mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. A pozitív eredményt elért hitelintézetek közül is kettő tudott csak javítani profitján. A legnagyobb hazai szereplőt, az OTP Bankot a nyertesek között lehet találni, hiszen magyarországi alaptevékenysége (az OTP Core) 2013-ban közel 115 milliárd forintos, korrekciós tételeket nem tartalmazó adózott eredményt ért el, ami bő egyötöddel jobb a megelőző évinél. Ugyanakkor az éves számviteli (a korrekciós tételeket is tartalmazó) eredmény nagyjából felére, 68 milliárd forintról 34 milliárdra csökkent. Az éves korrigált profit jelentős javulása a bank értékelése szerint mindenekelőtt a kockázati költségek 40%-os mérséklődésének volt a következménye. Javítani tudott adózott eredményén tavaly a Budapest Bank is: a magyar számviteli szabályok szerint kimutatott 14 milliárdos konszolidált profit 29,7%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A 2012-esnél jóval szerényebb adózott eredményt ért el viszont az egyébként a válság évei alatt is stabilan nyereséges UniCredit Bank: a hitelintézet tavaly 6,45 milliárd forintos profitot termelt, amely nem egészen harmada az egy évvel korábbinak. Az utóbbi években szintén stabilan nyereséges K&H Bank is szerényebb profitot ért el, ott a 17,4 milliárdos eredmény bő 15 százalékos csökkenést takar. A bankszektor mérlegének zsugorodása tavaly is folytatódott: az MNB adatai szerint a szektorszintű mérlegfőösszeg 3%-kal, 25 505,2 milliárd forintra csökkent 2013-ban, ezzel a 2007-es szintre esett vissza. A szektorszintű betétállomány 12 398 milliárd forintot ért el tavaly, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival, a hitelek mennyisége pedig 6,3%-kal, 13 711,5 milliárd forintra csökkent. Ami a hitelportfolió minőségét illeti, jelentős javulást itt sem sikerült elérni: a késedelem nélküli tételek aránya 77%-ot ért el, a kilencven napon túli csúszásban lévő állomány aránya pedig megközelítette a 15%-ot. Az idei év kilátásait illetően pedig egyáltalán nem pozitív a kép. Néhány biztató jel - a lakáshitelezés élénkülése, a növekedési hitelprogram jótékony hatásai, a hitelportfolió romlásának megállása - ellenére a hitelkereslet változatlanul alacsony, a makrogazdasági környezet pedig az enyhe javulás ellenére továbbra is rengeteg bizonytalanságot hordoz. A legnagyobb gondot pedig egyértelműen a lakossági devizahiteleseknek összerakott mentőcsomag jelenti a hitelintézeti szektornak. A csomag három fő elemből tevődik össze: a jogtalanul alkalmazott árfolyamrés visszatérítéséből, az egyoldalú kamatemelések nyomán keletkezett többletterhek visszatérítéséből - ez utóbbi a forinthitelekre is vonatkozik -, illetve a devizahitelek forintosításából. Mindennek nyomán a hazai pénzügyi szektornak az előzetes becslések szerint 700-900 milliárd forintos negatív hatással kell számolnia, ami egyes szereplőket különösen hátrányosan érinthet. Ráadásul a forintra váltás költségeit még meg sem lehet becsülni, hiszen annak módszerével eddig még nem állt elő a kabinet. Mindezek alapján arra lehet számítani, hogy ismételt és jelentős tulajdonosi tőkeemelésekre lesz szükség a hazai hitelintézeti szektorban. Pedig a hazai hitelintézeti szektort eddig is láthatóan kifogyhatatlan pénzeszsákként használták: a Magyar Bank- szövetség adatai szerint a bankok tavaly 215 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket, 126 milliárd forintnyi bankadót, 18 milliárd forintnyi hitelintézeti járadékot fizettek be extra teherként a költségvetésbe, emellett 60-65 milliárd forintnyi vissza nem igényelhető áfa, és 77 milliárd forint munkabérre rakódó teher, 38 milliárd forintnyi társasági és 20-30 milliárd forintnyi egyéb adó is terhelte a szektort. így a bankszektor több mint 560 milliárdos éves adóbefizetéssel, 38 ezer alkalmazottal Magyarország egyik meghatározó adófizetőjének számít. Nagyobb, Magyarországon működő bankok fontosabb pénzügyi adatai (IFRS szerinti, konszolidált adatok, milliárd forintban) Mérlegfőösszeg 2012 Mérlegfőősszeg 2013 Hitelállomány 2012 Hitelállomány 2013 Betétállomány 2012 Betétállomány 2013 Adózott eredmény 2012 Adózott eredmény 2013 OTP Bank(1) 6229,3 6454,9 2807,5 2584,7 3863,3 3093,3 94,5(2) 114,8(2) K&H Bank 2462,0 2562,0 1427,0 1371,0 1668,0 1726 20,5 17,4 Erste Bank 2788,2 2266,7 1879,4 1623,4 1360,2 1215,8-6,1-24,9 MKB Bank 2579,1 1962,1 1658,3 1260,3 1389,0 1179,1-89,1(3)-121,5(3) Raiffeisen Bank 2101,0 1851,4 1285,5 1224,2 1436,5 1228,7-56,9-39,2 CIB Bank 2119,3 1849,2 1832,4(5) 1602,3(5) 1363,0 1252,9-151,9-136,7 UniCredit Bank 1657,4 1769,7 964,6 910,5 1022,0 1067,0 20,9 6,4 Budapest Bank (4) 925,6 905,3 634,7 625,4 744,6 716,5 10,8 14,0 FHB 752,6 737,2 371,9(5) 358,0(5) 152,2 222,5 ______-AA______-4,5 (1) az OTP Core, vagyis a bankcsoport magyarországi alaptevékenységeinek adatai (2) korrigált, korrekciós tételek hatása nélkül (3) adózás előtti eredmény (4) Magyar Számviteli Szabályok szerinti adatok (5) bruttó állomány_______________________________________________________________________________forrás, c6gk6zi.{sek i i I ♦ 4 <
