Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-10 / 30. szám

2 2014. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP HÍRSÁV Tűz ütött ki a csepeli idősotthonban tűz volt egy csepeli idősott­honban szombat délután - kö­zölte honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság. A tájékoztatás szerint a négyemeletes épület második emeletének egyik szobájában égtek berendezési tárgyak, a lángokat rövid idő alatt el­oltották a tűzoltók. A tűzben senki nem sérült meg, az érintett emeletet kiürítették. MSZP: jogszerűen felvett költségtérítés AZ MSZP szerint Tóbiás József, a párt jelenlegi elnöke jog­szerűen vette fel képviselői költségtérítését, amelyet köz­feladatai és pártfeladatai el­látására használt fel - reagált a szocialista párt az MTI-nek a Fidelitas országos alelnöke által szombaton mondottakra. Balogh Gergely arról beszélt, hogy Tóbiás József - bár Érden lakik - Nyíregyházát jelentet­te be lakcímeként és ez alap­ján vette fel költségtérítését. Magyar győztes a fizikaversenyen bíró Gábor, az Eötvös Loránd lüdományegyetem negyed­éves fizikushallgatója is tagja annak a sikercsapatnak, amelyik az Európai Nukleá­ris Kutatási Szervezet diákve­télkedőjén a Legjobb Projekt címet elnyerte. Egyre több magyar dolgozik Angliában MEGHALADTA AZ egymilliót az Angliában munkát vállaló magyarok száma. A Social Se­curity Office által belső hasz­nálatra készített tanulmány szerint tavaly már több mint egymillió 300 ezer magyar rendelkezett társadalombiz­tosítási számmal. Idén ez a szám az első négy hónapban több mint hetvenezerrel nőtt. Az allergiaszezonnak jót tettek az esők az országos Környezetegész­ségügyi Intézet jelentése szerint az ismétlődő záporok, zivatarok valamelyest lassít­ják a parlagfű pollenkoncent­ráció emelkedését, a hétvégén ugyanakkor már többfelé elérheti a magas szintet. Az embargó bumeránggá válhat konfliktus Egyesek Európának, mások Oroszországnak jósolnak nagyobb veszteséget KÖZÉLET Putyin, Obama és Merkel sincs irigylésre méltó helyzetben a kiéleződő konfliktushelyzet miatt Bajban van Putyin, mert az orosz embargó nagy veszte­se éppen Oroszország lehet. De Obama és Merkel sincs könnyű helyzetben, hiszen az amerikai és a német gaz­dasági lobbi sok ezer munka­hely megszűnésével riogat az oroszokkal való gazdasági kapcsolat tiltása miatt. Fábos Erika Oroszország csütörtökön intéz­kedéseket rendelt el az Orosz­ország ellen szankciókat alkal­mazó országokkal szemben. Dimitrij Medvegyev miniszter- elnök bejelentette, hogy teljes embargót vetnek ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöld­ségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Ka­nadából és Norvégiából. Az in­tézkedés egy évre vonatkozik. Az oroszok Európa, a nyugati elemzők Oroszország számára prognosztizálnak nagyobb vesz­teséget. "A büntető intézkedéseket fo­ganatosító közel 40 országban az orosz exportra szállító cégek ér­zik majd meg a csökkenő profit következményeit, Oroszország­ban viszont az egész társada­lom megszenvedi a szankciókat - mondta Gereben Ágnes, kül­politikai elemző. - A második világháborúban tízmilliók vál­lalták a súlyos nélkülözéseket hazájuk felszabadításáért, majd a Vörös Hadsereg Európában aratott győzelmeiért. Ma még nem tudni, hogy az orosz em­berek elfogadják-e az idősebb nemzedékek számára a szovjet korszakból is ismerős áruhi­ányt. Kérdés, hogy a harmadik évezredben a negyedszázad alatt megszokott nyugati áruk jelentette jólét fontosabb lesz-e a társadalom többségének, mint a birodalmi expanzió okozta büsz­keség, amelynek évszázadok óta - de legalább a Napóleon ár­mádiája ellen folytatott 1812. évi győztes háborútól kezdve - ko­moly hagyománya van az orosz történelemben." A nyugati élelmiszerimport­ra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínű­leg maga Oroszország lesz. Az egyik legnagyobb londoni gaz­dasági-pénzügyi elemzőház ta­nulmányában is ezt valószínű­sítette. Kimutatták, hogy Orosz­ország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiá­tól, Kanadától és Ausztráliától. Gereben Ágnes szerint Putyin pontosan tudja mit kockáztat. "Putyin részletekbe menően ismeri az orosz gazdaság telje­sítményét. Nyilván pontosan tudja, mekkora kárt okoznak a MAGYARORSZÁG NAGYON kitett, sok vesztenivalónk van - mond­ta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint kompenzációt kell kérnünk az uniótól a vesz­teségek ellensúlyozására. Az unión kívüli legfontosabb ma­gyar külkereskedelmi partner­ként számon tartott országról van szó, amely nemcsak a ma­szankciók amúgy is megrogy- gyant, magas inflációval, csök­kenő tartalékokkal küzdő hazá­ja számára, ahonnan menekül a külföldi tőke. Viszonylag rövid idő alatt döntenie kell, hogy vál­lalja-e az orosz energetikai cé­gek, a pénzintézetek, a hadiipar tevékenységét közép- és hosszú távon megbénító további nyuga­ti büntető intézkedéseket, vagy felfüggeszti, esetleg látványosan csökkenti a kelet-ukrajnai sze- paratisták támogatását. Mind­két lépés súlyos politikai követ­kezményekkel járna számára. Persze Obama és Merkel sincs gyár kormány keletre nyitási politikájának stratégiai pontja, hanem az energiahordozók leg­nagyobb szállítója is. A teljes, 11,9 milliárd dolláros külkeres­kedelmi termékforgalomból ta­valy az orosz import 8,5 milli­árd dollár - döntően gáz és olaj - volt. A legnagyobb magyar tőzsdei cégeknek, csakúgy, mint a Németországon keresz­könnyű helyzetben, hiszen az amerikai és a német gazdasági lobbi sok ezer munkahely meg­szűnésével riogat az oroszokkal való gazdasági kapcsolat tiltása miatt. Az Krím-félsziget februá­ri orosz annexiójáig az amerikai vezetés és a domináns EU-orszá- gok célja a geopolitikailag - és nem csak az orosz földgáz eu­rópai tranzitja miatt - kulcsfon­tosságú Ukrajna nyugati fenn­hatóság alá terelése volt. Ma már az XX. század második felében Magyarországon is megtapasz­talt orosz birodalmi-területi ex­panzió visszaszorítása a cél. Az tül orosz piacra exportáló társa­ságoknak bevételkiesést okoz­nak a szankciók, illetve az el­lenlépések, az orosz kézben lé­vő vállalatoknál pedig közvetle­nül 10-15 ezer munkahelyet érinthetnek az intézkedések. Közülük a legnagyobb a Don- bassz-csoporthoz tartozó duna­újvárosi vasmű, azISD Duna- ferrZrt. orosz válaszlépések legnagyobb vesztesei igen rövid időn belül maguk az oroszok lesznek, és nem csupán az élelmiszeripari termékekre kimondott import­tilalom miatt. A Moszkvában államosítással megfenyegetett British Petroleum és az Exxon­Mobil kivonulása az orosz ener­getikából egyet jelent azzal, hogy meghiúsul a kiaknázásra váró kőolaj- és földgáz lelőhe­lyek feltárása, hiszen ehhez a hazai gigaholdingoknak beval­lottan nincs meg a mélytengeri fúráshoz szükséges felszerelése. Az orosz ellenszankciók inkább előbb, mint utóbb, bumeránggá válnak. A külpolitikai elemző úgy lát­ja: a világ már aligha lesz olyan, mint az ukrajnai válság előtt volt, a feszültség ma is nagyon komoly, de a térségben akár to­vább is fokozódhat. "A konfliktus felborította a szovjet rendszer és a szovjet birodalom összeomlása után kialakult, negyedszázadig mű­ködő status quot. A helyzet to­vábbi romlása nem az euroat- lanti világ és Moszkva között fenyeget, hanem a volt szovjet tagköztársaságok és a Kreml konfrontációjában. Az már most is világos, hogy az Ukrajna hatá­rainál húzódó, jogilag Moldova Köztársasághoz tartozó, de ma­gát negyedszázada független­nek deklaráló Dnyeszter menti köztársaság fegyveres harco­kat kezdeményezhet: vezetői már katonai segítséget kértek Moszkvától, amely a Szovjetunió megszűnte óta orosz alakulato­kat állomásoztatott a térségben. Moldova európai integrációjáról, amelyet a régióval való fúzióra törekvő Bukarest régóta minden lehetséges eszközzel szorgal­maz, nem lehet szó, ameddig a Dnyeszter menti köztársaság nem kerül vissza moldovai fenn­hatóság alá - ezt pedig a Kreml nem fogja megengedni. Szintén Moldova területén van egy má­sik potenciális konfliktusforrás, a Törökország által támogatott Gagauzia szeparatizmusa. Uk­rajna nyugati fordulata nyomán még a távoli Közép-Ázsiában is vérszemet kapott néhány nép­csoport. A Nyugatnak ez azért már egy kicsit sok lenne..." A keleti nyitás gazdaságilag reményteljes kezdeteire most egy ideig rossz idők járnak majd. 1045 ezer munkahely van veszélyben Magyarországon „Elsimítandó” kérdések a baloldalon megállapodás Az Együtt-PM aggódik, a szocialisták szerint minden rendben lesz Kanadában is kezelnek egy Ebola-gyanús beteget Újabb zavar keletkezett a bal­oldali összefogásban, hiszen az Index péntek esti információi szerint a hosszú alkufolyamat után született budapesti megál­lapodást a szocialisták az utolsó pillanatban néhány ponton átír­ták. Például egyes kerületekben lecsíptek még maguknak egy kis darabot a pozíciókból: Ó- budán egy, Angyalföldön kettő, Zuglóban négy önkormányzati képviselői körzetet vettek visz- sza az Együtt-PM-től és a DK-tól. Az Együtt-PM szombat délelőtt arra szólította fel az MSZP-t, hogy ne veszélyeztesse az ellen­zék budapesti megállapodását. A párt MTI-hez eljuttatott köz­leményében azt írta: "Ameny­Kunhalmi Ágnes szerint nincs veszélyben a fővárosi megállapodás nyiben az MSZP nem tudja ren­dezni a saját körein belül ezt a helyzetet, az Egy ütt-PM Szövet­ség a megkötött megállapodást semmisnek tekinti, és önállóan indul az őszi önkormányzati vá­lasztásokon, Budapesten" - fo­galmazott a pártszövetség. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke szerint mini­mális elsimítandó kérdés van a baloldali ellenzéki pártok ön­együttműködésében. Szomba­ton újságíróknak azt mondta, hogy a szocialisták előző napi budapesti küldöttértekezle­tén a hárompárti (MSZP, DK, Együtt-PM) tárgyalódelegáció hétfői, szóbeli megállapodásá­nak megfelelő döntés született. ELKÜLÖNÍTŐBEN VIZSGÁLNAK egy férfit egy kanadai kórházban, aki nemrég érkezett az ország­ba Nigériából és az Ebola-be- tegségéhez hasonló tüneteket mutat. Az MTI híre szerint a Toronto közelében lévő Bramp­ton egyik orvosa közölte, hogy az illető lázas, és más olyan tü­netei is vannak, mint amelyeket a Nyugat-Afrikában megbetege­dett embereken megfigyeltek. Azért különítették el, mert Nigé­riából érkezett. A William Osler kórházban a páciens karantén­ba helyezésén kívül is hoztak óvintézkedéseket. Az Ebola-járványt egyelőre nem tudják feltartóztatni, Ni­gériában pénteken hirdettek ki egészségügyi szükségállapotot. Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) pénteken nemzetkö­zi egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a nyugat-afrikai Ebola-járványt és rendkívüli intézkedéseket sürgetett a ví­rus terjedésének megállítására, ami vélhetően még hónapokig eltarthat. A WHO adatai szerint már 961 ember vesztette életét a már­ciusban Guineában kezdődött, azóta pedig Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt járványban. Az egészségügyi vi­lágszervezet adatai szerint csu­pán az elmúlt két napban 29 ál­dozatot szedett a halálos vírus. A fertőzöttek száma 1779-re nőtt. » 1 fi I I I

Next

/
Thumbnails
Contents