Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-09 / 185. szám

2 KÖRKÉP 2014. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Az állami turista horgászjegy érvényessége kilencven napig tart. Ennél nem előírás a horgászszervezeti tagság A köz és a köztévé egy statisztikai adat szerint 657 ezren búcsúztak Bajor Imrétől. Ennyien nézték ugyanis az RTL Klubon csü­törtök este Bajor szereplésé­vel a Meseautó című magyar filmet, amit a színész halála miatt adott le a csatorna. Ez a tévénézők 21 százalékát je­lenti, ami kimagasló arány­nak számít. mindez nyilván nem hat­ja meg a magyar köztévét. Mint ahogy azt sem, hogy az 57 éves, számos díjjal ki­tüntetett színész-humorista csak a Szomszédok című sorozatban alakított figu­rájáért (Öli úr, a fodrász) országos hírnevet szerzett. Hogy szerda reggeli halála óta több ezren gyújtottak ér­te virtuális gyertyát, hogy a közösségi oldalakon megtel­tek a falak a rá való emléke­zéssel, hogy az egész média, és az utcán a Mari néni is róla beszélt. a köztévének ez nem szá­mít. Annyira nem, hogy Ba­jor halálhíre be sem került az aznapi, szerda esti hír­adóba az Ml-en. az mtva Kommunikációs Igazgatósága főként azzal indokolta a döntést, hogy a 35, perces híradójukba#, nem tudnak beszámolni minden­kinek a haláláról. „A Kqsi, suth-díj az a mérce, amit egy magyar művésznek meg kell ütni, hogy a magyar embe­rek adójából fenntartott köz­tévé híradójába bekerüljön.” a dolog szépséghibája, hogy a köztévé már számos, kevés­bé ismert - nem Kossuth-dí- jas - külföldi és magyar színész, zenész haláláról be­számolt főműsoridőben. sokak szerint a hátterében inkább az állhat, hogy Bajor sokat kritizálta a kormányt a Heti Hetesben, ezért mel­lőzték a halálhírét. Szimplán duzzogásból. tudjuk, hogy egy kormánytól független köztévé csak álom. De hogy a köztévé a „köz”-től is független legyen, arra nincs mentség. tolna-budapest Százezrek helyett várhatóan csak né­hány tízezer forintra bünte­tik majd a szabálytalanságon kapott horgászokat. A rapsi- cokat ellenben akár több mil­lióra is bírságolhatják. Máté Balázs A tavaly elfogadott halgaz­dálkodási törvényben drákói szigorral léptek fel a döntés­hozók azokkal a horgászokkal szemben, akik vétenek a sza­bályok ellen. Példának okáért, aki engedély nélkül várta éle­te halát vagy csak mutatóba egy nyúlfarknyi méretű sne- cit, akár több százezer forint­tal is javíthatta a költségvetés egyensúlyát, mivel hat szám­jegyből álló összegre is meg­büntethették. A kormány viszont most vál­toztatna a szabályozáson a nyil­vánvalóan aránytalan bünteté­si tételek csökkentésével. A már elkészült, várhatóan ősztől hatályos új rendelke­zés tervezete szerint a kisebb súlyú kihágások elkövetőit legfeljebb ötvenezer forint­tal bírságolhatják. Az állami vagy területi jegy hiánya tíz és negyvenezer forint közötti összegbe kerül majd. További enyhítés, hogy aki utóbb, zá­ros határidőn belül bemutatja a hiányzó okmányokat, elen­gedik a büntetését. A másik leggyakoribb gond, a fogási napló hiánya, illet­ve nem megfelelő vezetése is mindössze tízezer forintot ér a jövőben. A rapsicokra, vagyis azok­ra, akik nem megengedett eszközökkel (például robba­nóanyaggal, „villanyozással”, sorba kötött horgokkal) fogják ki - általában - ipari meny- nyiségben a halakat, viszont rossz idők jönnek. Velük szemben a,„bírság,, százezer­nél indul, s félmilliónál ér A nem megszállott, alkalmi hor­gászok számára vezették be idéntől a korlátozott pecázásra jogosító állami turista horgász­jegyet. A három hónapra érvé­nyes, kétezer forintba kerülő, bankkártyával kifizethető jegy a világhálón ( www.nebih.gov.hu , vagy www.horgaszjegy.hu ) sze­rezhető be. ez azonban - attól eltekintve, hogy számítógépes alapismere­tekre is szükség van hozzá - nem olyan egyszerű. Az ok­mány megszerzéséhez a hagyo­mányos horgászvizsgával nem egyenértékű, könnyítettnek véget, viszont ha visszaesők, vagy például védett halfajokat zsákmányolnak gálád mód­szerekkel, ötmillió is lehet a végösszeg. A sport- és hobbihorgászok­nak mindazonáltal érdemes továbbra is elmélyedniük a tavalyi szabályváltozásokban, az általunk megkérdezett hal­őrök szerint ugyanis sokan továbbra sincsenek tisztában a részletekkel. Többek között változott egyes halfajok tilalmi időszaka, kifogható mérete és mennyisége, valamint az is új előírás, hogy a halat, élve nem lehet elvinni a vízpartról. mondott vizsgát kell tenni, szin­tén az interneten. a regisztráció után hozzáfér­hető és letölthető a tananyag. A harminchét oldalból álló doku­mentum alapos tanulmányozá­sa erősen javallott, mivel felü­letes tudással nem érdemes ne­kivágni a vizsgának - ezt sze­mélyes tapasztalataink is alá­támasztják. Az alapvető horgá­szokra vonatkozó szabályok mellett a tilalmi időszakok, a korlátozások alá eső halfajok alkotják az elsajátítandó isme­retek gerincét. Ha a tanulással végeztünk, újabb pár kattintás, Százezrek a parton az országban több mint ezer egyesület soraiban csaknem háromszázezer horgászt tartó nak nyilván. Az egyesületek 25 megyei, illetve területi szö­vetségbe tömörülnek. Jelenleg 630 egyesület saját hasznosí­tású vízzel rendelkezik. az állami horgászjegy ára kétezer forint, a hagyomá­nyos vizsgáért 3500 forintot kell fizetni. A napi-, hetije­gyek, bérletek ára egyesüle­tenként eltérő, néhány ezer­től több tízezer forintig ter­jedhet a skála. és jöhet a vizsga. Választáson alapuló tesztről van szó, húsz kérdésből (ezek többsége a hal­fajokra koncentrál, és egyálta­lán nem könnyű a döntés) ti­zenötre kell helyes választ ad­ni. Puskázni nem nagyon le­het, mivel egy kérdést két perc alatt kell letudni, és ezalatt ne­hezen kereshető ki a helyes vá­lasz. Jó hír viszont, hogy na­ponta háromszor lehet próbál­kozni, s az „utóvizsgákért” nem kell fizetni (persze a kér­dések mindig mások). ha sikerrel járunk, máris nyomtathatjuk az engedélyünket. Nem könnyű a turista horgászjegy megszerzéséhez előírt online vizsga HIRDETÉS SZÉCHENYI Kerékpáros közlekedést segítő projekt, Mórágy KEOP-6.2.0/A/11-2011-0169 mórágy Pályázati támoga­tással valósul meg a község­ben kettő, összesen 72 férőhe­lyes kerékpártároló kivitele­zése, amelyet augusztus 9-én, szombaton 10 órakor ünnepi keretek között adnak át a mó- rágyi általános iskola udvarán. A projekt az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió tá­mogatásával, az Európai Regi­onális Fejlesztési Alap társfi­nanszírozásával valósul meg, összesen bruttó 9 millió 107 ezer 688 forint vissza nem térí­tendő támogatásból. Sárközi falvak vetélkedőjét rendezik becsen decs Négynapos Szent István Napi Ünnepségekre készülnek Decsen. Már jövő héten pénte­ken elkezdődnek a programok „Hagyományőrzés a Sárközben” címmel. Ez a nap főként a gyere­keké lesz, 18 órakor például játé­kos népi .ügyességi vetélkedővel várják őket, 19 órakor fellép a Holló együttes, 21.30-kor pedig mindenki kedvencét, az Indul a bakterház című filmet vetítik az alkalmi Kertmoziban.Szom- baton a gasztronómiáé lesz a fő­szerep. A főzőverseny étkeit Be­de Róbert sztárszakács értékeli majd, míg a színpadon helyi és környékbeli néptánc együttesek váltják egymást a Csurgó zene­kar kíséretében, illetve a sárközi falvak vetélkedője zajlik majd. Vasárnap 20 órától Rúzsa Mag­di ad koncertet. Augusztus 20- án ökumenikus istentisztelettel kezdődik és tűzijátékkal ér majd véget a program, a két esemény között egyebek mellett történel­mi bemutatók lesznek és átadják az önkormányzati elismerése­ket. ■ H. E. Vita a sakálokról: barátunk vagy ellenségünk a ragadozó? toportyánférgek A természetvédők szerint a gyarapodó állomány egyáltalán nem jelent komoly veszélyt a nagyvadakra tolna Az aranysakálok egyre növekvő állományáról mind többet lehet hallani az utób­bi években: becslések sze­rint a régióban is több ezer példány él már belőlük. Az őshonos, néhány évtizeddel ezelőtt még veszélyeztetett faj egyedei már lakott terüle­teken, sőt, városokban is fel­bukkannak. A vadászok általános állás­pontja szerint terjedésüknek a nagyvadállomány látja ká­rát, szerintük tévhit, hogy a sakálok csak a nagyvadak sé­rült vagy fiatal egyedeit ejtik el, kifejlett őzek is prédául es­nek. Ugyan egész évben lehet vadászni rájuk, csakhogy ne­héz elejteni, ezért a vadászok szerint csak ritkán kerülnek terítékre nádi farkasok, ame­lyek nemcsak elejtik, de jelen­létükkel el is űzik a nemesva­dakat. A nemzetközi természetvé­dő szervezet, a WWF viszont úgy véli, mindez alaptalan félelemkeltés, mert az arany­sakálok elsősorban kisebb emlősökkel - köztük pockok­kal, illetve elhullott állatokkal - táplálkoznak, így fontos sze­repük van a természeti tájak egészségi állapotának meg­őrzésében. Szerintük oktalan üldözésük helyett újra meg kell tanulni együtt élni a raga­dozókkal. ■ M.B. Egy kifejlett példány kicsivel nagyobb a rókánál, 10-12 kilós A környezetvédők főbb érvei és szempontjai ■ A sakálok nincsenek veszél­lyel a hazai, túlszaporodott őzpopulációra. ■ A rókánál alig nagyobb terme­tű ragadozó elsősorban ki­sebb emlősökkel táplálkozik. ■ A hiúzok, farkasok, rókák és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be a termé­szetben a növényevő állatok selejtezésével, a dögök el­takarításával, a túlszaporodó kártevők gyérítésével. ■ A sakálok hatása a nagyvad fajokra, tehát az őzre, a szar­vasra és a vaddisznóra mini­mális, mivel legfeljebb a fiatal egyedeket képesek elejteni. ■ Sokan tudatlanságból, alapta­lan félelemből, vélt vagy valós érdekből az irtásukat szorgal­mazzák. A fokozottan védett hiúz és farkas esetében ez bűncselekmény, a róka és az aranysakál állományszabá­lyozása ugyanakkor törvényes keretek között jelenleg is el­végezhető. ■ A magas vadlétszám fenn­tartásában a műkedvelő vadászokból élő vadásztár­saságok érdekeltek, ezért a vadállomány elhanyagolható mértékű csökkentése is a ragadozókkal szembeni hara­got táplálja. * k l 4 4 [TTiTTEMig MAmbí i(iééémmi m I VW7TW\ r 11 111M P K Mfi f| ML^m » 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents