Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-08 / 184. szám
HÍRSÁV Új közétkeztetés csak januártól SZEPTEMBER HELYETT jÖVŐ év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát - jelentette be Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Elmondta: azért halasztanak, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy nem elég a felkészülési idő. ■ MTI Norvég Alap: sikkasztás miatt nyomoznak FELJELENTÉS ALAPJÁN, sikkasztás miatt vizsgálja az, ügyészség az Ökotárs alapítvány által koordinált Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) gyakorlatát - erősítette meg a Fővárosi Főügyészség. Sajtóhírek szerint egy Fidesz-tag tett feljelentést. Lázár János áprilisban levélben fordult a norvég kormányhoz, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyar- országon. Azt kérte Oslótól, hogy a magyar kormánnyal konzultálva döntsön a források elosztásáról. ■ MTI Zárolások: kevesebb jut konzultációra közzétették az egyes tárcák a 110 milliárd forintos költségvetési zárolás őket érintő tételeit. Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a legnagyobb tétel a 2,8 milliárdból az útdíj rendszer működtetését érinti 1,2 milliárd forinttal. A Miniszterelnökséget 1,4 milliárd érinti, egymilli- árddal kevesebbet terveznek a konzultációra. A gazdasági tárcánál csak annyit tudnak, hogy a 8,3 milliárdos zárolásból 1,4 milliárd érinti az intézményeket, 6,9 milliárd a fejezeti előirányzatokat. ■ www.vg.hu/zarolas Népbetegség a koraszülés megelőzés Egy friss kutatás szerint a romák veszélyeztetettebbek Szülések, koraszülések*, csecsemőhalandóság** ■ élveszületések száma O koraszülések aránya # csecsemőhalandóság 2001 2005 2010 2011 2012 2013 97 0471 97 496 U— M——i 90335 88049 1 90269 m 88700 1 @ 0 8.6 0 @0 8.6 0 @0 * A 2500 gramm alatti újszülöttek. * * Ezer élveszületett közül az egy éven belül meghaltak aránya. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség mellett ma már a koraszülés is népbetegségnek számít hazánkban. A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ebben érdemi változás csak akkor várható, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. Haiman Éva Miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, gyakorlatilag változatlan maradt a koraszülöttek aránya, ráadásul az utóbbi egy esztendőben sajnálatos módon megfordult a csecsemőhalandóságban tapasztalt pozitív irányú tendencia. Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkeznek. Az üyen paraméterekkel születettek élete nem csak az első időben van veszélyben, de később is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek. Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett - vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő - gyermekek zöme is koraszülött. Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, amelyek között vannak jobban és kevésbé jól befolyásolható tényezők. Az utóbbiak közé tartozik például az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az oecd-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöttek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 grammal. Nálunk csupán négy országban rosszabb a helyzet, míg ugyanekkora arányú a kis súlyú újszülöttek az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre. A terhesgondozá- son rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultraliberális gondolkodás terjedésével úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal. Ezt igazolják az Epidemiológiai Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azoknak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati Tagozatának elnöke szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy aránya Görögországban és Mexikóban. Az Európai Unión belül Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem másfél ezer kritikusan alacsony súllyal. júliustól a védőnők is részt vehetnek a várandósok gondozásában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szerencsére most is él a lehetőséggel, már csak azért is, mert anyasági támogatásra csak az jogosult, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal elment terhesgondozásra. A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyarországon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. A Balázs Péter vezette kutatócsoport a 2009 és 2012 között a négy észak-ke- let-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 grammal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka. Már születéskor is hátrányban 1 Nem volt kiugró deficit az év hetedik hónapjában hiány Júliusban 38 milliárd forintos hiány alakult ki a büdzsében a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint, vagyis az év hetedik hónapjában sem szállt el a költségvetési hiány. Az idei év hetedik hónapjának végén 851,4 milliárd forint volt a költségvetési hiány, ami az egész évre tervezett deficit 86,5 százaléka. Az NGM tájékoztatása szerint július végéig a központi költség- vetés 1031,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 134,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 45,5 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás központi alrendszerének deficitje csaknem azonos összeget, 851,2 milliárd forintot tett ki. Az idei hiány alakulásának értékelésekor az NGM szerint ki kell emelni, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek a költségvetési egyenleg alakulását jelentősen befolyásolják. Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében érvényesülnek majd erőteljesebben. A gazdasági tárca azonban nem ír arról, hogy ha ilyen kedvezőek a folyamatok, akkor miért kellett 110 milliárd forintot zárolni a költségvetésből. Korábban az alacsony inflációval, a közmunkaprogram kiterjesztésével, az állami cégvásárlásokkal és az EU-val folyó vitákkal indokolták. Könnyen lehet azonban, hogy a jelenlegi, 315 forint körüli árfolyamon már az államadósság sem csökkenne tavalyhoz képest, ha nem lenne nagyon szigorú a költségvetési politika. ■ H. J. A büdzsé alakulása Előirányzat 2014 július (milliárd (milliárd forint) forint) Központi költségvetés-961,30-1031,1 Elkülönített alapok-23.3 45,5 TB-alapok 0,0 134,2 Egyenleg-984,6-851,4 FORRÁS: NGM A Honvédelmi Minisztérium (HM) több mint 19 milliárd forint forrást biztosított 2011 január 1. és 2014. június 30-a között a lakhatáshoz kapcsolódóan - közölte Hende Csaba. A honvédelmi miniszter az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdésére leírta, hogy az említett összegen felül 910 családnak juttatott a tárca HM rendelkezésű szolgálati lakást és 9451 főt helyeztek el honvéd szállókban. A HM 2012 óta nem értékesít vagyonkezelésében lévő lakást, korábban a tárcának mintegy 150 ezres volt az összesített ingatlanállománya. A 2014. július eleji állapot szerint a tárca 5176 lakással rendelkezik, melyből 3946 van a magyar állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében. A többi lakás önkormányzati tulajdonban (de szintén a HM vagyonkezelésében) van. A lakott lakások 57 százalékát hivatásos és szerződéses katonák, 6 százalékát közalkalmazottak, 24 százalékát katonaözvegyek, szolgálati járadékosok, nyugdíjas HM-alkalmazottak, míg 10 százalékát többek között árvák, korábban tartalékállományba helyezettek bérlik. A lakásállomány fenntartására a hibale- hárítás és a közüzemi díjak nélkül tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot költött a tárca. Tavaly a bérlők átlagosan 6-9 ezer forint bérleti díjat fizettek. Angyalföldön több lakás is a HM kezelésében van A HM lakáscélú támogatásokra 2011 óta 3,4 milliárd forintot költött 778 igénylés teljesítésével. A 3,4 milliárd forintból 641 esetben 2,9 milliárd forint értékű volt a munkáltatói kölcsön, míg 498,6 millió forint a vissza nem térítendő juttatás 137 igénylés kapcsán. Az idén összesen 241,5 milli- árdból gazdálkodó HM 2011 óta összesen 10,2 milliárd forintot költött lakásállományának és a honvéd szállóknak a fenntartási költségeire. Idén eddig közel 1,4 milliárdot fizettek ki erre a célra. Lakásbérletet, illetve lízingelést három és fél év alatt 5,3 milliárdért támogattak. Idén eddig 2007 személyt 885 milliós értékben kapott ilyen jutatást. Hende az új katonai életpá- lyamodellről azt mondta, hogy annak újabb elemei jelenleg kidolgozói, egyeztetési szakaszban vannak, ezekről egy későbbi időpontban születik majd döntés. A tárcavezető szerint minél előbb bevezetnék az új rendszer további elemeit, amelynek egyik fontos pillérét képezi az illetményrendezés. A honvédszakszervezet 20 százalékos béremelést szeretett volna elérni. A honvédség altiszti és legénységi állománya (mintegy 12600 fő) havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kap idén visszamenőlegesen, amíg életbe nem lép az új, magasabb illetményrendszert tartalmazó életpályamodell. ■ É. S. Közel húszmilliárdot költött a HM lakhatásra támogatás A honvédelmi tárcának több mint ötezer lakása van, ezek fenntartási költsége 2011 óta 10 milliárdot tett ki
