Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-07-06 / 25. szám
2014. JULIUS 6., VASARNAP SZTORI A külföldön elő nu^yarok nem jönnek haza? kivándorlás A felmérések szerint nő azok száma, akik a jobb munka reményében mennek el Barátok, rokonok, ismerősök - egyre többen él- ) nek külföldön, a hivatalos statisztikák szerint is. Egy filmes projekt alkotói dokumentumfilmeket készítenek, hogy párbeszédet generáljanak az okokról, a motivációkról. Egy ehhez kapcsolódó friss kutatás pedig egyértelművé teszi: a Nagy-Britanniában élő magyarok többsége bizony nem vágyik haza. Haiman Éva Mivel sehol nem kell bejelenteni, ezért csak becsülni lehet a külföldön dolgozó magyarok számát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2012 június végén több mint 250 ezerre tette a legalább fél éve külföldön dolgozó honfitársaink számát. Ugyanakkor még nemzetgazdasági miniszteri minőségében Matolcsy György nagykövetségi becslések alapján félmillió külföldön dolgozó magyarról beszélt. A fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján készült tükörstatisztikák szerint a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult. Ezt már a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt állapította meg. Az Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság) saját adatait összesítve mintegy 230 ezer főre becsülték a - hivatalosan bejelentett - külföldön élő magyar állampolgárok számát. Akik egyre többen vannak, ugyancsak a tükörstatisztikák szerint 2010-ben 43 ezren, egy évvel később majdnem 59 ezren, 2012-ben pedig már 72 ezren távoztak az országból. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete által (MTA TK KI) Londonban, a magyar mobüitás egyik első számú célpontjában végzett egy kutatást a közelmúltban a SpeakEasy Project által készített Menjek/Maradjak dokumentum- film-sorozat alkotóival (lásd keretes írásunkat) együttműködésben. A brit fővárosban becslések Igencsak komoly kérdéseket feszegetnek Kiköltözési okok, amelyeket a válaszadók fontosnak tartottak* A válaszadók megoszlása hazatérési és maradási szándékaik szerint Magasabb életszínvonal Rossz gazdasági helyzet Jobb munkalehetőség Rossz politikai helyzet Szakmai fejlődés Kíváncsiság, kalandvágy Jobb továbbtanulás Otthoni hitel finanszírozása Magánéleti problémák Vállalkozás finanszírozása Egy éven Néhány év múlva visszaköltözne 21% Egyáltalán nem tervezi a visszaköltözést 38% 10 20 30 40 50 60 70 * A válaszadók mekkora hányada tartja az egyes okokat meghatározónak a saját kiköltözésére nézve. A Nagy-Britanniába költözött válaszadók számának alakulása az elmúlt években A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása Posztgraduális 7% A következő öt évben biztosan nem költözik vissza 35% 8 általános vagy kevesebb 1% 2003 2005 2007 2009 2011 2013 Szakiskola, szakmunkásképző, érettségi 46% szerbit százezernél is több magyar vállal munkát, tanul, illetve tervezi hosszabb-rövidebb tartózkodását, eseüeg végleges letelepedését. Közülük 5200-an válaszoltak az onüne kérdőívre, több mint 50 százalékuk volt felsőfokú végzettségű, és az átlagéletkoruk 33 év volt. A 23 kérdésből álló, 10 perc alatt kitölthető kérdőívben arra keresték a választ, hogy milyen okokból költöznek magyarok Nagy-Britanniába, mi jellemzi társadalmi-gazdasági helyzetüket, mennybe érzik magukat sikeresnek, illetve hogy mik a jövőre vonatkozó terveik. A válaszokból kiderül: a kiköltözés okai között egyértelműen a munkavállalás a legfontosabb. A válaszolók több mint háromnegyede dolgozni ment a szigetországba, közel fele-fele arányban vannak köztük olyanok, akik konkrét munkaajánlatra érkeztek, és akik csak a kiutazásuk után kezdtek el munkát keresni. A megkérdezettek egytizede a párját követve érkezett, a többiek vagy tanulni, vagy konkrét cél nélkül, „szerencsét próbálni” mentek. A kutatók azonban azt is látFőiskola, egyetem 46% ták, hogy a migrációs döntések ritkán vezethetők vissza egyetlen tényezőre, általában okok és célok bonyolult szövevényében alakul ki az elhatározás, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb időt külföldön töltsön. Ezek között éppúgy szerepet játszottak a magasabb életszínvonal és a jobb munkalehetőség, illetve a szakmai fejlődés lehetősége és a jobb továbbtanulási lehetőségek Nagy-Britanniában, mint a rossz gazdasági és politikai helyzet Magyarországon, a magánéleti problémák, vagy egyszerűen a A MENJEK/MARADJAK sorozat alkotói, a SpeakEasy Project célja, hogy felhívják a figyelmet az új mobilitás helyzetére és körülményeire, hogy ezzel minél szélesebb területen szolgáltassanak vitaalapot a témáról szóló árnyaltabb társadalmi diskurzushoz. A sorozat első, New York-i epizódja két hosszabb ideje a városban élő és dolgozó magyar fiatalról szól. A második részt forgatták Nagy-Britanniában, ez hat párhuzamos portrén keresztül igyekszik bemutatni a Londonba nemrégiben kiköltözött fiatal magyarok életét és mindennapjait. A következő, Berlinben, illetve Németországban élő magyarokat bemutató film várható premierje 2014. december. A dokumentumfilmek az alábbi linken megtekinthetők: http://www.men- jekmaradjak . hu/ Inkább vidékről mennek el a kutatások szerint A különféle kutatások szerint a külföldön dolgozó magyarok nagyjából azonos arányban, 25-25 százalékban választják Németországot, illetve Nagy-Britanniát. A következő kedvelt célpont Ausztria, Észak-Amerika, majd a BENELUX államok. A TÁRKI felmérése szerint ma már a háztartások 9 százalékában van olyan családtag, aki tartósan külföldön dolgozik. A településtípus szerinti ösz- szehasonlítás azt mutatja, hogy főleg a vidéken élők közül próbálnak szerencsét Magyarországon kívül. Határátkelők blogja egyéni tapasztalatokkal „az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük.” Ez a jelmondata annak a blognak, amelyen számos „határátkelő” számol be személyes tapasztalatairól, motivációiról és a külföldi boldogulás buktatóiról, sikereiről. Számos országból írnak személyes, az útnak indulók számára sokszor hasznos tapasztalatokat. AUSZTRIÁTÓL AUSZTRÁLIÁIG. az egyik bejegyzés szerint ugyan állandó a számháború a „hány magyar is dolgozik külföldön?” témakörben, de a lényeg nem is az, hogy eléri-e a szám a 600 ezret vagy „csak” félmillió. Sokkal inkább az, hogy ez olyan folyamat, amely egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Ami biztos, hogy a fő célországok népszerűségi sorrendben az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Szlovákia, Hollandia, Spanyolország, Svájc, Írország, Olaszország és Franciaország. A lényeg mégiscsak az lenne, hogy kik mennek ki, milyen képzettséggel, hány évesen, és vajon közülük hányán térnek majd vissza. kíváncsiság, a kalandvágy. A válaszadók több mint felénél ugyanakkor a kinti magasabb életszínvonal és jobb munkalehetőség, illetve a hazai rossz gazdasági helyzet volt a döntő érv. Kevesebben, de még mindig számottevően említették az okok között a rossz magyarországi politikai helyzetet, illetve a külföldi jobb szakmai fejlődési lehetőséget. A többi migrációs ok jóval kisebb arányban bizonyult fontosnak. A megkérdezettek elsöprő többsége elégedett jelenlegi helyzetével, különösen, ha a korábbi, magyarországi körülményekkel hasonlítja össze. Aüg több mint egytizedük érzi úgy, hogy helyzete nem javult, vagy rosszabbodott, amióta a királyságban él. Ezzel összhangban az sem meglepő, hogy a többség a közeljövőben nem tervezi, hogy hazajön. Sőt, csaknem háromnegyedük soha, vagy a következő öt évben biztosan nem térne vissza, egyötödük szerint ez néhány év múlva jöhet szóba, és mindössze alig több mint 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül visszatér Magyarországra. Mi lett Illés szekeréből? ELSZÖRNYEDVE HALLGATTAM kolléganőm Rados virág beszámolóját a szünetben. Arra gondoltam, ez az én tanítványaim egyikével sem fordulhatna elő. Mert én megtanítom őket arra, amire kell, azaz többek között rendesen fogalmazni. A dolog magyartanár koromban történt, amikor még ifjú voltam és bohó, és mindenkit elítéltem, aki szerintem rossz módszerrel (tehát nem az enyémmel) okította az irodalmat. Hiába, az ember fiatalon világmegvált, pedig még rajta van a tojáshéj a fenekén. azt is megrökönyödve tapasztaltam, hogy a körben ülő kollégák nemhogy görbe szemmel néztek volna az említett tanártársra, aki csak mesélt, és röhögött, hanem vele együtt ők is hangosan röhögtek. Mit röhögtek? Fuldokoltak, majd' legurultak a székről. ma már nem vagyok olyan megveszekedetten szigorú. Talán mert jó párszor bebizonyosodott, én sem vagyok tévedhetetlen. Vagy egyszerűbben megközelítve a kérdést: beismerem, a sztori valóban vicces, és kész. történt, hogy a kolléganő az angol romantika költőiről íratott dolgozatot, és az egyik tanítványa a legnagyobb buzgalommal körmölte le a nagy Lord Byron életének egyik felettébb sanyarú mozzanatát, illetve az arról általa összeeszkábált mondatot: „Byronnak dongalába volt, és ezt anyja sokszor a fejéhez is vágta.” akkortájt talán azért sem voltam valami elnéző, mert én elit iskolába jártam, ahol ilyen baklövést egyszerűen nem követhettünk el. A férjem bezzeg egy teljesen átlagos suli padjait koptatta - ki tudja, talán vidámabb is volt az élete, mint az enyém. Nemrég mesélt egy történetet, amely később, amikor már mindenki régen leérettségizett, lediplomázott, családot alapított, karriert csinált, szóval felnőtt, megmaradt olyan históriának, amit osztálytalálkozókon szívesen emlegetnek. NYOLCADIKBAN MAGYARBÓL dolgozatot írtak, az egyik kérdés Ady Endre Illés szekerén című versére vonatkozott: melyik költeményben szerepel a következő két sor? A választ csak az első padban ülő tudta, akit hátulról a mögötte ülő bö- ködött: mi ez, mi ez? Az első pados hátrasúgta a címet a mögötte lévőnek, az ismét hátrasúgta, és így tovább. Szóval szájhagyomány útján terjedt a megoldás. a következő órán jött a tanárnő, hóna alatt a paksaméta dolgozattal, és felolvasta a súgók válaszait. „Illés szeke- rén”-ből először „Illés Szegeden” lett, aztán „Illat Szegeden”, majd „Illatszekrény.” Mindenki dőlt a röhögéstől, élen a tanárnővel. Biztosan túl volt már az ifjú titánia korszakon, és képes volt a dolog humoros oldalát nézni. egy másik alkalommal a tanerő Csokonaiból feleltetett. A tudnivalók része volt a költő életrajza, akinek szomorú el- hunytáról (temetési beszédet tartott hóban-fagyban, amitől tüdőgyulladást kapott, így halt meg), a felelő eképp emlékezett meg: „Csokonai télen beszédet mondott, és megfagyott.” Amikor pedig a memoritertanulás volt soron? Férjem legjobb barátja boldog volt, hogy sikerült emlékezetébe vésnie a feladott verset, ezért emelkedett hangnemben kivágta a rezet: „Anyám, József Attila.” ha jobban belegondolok, az illatszekrény nem is rossz. Először az jut róla az ember eszébe, hát az meg mi a fene lehet, de aztán eltöpreng. Nem is volna hülyeség egy illatszekrény. Vagy több. Mindig az aktuálisat lehetne kinyitni, attól függően, hogy rózsa-, orgona- vagy szegfűillatot akarunk-e szagolni. Persze a tornatermi öltözőben is lehetnek illatszekrények - de ha nem muszáj, szerintem azokat inkább ne nyissuk ki.
