Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-05 / 155. szám

KORKÉP 2014. JULIUS 5., SZOMBAT Igyekeznek mielőbb áthidalni a problémát, akár új híddal is bonyhád - Bosszantó ez az ál­lapot és az, hogy 20 kilométe­res korlátozás van érvényben, ilyen sebességgel szinte kép­telenség haladni! - adott han­got mérgének egy olvasónk a bonyhádi Nepomuki Szent Já­nos hídnál tapasztaltakkal kapcsolatban. A Zrínyi utca és a Völgy­ség patak találkozásánál épült a Nepomuki Szent János híd, amely - az úttal együtt - a ma­gyar állam tulajdonában van. A kezelői feladatokat ellátó Ma­gyar Közút Nzrt. szakemberei hónapok óta dolgoznak a híd megerősítésén. - A munkála­tok során fedezték fel azokat az üregeket, amelyek drasztikus forgalomkorlátozási intézkedé­seket indokolnak - tette vilá­gossá dr. Glöckler Ferenc. A vá­ros aljegyzője felhívta a figyel­met: július 9-én reggel 8 órá­tól egy sávra szűkül a forga­lom a hídon, az áthaladást jel­zőlámpák segítik. Továbbra is érvényben marad a 20 km/h-s sebességkorlátozás, a 3,5 ton­nánál nehezebb járművek vi­szont - a buszok kivételével - augusztus 1-jétől terelőúton, a Perczel Mór utcán át közleked­hetnek, ahol július 9-től felold­ják a jelenleg érvényes súly- korlátozást. ■ Azt javasolják, hogy a te­hergépjárművek már júli­us 9-től kerüljék el a Zrí­nyi utcát Dr. Glöckler Ferenc hangsú­lyozta, a 230 éve épült híd tel­jes körű korszerűsítési és felújí­tási munkáit a Közút várhatóan 2015 tavaszán fejezi be, a korlá­tozások bevezetése nélkül fenn­áll a lehetősége annak, hogy a teljes hidat is lezárhatja a keze­lő. - Bár az út nem önkormány­zati tulajdonban van, a város vezetése mindent megtesz an­nak érdekében, hogy minél előbb alternatív csatlakozási le­hetőséget biztosítson a bonyhá­diak részére a 6-os úthoz. Az engedélyes szintű tervvel ren­delkező északi elkerülő út a Forberger utca meghosszabbítá­sával és egy híd megépítésével - megfelelő forrás biztosítása esetén - akár előbb is elkészül­het, mint ahogy a híd felújítási munkái befejeződnek - mondta az aljegyző. ■ V. B. A gyerekekért dolgozik szakszolgálata cél a még színvonalasabb munka A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatói tisztét januártól Király Gabriella látja le. Már egé­szen fiatalon tudta: gyerme­kekkel akar foglalkozni. Venter Marianna- Még általános iskolába jár­tam, amikor már pontosan tudtam, hogy gyerekekkel akarok foglalkozni, ezért vá­lasztottam a továbbtanulás­hoz az óvónőképző szakkö­zépiskolát. Ahogy egyre töb­bet tudtam meg erről a hi­vatásról, az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezen belül is azo­kért a gyerekekért szeretnék dolgozni, akiknek speciális igényeik vannak. Hogy mű­ért éppen ez a terület, nem tu­dom, ez nem elhatározás kér­dése volt, hanem belső készte­tés. Dr. Kurucz Rózsa akkor a gimnáziumban tanított, ő irá­nyított a gyógypedagógiai fő­iskolára. Első munkahelyem a faddi nevelőotthon volt, úgy is mondhatnám, hogy mind­járt a mélyvízbe kerültem, de örülök neki, hogy így ala­kult, mert megerősítette, hogy jól döntöttem, nekem való hi­vatást választottam - mondja Király Gabriella. Első munkahelyéről akko­ri szakmai példaképe, dr. Soós László távozása után ment el. Ügy érezte, hogy neki is távoz­nia kell, új területeket megis­merni, hogy tovább fejlődhes­sen. Ekkor hirdették meg a paksi nevelési tanácsadó igaz­gatói állását, és mivel a neve­lési tanácsadói munka rég­óta szimpatikus volt számá­ra, megpályázta, és el is nyerte az állást. Mint mondja, külsős­ként került oda, nem volt hely­ismerete, de hamarosan be- és elfogadták. Nagyon hálás Paksnak, a mindenkori önkor­mányzatnak, mert mindenki­től megkapta azt a támogatást, amely ahhoz kellett, hogy meg tudja valósítani szakmai el­képzeléseit. Ehhez felhasznál­ták a pályázati lehetőségeket is, több tízmillió forintos támo­gatást nyertek ilyen módon az intézmény szakmai és innová­ciós fejlesztésére. Az ott töltött huszonkét év alatt egy orszá­gosan elismert intézményt si­Király Gabriella kollégáival segíteni igyekszik a családok problémáin került kialakítani, amely egy híján mind a tíz szakszolgála­ti feladatot - szakértői bizott­sági tevékenység, nevelési ta­nácsadás, logopédiai ellátás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő nevelés, gyógytestne- velés, konduktív pedagógiai el­látás, iskola- és óvodapszicho­lógiai tevékenység koordinálá­sa, tehetséges gyerekek gondo­zása, továbbtanulási és pálya- választási tanácsadás - ellát­ta. E tíz feladatcsoport nagy ré­szét a többi szakszolgálat ese­tében még csak most fogják megszervezni, megvalósítani. A kiváló eredmény elérésében nagy szerepe volt annak, hogy szabad kezet kapott a kollégák kiválasztásában, így maga­san kvalifikált, kiváló szakem­bergárdát sikerült kialakíta­nia. Munkájuk elismeréseként 2008-ban Minőségdíjat kapott az intézmény.- Mostani posztomat azért pályáztam meg, mert úgy éreztem, Pakson már min­den elképzelésemet megva­lósítottam, úgy éreztem, ott már semmi újat nem adhatok a munkámhoz. Itt lehetőséget kaptam arra, hogy az öt szak- szolgálat és a székhely intéz­mény szakmai munkája, sze­mélyi és tárgyi feltételei ma­gasabb szintre emelkedje­nek. Nagyon eltérőek a sze­mélyi és tárgyi feltételek az intézményekben, és hiányoz­nak szakemberek is, főként logopédus, gyógytestnevelő ■£ és pszichológus. Kollégáim­mal együtt sokat dolgozunk és a jövőben is sokat fogunk dolgozni azért, hogy segíthes­sünk a gyerekeknek és csa­ládjuknak, hogy megoldódja­nak a problémáik. A munkája egyben a hobbija is, ma sem választana más hivatást KIRÁLY GABRIELLA 1968-bafl született Szekszárdon. AIV. szá­mú Általános Iskolában kezdte meg tanulmányait, majd a Ga­ray gimnázium és óvónőképző szakközépiskolában tett érettsé­gi vizsgát. Elvégezte a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai főis­kola oligofrén pedagógia és pszichopedagógia szakát, köz­oktatás-vezetői szakvizsgát tett a Műegyetemen, majd a Debre­ceni Egyetemen pszichológus diplomát szerzett. Klinikai szak­pszichológus szakvizsgát tett a SOTE-n, és jelenleg PhD képzé­sen vesz részt a Pécsi Egyetem pszichológiai doktori iskoláján, személyiségpszichológiai szak­irányon. Közoktatási- és igaz­ságügyi szakértő. A faddi nevelőotthonban kez­dett dolgozni, majd 1992-től a Paksi Nevelési Tanácsadó, illet­ve utódintézményeinek vezetői-, végül igazgatói beosztását látta el. 2014. január 1-től a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgá­latfőigazgatója. Tizenegy éve oktat pszichológiát és gyógype­dagógiát a PTE Illyés Gyula ka­rán. házas, férjével egy gyerme­ket nevelnek, aki a Garay gim­názium tanulója. hobbija a munkája, emellett szívesen tölti az időt családjá­val, barátaival, és gondozza szoba-, illetve balkonnövényeit. Márton Éva írt Jane Bright néven regényt a vámpírokról sikersorozat kezdete lehet, a Jane Bright néven A Csalá­di Titkok címen megjelent re­gény, mondta a Publió Kiadó munkatársa a könyv szerzőjé­nek, a faddi Márton Évának. Egy álmom vált valóra, mikor megjelent az első könyvem, tet­te hozzá a szerző. Szavaiból az is kiderült, hogy bizonyos ér­telemben elégtétel is számára, hogy megjelent az első regénye, mert egészen a főiskoláig kikö- zösítettnek érezte magát a tár­sai között, amelynek az okát, magyarázatát máig sem találja. Nagyon sokan lenéztek engem, a környezetemben is, mondta el lapunknak. - Megmutattam ne­kik, hogy én is tudok valamit, pedig vannak, akik a mai napig semmibe vesznek, lenéznek, nem hiszik el, hogy én vagyok a könyv írója. Pedig tényleg ő. Márton Éva 2012 karácso­nyán döntötte el, hogy írni fog, tette ezt annak ellenére, hogy nem igazán bízott a sikerben. Amikor elkészült a mű, az in­terneten keresett kiadót, volt amelyik nem is válaszolt a meg­keresésére, míg végül megta­lálta azt amelyik a regényt ki­adta. A kiadó honlapján hangos könyvként is elérhető belőle két részlet, de már készül a harma­dik. Magánemberként nem hisz a vámpírokban, de úgy vélte ez most sikertéma, olyannyira, hogy jelenleg is vámpíros regé­nyen dolgozik, de nincs kapcso­lata a már megjelent történettel. Napi nyolc óra munka mellett ír, még napi 5ró órát, de ez egy­általán nem fárasztja. Márton Éva 1982-ben szü­letett Szekszárdon, szociális munkásként végzett az Illyés Gyula karon, s a szakmájában dolgozik. ■ 1.1. Jane Bright, azaz Márton Éva Négy ország tehetséges (Bakjai talwoztak iGYK Interaktív játék gyerekeknek, beszélgetés a kutatás módszertanáról szekszárd Egy nagy nemzetkö­zi uniós pályázat részeként ta­lálkoztak négy ország egy-egy egyetemének tehetséges hallga­tói pénteken a PTE Illyés Gyu­la Karon. Á kar hallgatóin kívül nyitrai, eszéki és nagyváradi fi­atalok vesznek részt a tehetség­táborban. A mintegy 30 részt­vevő közül 22 a hallgató, mond­ta el kérdésünkre dr. Fekete Ri- chárd, a szekszárdi kar oktató­ja, a tudományos diákkör ve­zetője. A PTE nyerte el az uni­ós pályázatot, amely a tudása­lapú társadalom megalapozását szolgálja. A pénteki nap külön­legessége az interaktív társas­játék volt a gyerekkönyvtárban. Az alsó tagozatosoknak kidol­N. Tóth Anikó könyvének négy mesketéjét dolgozták fel a hallgatók gozott, már kipróbált készség- fejlesztő, az ismereteket játé­kos formában átadó programot a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanító szakos hallga­tói mutatták be. A pénteki szak­mai napot kerekasztal beszélge­tés zárta a karon folyó tehetség- gondozásról. Egyebek közt szó esett az Illyés Gyula szakkollé­giumról és a tudományos diák­kör tevékenységéről. Szomba­ton négy csoportban beszélget­nek diákok egy-egy oktató ve­zetésével a kutatás módszerta­náról. Diáktábborról lévén szó, nem maradnak el az esti szóra­koztató programok sem. Vasár­nap kora délután zárul a prog­ram. ■ 1.1. Remekeltek a pályázaton a Tolna megyei resztvevők szekszárd-budapest Tizen­kettedik alkalommal rendezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kézmű­ves Remek pályázatot, amely­nek célja hogy felhívja a figyel­met a hagyományőrzésben fon­tos szerepet betöltő mesterekre és a honi hagyományokat köve­tő kézművességre. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy egyre növekszik a kereslet a minősé­gi, speciálisan magyar és művé­szi termékek iránt. A kormány támogatja a célt, a díjátadó ün­nepségen részt vett Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter, aki hangsúlyozta: a magyar kézművesipari termékek piaca tovább növelhető a turisztika révén is, de ehhez fontos az újí­tóképesség megjelenése a kéz­művességben a hagyomány és a speciális tudás mellett. Tolna megyéből három kéz­műves vett részt a megmérette­tésen, és a zsűri döntése alap­ján mindhárman ott vannak azon 39 pályázó között, akik el­nyerték a „Magyar Kézműves Remek” elismerő címet. A cím Tolna megyei nyertesei: Poh- ner Edit tengelici gyöngyfűző („Kárpátalja” alkalmi gyöngy­ékszer szett), Nepp Dénes szek­szárdi szíjgyártó (sima rézvere­tes könnyű magyar díszhám) és Domonkos István szekszárdi szíjgyártó, bőrdíszműves (felve­zető kantár). ■ V. M. S I

Next

/
Thumbnails
Contents