Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-05 / 155. szám
2 2014. JÚLIUS 5., SZOMBAT JEGYZET A magyar hangya egy friss uniós felmérés szerint összesen 1969 munkaórát dolgozott egy teljes munkaidó'ben foglalkoztatott, átlagos magyar munkavállaló 2013-ban. Ezzel hazánk lett a harmadik legszorgosabb nemzet az Európai Unióban, csak a görögök és a románok előznek meg bennünket. rögtön javaslom is az illetékeseknek, vegyék fel a hun- garikumok listájára a magyar szorgalmat. Hadd irigykedjék a hanyatló Nyugat, mink van nekünk! Hadd lássák, hogyan menetelünk hangya módra fel-alá rendületlenül, szépen, libasorban, és hozzuk-visz- szük a nálunk jóval nagyobb terheket: hol egy morzsát, hol egy fűszálat, ami éppen akad. mert bizony mi, „keletiek” átlagosan egy hónappal többet hajtunk, mint nyugati kollégáink. A finnek és franciák a nyomunkba sem érnek (igaz, nem is akarnak), ők dolgoztak a legkevesebbet. De mi legalább a munkáért meg is kapjuk a jutalmunk! Ja, nem. míg az unióban az átlagbér 2746 euró, addig Magyarországon 792. Soha nem voltam jó matekból, de ez elég nagy különbségnek tűnik. szóval sok munka, kevés pénz. És hogy ezt hogyan hoztuk össze? hát úgy, hogy a munkáltatók a magyarországi gazdasági folyamatokra, változásokra létszámcsökkentéssel (lánykori nevén elbocsátásokkal) reagáltak, az elvégezendő munka mennyisége viszont nem lett kevesebb. Ergo ugyanazt a munkát kevesebb dolgozó több túlórával végzi el - kevesebb pénzért. Mekkora biznisz! pláne hogy a versenyszférá- ban dolgozók közel 70 százaléka minimálbért kap (vagy annyit sem), így aki teheti, a megélhetésért több munkát vállal. nem csoda, hogy a felmérések alapján a pesszimizmus is hungarikum. KÖRKÉP Ősszel jön a kancellár pte Az egyetemnek nem lesz beleszólása, kit ültetnek a nyakukra A köz érdekében szeretnék majd használni az uj szolgálati kocsikat Pécs Egyre valószínűbb, hogy a 2014/15-ös tanév úgy fog elindulni, hogy az ország többi felsőoktatási intézményéhez hasonlóan a Pécsi Tudományegyetem gazdasági és szervezeti működtetésének élén is egy kancellár áll. Fülöp Zoltán I A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, s a változtatással lehetővé válik a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben már idén szeptembertől - ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelentette be. Lapunk korábban többször is foglalkozott már ezzel a kérdéssel - megírtuk többek között, hogy maga az átalakítás nem „ördögtől való”, hiszen Angliában, vagy éppen az Egyesült Államokban ennek hagyománya van, s hogy a lényeg egy mondatban összefoglalható: a kancellár felel az intézmény gazdasági ügyeiért, míg a rektor reszortja az oktatás és a kutatás.- Magába a kinevezésbe a Pécsi Tudományegyetemnek semmilyen beleszólása nincsen - tudtuk meg Bódis Józseftől, a pécsi egyetem rektorától (képünkön) -, a véleményünket ugyan kikérik arról, hogy pontosan hogyan is működjön a jövőben ez a rendszer, hogy mi I tartozzon konkrétan a kancellár alá, de ez csak egy vélemény lesz, semmilyen kötelezettséget nem ró a kormányzatra. Úgy tudom, most pénteken lesz a végszavazás, akkor derül ki, hogy miként folytatódik a munka. Balog Zoltán miniszter korábban néhány konkrétummal azért már szolgált. Elképzelése szerint a legfontosabb, hogy azt biztosítsák: a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működjenek, ehhez pedig a kancellár személye jelenthet garanciát. A kancellár munkáltatói jogokat is gyakorol, kivéve az oktatásban dolgozóknál, akiknek munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad. Azt beszélik. iNTÁGOTHAI JÁ TATÖKÖZPONT- bár a pályázatokat még nem írták ki, úgy tudjuk, négyen gondolkodnak komolyan abban, hogy indulnak a pécsi pozícióért. Négy nevet több forrásunk is említett: rappai Gábort, a Közgazdaságtudományi Kar korábbi dékánját, IFJ. rúzsa Csabát, a PTE gazdasági főigazgató-helyettesét, LENGVÁRSZKY ATTILÁT, a PTE oktatási igazgatóját, és ivády Vilmost, a Semmelweis Egyetem korábbi gazdasági főigazgatóját.- arról megoszlanak a vélemények, hogy mi lenne jobb: egy, a pécsi egyetemhez erősen kötődő kancellár, vagy egy abszolút külső ember. Előbbi átlátja a rendszert, ám meglehet, hogy nem tud teljesen objektív maradni - utóbbinál nyilván éppen fordított a helyzet.- maga a kiírás nem állít komoly akadályokat a jelentkező elé: mindössze három év vezetői tapasztalat és bármilyen felsőfokú képesítés elégséges a pályázáshoz. azt, hogy mennyire lesz működőképes a kancellári rendszer, a rektor és a kancellár közötti hatásköri viszonyrend- szer határozza meg. Ez azonban nagyban függ majd a kinevezett kancellárok személyétől, valamint a fenntartói szervezetirányítás minőségétől - többek között ez olvasható a Magyar Rektori Konferencia holnapján közzétett állás- foglalásban. A rektori testület szerint fontos, hogy az új szervezetirányítási modell működésének tapasztalatait legkésőbb 2015 elején az érintettek bevonásával kiértékeljék, és a részletes szabályokat ennek megfelelően korrigálják. Az MRK elnöksége emellett arra is kitért: fájlalja, hogy a konferencia nem tudott aktívan részt venni a törvényjavaslat előkészítésének szakmai vitái- ban.Magyarán: nem vonták be őket megfelelően az előkészítésbe. Nem volt egyeztetés, a fejük felett döntöttek dunaföldvár Egy kis megye nagyon nagy napja ez a polgárőrség szempontjából - így értékelte Széles János, a Tolna Megyei Polgárőr Szövetség elnöke azt, hogy a megye tíz polgárőrsége jutott új szolgálati autóhoz. A járművek tegnap felsorakoztak a dunafóldvári rendőrőrs udvarán, itt tartották az ünnepélyes átadást, amelyen a megyei kormányhivatalt Szántóné dr. Novák Eszter, a járási hivatal vezetője képviselte. A megyéből tíz polgárőrség nyújtott be pályázatot, mind a tíz sikerrel járt, s egy-egy új Suzukit kapott. Ezek együttes értéke több mint ötvenmillió forint. Ezzel a megyében futó polgárőr szolgálati autók száma jelentősen emelkedett, ötven közelében van. Tolnában 72 bejegyzett polgárőr egyesület van, 1500- 1600 fővel, s 20-25 egyesület a rendőrségtől átadott, néhány a határrendészettől „örökölt" autóval végzi a szolgálatot. A mostani nyertesek között vannak kisebb-nagyobb települések, de abban azonosak, hogy az önkormányzat mindenütt a polgárőrség mellé állt, hiszen ez alapfeltétele volt a pályázatnak. Az autók fenntartásában is számíthatnak a településekre csakúgy, mint a megyei szövetségre. - Nagyon örülünk, biztosan hasznát vesszük, és tudjuk a köz érdekében hasznosítani - fogalmazott Zádori József, aki a 2009-ben alakult Dalmandi Polgárőr Egyesület vezetője. A megyei rendőr-főkapitányság képviselője, Bíró Attila és dr. Kuti István paksi rendőrkapitány a 24 órás rendőri jelenlét fontosságát emelte ki, illetve azt, hogy ebben a polgárőrségekre is számítanak. ■ Vida T. Felsorakoztak a szép, új autók A betegnek még nem késő, de azonnali beavatkozás szükséges szakmai vita A négy orvosképző hely vezetői egyetértettek abban, hogy az elvándorlás ellen sürgősen lépni kell A közelmúltban rendezték meg az első Medikus és Orvos Fesztivált, amelynek kiemelt részét képezte a négy orvosképző hely, valamint a Magyar Rezidens (MRSZ) Szövetség és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőinek részvételével megrendezett szakmai vita, amely keretében három, a magyar orvostársadalmat talán leginkább foglalkoztató témát vettek elő: az orvos elvándorlás, a magyar egészség- ügyi finanszírozás és a magyar- országi orvosképzés jövőjének kérdését. Az MRSZ frissen elkészült felméréséből - amelyet ezen a héten terveznek széles körben közreadni - az derült ki, hogy az elvándorlás vezető okai ma a túlterheltség, a bérek rendezetlensége, a betegbiztonság, a munkafeltételek és a társadalmi megbecsülés hiánya, illetve a hálapénz rendszer, amely egyszerre megalázó orvosnak és betegnek egyaránt. Dr. Miseta Attila, a pécsi orvoskar dékánja kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy óva intene mindenkit attól, hogy Magyar- országon is kísérletekre buzdítson, hiszen szakmailag az egyik legszínvonalasabb egészségügyi képzésünk van jelenleg a kontinensen, így ez esetben talán nem nekünk kellene külföldi példákat keresnünk. Abban minden _ résztvevő egyetértett, hogy a I források elosztásának prioritáA gyógyításban egyelőre szerencsére nincsenek fennakadások sa a fő össztársadalmi kérdés és ezzel kapcsolatban évek óta romlik a helyzet. Az egyetemek ösz- szességében az elmúlt években finanszírozásuk 20 százalékát vesztették el, a kutatásokat már például szinte egyáltalán nem támogatják központi forrásokból, amit pályázati úton sem lehet pótolni. Mindez középtávon súlyos hatással lehet a magyar egészségügyi oktatás presztízsére, a legnagyobb baj azonban a magyar egészségügy finanszírozásával van, hiszen a GDP arányában 4 százalékos érték még a visegrádi országok átlagos 6,5 százalékától is messze elmarad. Ahogy azt többen hangsúlyozták, a fő probléma emellett az, hogy az állandó forráshiány konzerválja a rendszer problémáit, azaz a struktúra átgondolására és újraépítésére is szükség volna, maga a finanszírozás növelése önmagában még nem volna megoldás. A jelenlegi túlbürokratizált, túladminisztrált rendszer további működtetését a magyar társadalom nem engedhetné meg magának még plusz források árán sem. A zárszóban elhangzott, hogy nem ijesztgetni akarnak senkit, amikor a magyar betegellátás jövőjét felvázolják; csak diagnózist állítanak fel a legjobb tudásuk alapján - talán még nem késő ennek a betegnek, de már ma tenni kell a gyógyulásért. * 4 I I
