Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-28 / 174. szám
2014. JÚLIUS 28., HÉTFŐ SPORT 15 amerikaifoci Lemásolta előző szezonban elért eredményét a Szekszárd Bad Bones, a Rosszcsontok egyre inkább helyet követelnek maguknak a divízió Il-es bajnokság élmezőnyében BRONZZAL FELÉRŐ NEGYEDIK HELY Lánykérés, 48 yardos mezőnygól, meccs özönvíztől áztatott pályán, vakondtúrásokkal „aláaknázott” stadionban. Feledhetetlen győzelmek, fájó vereségek - ez volt a divízió Il-es amerikaifoci-bajnokság- ban szereplő Szekszárd Bad Bones 2014-es szezonja. A negyedik helyen záró Rosszcsontok vezetőedzőjével, Laczkó Ernő Mártonnal meccsről meccsre elemeztük a mögöttünk hagyott Idényt. Rónai Gábor- Éppen gratulálni akartam a bronzéremhez, de aztán olvastam, hogy megváltozott a versenykiírás. A negyedik hely miatt sem kell szomorkodniuk!- Nagyon sajnálom, hogy a szövetség az idei évre változtatott, tavaly két harmadik volt, ezúttal azonban úgy szólt a kiírás, hogy az a csapat lesz a harmadik, amelyik a későbbi győztessel szemben marad alul az elődöntőben. A fináléban a Miskolc Renegades 38:21-re nyert, s miután mi a Budapest Hurricanes csapatától kaptunk ki az elődöntőben, így a Nyíregyháza Tigers lett a harmadik- mondta Laczkó Ernő Márton, a Szekszárd Bad Bones divízió Il-es bajnokságban szereplő amarikaifoci-csapatának vezetőedzője.- Az a gyanúm, hogy a szekszárdi szurkolók bronzérmesként tekintenek a csapatukra. Ön hogy látta a mögöttünk hagyott bajnoki szezont?- Azt gondolom, büszkék lehetünk a teljesítményünkre, hiszen egy, az előző szezonnál erősebb mezőnyben jutottunk be ismételten a legjobb négy közé, és csak a döntős Budapest Hurricanestől szenvedtünk vereséget, igaz, tőlük az alapszakaszban, és az elődöntőben is kikaptunk. De voltak emlékezetes, nagy meccseink, mint például a szombathelyi sikerünk, amelyet szó szerint özönvíztől áztatott pályán vívtunk ki, de említhetném a Gladiators negyeddöntőnket, amelyet egy ponttal nyertünk meg egy olyan pályán, amelyik méltatlan egy ilyen nagyváros csapatához, mint amilyen Debrecen.- Nézzük sorjában, első meccs. Számomra az maradt meg, hogy Ancsin Attila megkérte a barátnője kezét, majd pedig a végén Greiling Mihály lőtt egy káprázatos mezőnygólt, ha jól emlékszem, 48 yardról.- Nekem pedig az maradt meg, hogy idény eleji formában játszottunk, és akkor még igazán nem álltak össze úgy a csapatrészek, ahogy azt szerettem volna. Nem igazán éreztem még az összhangot a koordinátorokkal, Táczi Istvánnal, aki a védekező-, illetve Gál Zoltánnal, aki a támadójáték „összerakásáért felel. Ezért is lett olyan szoros, de a végén szerzett mezőnygóllal megérdemelten nyertünk, hiszen sokkal többet mutattunk mint a Budapest Eagles. Misi hajszálpontos rúgása a szezon egyik emlékezetes pillaHalász Richárd (26-os mezben) és a szekszárdiak a Budapest Hurricanes csapatán már nem tudtak túllépni, de így is sikeres szezont teljesítettek nata volt, a siker azért volt fontos számunkra, mert megnyugvást adott a srácoknak, s mert megmutatta, hogy mit és menynyit kell tennünk azért, hogy az egész szezonban sikeresek lehessünk.- Aztán jött a szombathelyi ösz- szecsapás, az özönvízszerű eső. Most, hogy zajlik a vízilabda Eu- rópa-bajnokság Budapesten, nem jöttek elő nosztalgikus gondolatai?- Utólag azt is mondhatnám, hogy jól is jött nekünk az eső. Tudtuk, hogy a szombathelyiek mennek előre rendületlenül, törnek-zúznak, a játékuk nem igazán fekszik nekünk. Azért persze alaposan rákészültünk a meccsre, egész héten rengeteget dolgoztak a srácok. Aztán odaértünk, leszakadt az ég, és az összes elképzelésünk „mehetett a kukába”. Tudni kell, hogy ilyen körülmények közepette lehetetlen passzolni, még egy focilabdát is nehéz megfogni, nem, hogy egy tojáslabdát, amelyik ovális, és sokkal köny- nyebben kicsúszik az ember kezei közül. Rekord rövid meccset játszottunk - a.futójáték miatt alig állt az óra, szerintem nem volt két órás sem - és az évad egyik legértékesebb győzelmét arattuk. Halász Richárd kiemelkedőt nyújtott ezen a pályán, amelyik a gerelyhajításon kívül minden más sportágra alkalmatlan volt. Futott, küzdött, olykor hárman lógtak rajta, de így sem tudták megállítani. De mindenki hozzátette a magáét, a falembereink emberfelettit harcoltak, erre a meccsre igaz volt, hogy kő kövön nem maradt utánunk. A Crushers futójátékát teljesen ki tudtuk védekezni, amitől tartottunk, hogy sok yardot fognak szerezni a szombathelyiek, az szerencsére nem valósult meg.- Két győzelemmel a hátuk mögött, a veretlen szombathelyiek elleni sikert követően jött a Budapest Hurricanes elleni első meccs, az alapszakaszban, amikor nem igazán a pályán dőltek el a dolgok...- A játékvezetők finoman fogalmazva sem voltak a helyzet magaslatán. Még most sem értem, hogy a félidőben, amikor 21:21- re álltunk, tehát partiban voltunk egy esélyesebbnek tartott riválissal, a bíróknak miért kellett kiállítaniuk Gál Zoltánt? Az tény, hogy eldobta a sapkáját, ezt nem is vitatta, de szó nem volt arról, hogy a játékvezető felé dobta volna. A támadókoordinátor nélkül ez a csapatrész már nem úgy működött, ahogy korábban, nincs tanács,‘nincs utasítás az oldalvonal mellől, a játékos csak magára hagyatkozhat. Arról nem is beszélve, hogy az ellenfélnek óriási pluszt ad pszichésen, lelkileg feldobja őket. A második félidőben próbálkoztunk, mentünk előre becsülettel, csináltuk a dolgunkat, kockáztattunk, de már semmi sem jött össze. Pedig igazi közönségszórakoztató meccs volt, csakis az elismerés hangján tudok szólni azokról, akik kijöttek a pályára, és buzdítottak bennünket.- Az alapszakasz utolsó meccse a Fehérvár Enthroners ellen nem igazán hozhatta izgalomba a csapatot, a szakvezetést.- Pedig azt kell mondanom, hogy bár a korábbi edzőmeccseinken rendre legyőztük őket, nagyon sokat fejlődtek. Ráadásul a pontarányunk sem volt a legjobb, tehát az sem volt mindegy, hogy milyen arányban ■ Büszkék lehetünk a teljesítményünkre, hiszen egy erősebb mezőnyben zártunk negyedik helyen. A Hurricanes ellen mindent megpróbáltak a szekszárdiak, de kevés volt... tudjuk legyőzni őket. Nézegettük a tabellát, számolgattunk, mert hozzánk hasonlóan többen álltak ilyen mutatóval, és nem tudhattuk, hogy lesznek-e körbeverések. Emiatt mindent a támadójátéknak rendeltünk alá, csak a pontszerzés járt a gondolatainkban, más nem igazán érdekelt bennünket. Be is csúszott néhány hiba, ráadásul nem is tudtunk olyan nagy különbséggel nyerni, mint amilyennel szerettünk volna. A kiemelésnél végül az ötödik helyre rangsoroltak bennünket, idegenben kellett megvívnunk a negyeddöntőt.- Ráadásul, hajói tudom, önnek nincsenek éppen kellemes emlékei Debrecenről!- Jól tudja, tavaly éppen Gladiators elleni meccsen szakadt el a keresztszalagom. Csoda, hogy az idei meccsen senki sem sérült meg... Borzasztó körülmények között kellett játszanunk, olyan pályán, amelyik méltatlan egy debreceni csapathoz. Gyönyörű futballstadi- onjuk van, nem hiszen, hogy az amerikaifoci nem érdemel ennél jobb körülményeket. A pálya tele vakondtúrással, óriási gödrökkel, bármilyen hihetetlenül is hangzik, de a meccs előtt nem sokkal egy csinos fiatal lány, magas sarkúban (!), miniszoknyában talicskával hordta a földet, és tömködte a lyukakat.- Nem lehet, hogy ezzel, szerették volna elvonni a játékosok gondolatait a pályától, a meccstől? A férfiak esetében ez általában be szokott jönni...- Ha ez volt a céljuk, nem sikerült nekik. Sokáig vacillál- tunk, hogy mi legyen, hogy ilyen körülmények közepette vállaljuk-e a meccset, végül abban maradtunk, ■ hogy játszunk, de ha jön egy súlyos sérülés, akkor nincs tovább. Végül túléltük, megúsztuk, és óriási izgalmak közepette megnyertük a negyeddöntőt. Ők azonban nem jártak ilyen jól, két válogatott játékosuk, Róják Richárd és Gerda Lajos is megsérült. A meccs után mondogatták is, hogy kemények, hogy túlzottan durvák voltunk, de erről szó sem volt. A Szekszárd Bad Bones mindig a sportszerűség határán belül játszik.- Az idény utolsó meccse, a Budapest Hurricanes ellen nem sikerült a legszebbre. Csalódott emiatt, hogy így zárult?- Kikaptunk, a pontok alapján azt is mondhatnánk, hogy nagyon kikaptunk, de ha belegondolunk, annyira nem is volt nagy a különbség. Nagyon felkészültünk belőlük, aprólékosan kielemeztük a játékukat, de ennyire futotta. Azt tudtuk, hogy Czirok Márton az egész liga leggyorsabb játékosa, talán nem kockáztatok nagyot, ha azt mondom, hogy a divízió Il-es osztály legjobbja. Vele nem bírtunk. A 21:0-ra elveszített első negyed után még megpróbáltunk visszakapaszkodni, fel is jöttünk 21:15-re, de ennél többre nem futotta. Próbálkoztunk mindennel, variáltunk védekezésben, támadásban, igyekeztünk újat húzni meccs közben, de nem volt esélyünk. A vége 63:22 lett, de szó sincs róla, hogy tragikusan fogtuk volna fel az egészet. Ez nem olyan volt, mint amikor a vb elődöntőjében a brazilok 7-1-re kikaptak a németekről. Ami a csapatban volt, azt kihozta magából, nincs okunk a szégyenkezésre.- Két szezon, egy bronzérem és egy negyedik hely. A Szekszárd Bad Bones helyet követelt magának az amerikaifoci hazai palettáján. Mi lehet a további cél, előrébb lehet innen lépni?- Szeretnénk, de ehhez először stabilizálni kellene a csapat létszámát. Szükségünk van új emberekre, olyanokra, akikre az egész szezonban számíthatunk, idén is az okozott a legtöbb gondot, hogy ahogy haladtunk előre meccsről meccsre, egyre inkább elfogytunk. Legalább egy nyolc-tíz magjátékosra szükségünk lenne, ezúton is szeretném bátorítani azokat, akik kedvet éreznek az amerikaifocihoz, hogy jelentkezzenek, keressenek bennünket, akár az utcáról is be lehet jönni hozzánk. Az alapokat viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, jó példa erre Pataki Norbert, aki egy barátját kísérte el hozzánk, és nálunk ragadt. Ma a védőfalunk egyik erőssége. Augusztus első felében kezdjük az alapozást, többnyire fiatalokkal, az igazi, a komoly munka húszadika felé indul. Hogy mit tudunk elérni? Nem lehet megjósolni az erőviszonyokat, az egyik évben ez, a másikban az a csapat a jobb. Tavaly például az Újbuda Rebels volt kimagasló, idén ellenben kicsúsztak a legjobbak közül. Remélem, a mi keretünk együtt marad, és végre elkerülnek bennünket a sérülések. Ez esetben bármire képesek lehetünk.
