Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-28 / 174. szám

13 $ Árulkodó vonalak, körök és ellipszisek kriminológia A lábnyomtól a tettesig: egy szoftver minden lenyomathoz kinyomozza a be­le illő cipőt. Az ujjlenyomatnál sűrűb­ben találnak a rendőrök a helyszíneken a tettestől szár­mazó cipőlenyomatokat. Ezek azonban gyakran részlegesek, mert minden ember - a sú­lyától és járásának stílusától függően - másképp helyezi a földre a cipője talpát, illetve a cipőtalpak is eltérően kopnak. Eddig a rendőrök kénytelenek voltak az ilyen részleges nyo­mokat körülményes módon cipőminták garmadával ösz- szehasonlítani a tettes által hordott lábbeli azonosítása céljából. Alapvetően a nyomo­zó ott ült egy sötét szobában és egyenként hasonlítgatta ösz- sze a tetthelyekről származó lenyomatokról készült képek ezreit. A University at Buffalo in Amherst (New York) informa­tikusai, Yi Tang vezetésével, le tudták rövidíteni ezt a fo­lyamatot: kifejlesztettek egy olyan számítógépes progra­mot, amely felismeri a talp­mintában található köröket, ellipsziseket és vonalakat, és így a lenyomattöredékeket is gyorsan hozzárendeli az ezek­hez illeszkedő cipőhöz. A kutatók valódi tetthelyek- ről származó 300 nyomon tesztelték a rendszerüket. A szoftver minden nyom esetén 2660 ismert cipőtalpprofilt ha­sonlított össze, és az elkövető által viselt cipó'fajta mindig a számítógépes lista első 130 ta­lálata között volt. ■ 2014. JÚLIUS 28., HÉTFŐ Munkában a nyomrögzítők Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint ÉLETMÓD - TUDOMÁNY Tökéletes égés, selyem simaságú burkolőlevél, finom hamu: a dohányosok áradoznak, ha egy jól sodort havannáról mesélnek A szivarkeszites művészété utazás Az első osztályú ám az árveréseken több száz dollárért kel el Az Antillák őslakói talál­ták fel a dohányzást, ma Kubából származnak a világ legjobb szivarjai. Ezek előál­lítása több mint 300 munka­fázist igényel, valamennyit kézzel végzik. Elég egy suttogás, egy csalogató hívás. A nap magasan áll Ha­vanna fölött, ragyogásba borítja a várost, ezért az üzenet küldő­jét a kapualj árnyékában először nem is látni. „Montecristo, Co- hiba” - mormolja a hang. Ami­kor megtorpanok és zavartan a sötétbe bámulok, egy pólóba és rövidnadrágba öltözött, izmos fiatalember lép az utcára, lazán körbenéz, majd megszólal: „Go­od price. Közvetlenül a gyárból.” Csak néhány háztömbnyire vagyunk a Partagás-palotától, Kuba leghíresebb szivarmanu­faktúrájától. Követem a suttogót a bejáraton át a ház belsejébe. A színes padlólapok az egykori gyarmattartók gazdagságáról tanúskodnak, a falakról azon­ban már pereg a festék, szuty- kosak a sarkok és szétfőtt bab szaga árad. A fiatalember ablak­talan szobába vezet, amelyben neonlámpák zümmögnek. Egy hajcsavarós nő ül ott; mellet­te a kanapén fadobozok állnak egy rakáson, amelynek feliratai kövér Churchilleket ígérnek Ro­meo y Julietától, nyúlánk Mon- tecristókat, sőt, Cohiba Behikét, amely mesés 45 euróba kerül. Darabja. Cohiba Behike? Azt még üz­letben is alig kapni. „Ezek igaziak - bizonygatja a férfi. - Az unokatestvérem az üzemben dolgozik.” Rágyújt egy mezítlábasra. És a Behike tényleg olyan me­sésen finom, ahogy állítják? „Nem szivarozom” - mond­ja az eladó, legalább ez őszin­te. Egy doboz 40 kubai pesóba kerül, átszámolva 25 euró, a Behikék viszont garantált ha­misítványok, a címkén csillogó hologramul ellenére. Ehelyett veszek két szál Churchillt, büsz­ke formátum, és abban mara­dok az izompacsirtával, hogy visszajövök, ha jók a szivarok. Mogorván gyűri zsebébe az öt pesót, a folyosón át visszavezet, és köszönés nélkül bocsát utam- ra Havanna déli forróságába. Visszatérve a lakásba, ahová bekvártélyoztam magam, levá­gom az egyik szivar hegyét, és a dohányrudat meggyújtom egy 4 gázöngyújtóval. Jól szelei, szinte már túl jól, és három-négy szip­pantás után kissé kesernyés az íze. Hogy ennek okát kiderít­sem, szentségtörést követek el: a második szivart hosszában fel­vágom. Amint a borítéklevél fel­nyílik a kés pengéje alatt, ron­gyos levelekbe burkolt dohány­törmelék hullik ki. A szivart hulladékból sodorták. Havanna valamelyik sufniműhelyében. Körülbelül 300 munkafázis szükséges egy eredeti havanna szivar elkészítéséhez. Mindent kézzel kell csinálni; alig van olyan élvezeti cikk, amelynek az előállítása ennyire körül­ményes lenne. Ennek ellenére a nagy szivarmárka, a Romeo y Julieta például már közel 150 éve fennáll. Túlélt egy függet­lenségi, háborút és az amerikai megszállást, egy forradalmat és a szovjet tanácsadókat, volt magán- és állami tulajdonban. Minden elkészült Churchill még ma is kisebb győzelem a trópusi klíma viszontagságai, az üzemanyaghiány, a disszidá- lási láz és a mindenütt jelen lévő dohánytolvajök felett. Részlet: A Geo magazin 2014/07. számából Kik és mikor találták fel a dohányzást? nem tudjuk, hogy a taino indi­ánok milyen módon termesztet­ték a dohányt, de valószínűleg ők találták fel a dohányzást. Amikor Kolumbusz Kristóf 1492-ben partra szállt Kubában, a bennszülöttek füs­töt szippantottak a végén meg­gyújtott összesodort levelekből. Vallásos szertartásokon, de nyilván a füstölés élvezetéért is dohányoztak. Kolumbusszal utazó Rodrigo de Jerez vitte el a dohányt Spanyolországba. Amikor otthon füstölni kezdett, a felesége bepanaszolta az ink­vizíciónál, mondván a füst ki­lövellése a szájból az ördög műve lehet. Amikor Rodrigo de Jerez hét évvel később kiszaba­dult, a dohányzás már régen divatba jött, és a dohány Európában és az egész világon elterjedt. Végveszélyben a világ elefánljai? vadvédelem Ma szinte minde­nütt a világon gyorsabban pusz­tulnak az elefántok, mint ahogy szaporodhatnának. Igaz ez a szavannán élő afrikai elefántra (Loxodonta africana), amely 7,5 tonna súlyával a világ legna­gyobb szárazföldi emlőse, vala­mint a kecsesebb afrikai erdei elefántra (Loxodonta cyclotis). Az ázsiai elefántból (Elephas maximus), amelyet a kisebb fül és az ormány végén található egyetlen nyúlvány (az afrikai fajoknak kettő van) különböz­tet meg rokonaitól, már csak 40000 példány él vadon. Mind a három eléfántfaj szerepel a ve­szélyeztetett fajok vörös listáján. Az élőhely zsugorodása - 1925-ben az elefántok Kelet-Af- rikában a terület 87 százalékán éltek, ma inkább csak a 15 szá­zalékán - mellett az orvvadászat a legnagyobb probléma. Becs­lések szerint 2011-ben mintegy 25000 elefántot öltek meg ille­gálisan, sőt, 2012-ben 32000- et. Az elefántcsontot elsősorban Kínába csempészik, ahol virág­Világszerte válságos a helyzetük zik annak kereskedelme, pedig néhány kivételtől eltekintve ez illegális. Közel háromezer dol­lárt fizetnek a feketepiacon az elefántagyar kilójáért. Annyira jövedelmező ez az üzlet, hogy a szervezett bűnözésben részt ve­vő bandák a kábítószer mellett elefántcsontot is csempésznek. Egészen a közelmúltig a va­dorzóknak nem sok félnivalója volt. Sok helyütt csak kevés vadőr ellenőrizte a gyakran hatalmas kiterjedésű nemzeti parkokat. Ez most megváltozik. Országok egész sora - Kenya, Uganda, Botswana, Kamerun vagy Gabon - jelentette be, hogy több rangért vesznek fel, vagy pedig bevonják a hadsereget az elefántok védelmére. ■ A Google a nap után nyúl TECHNIKA Miért invesztál milliókat a konszern a napenergiába? A papák baby bluesa lélektan Miért taszítanak válságba sok apát a csecsemők? Amikor felkel a nap a kaliforniai Mojave sivatag felett, gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Olyan hirtelen azonban sehol sem, mint egy 1400 hektárnyi terüle­ten 60 kilométerre délre Las Ve- gastól: ott ugyanis, az Ivanpah Solar Electric Generating Sys­tem létesítményében 350000, garázsajtó nagyságú tükör gyűj­ti és sugározza három, egyen­ként 150 méter magas toronyra a napfényt. A több mint 500 fo­kos napsugarak ezekben gőzka­zánokat melegítenek, amelyek turbinákat hajtanak. Az így nyert áram elegendő 140000 háztartás ellátására - és nemcsak napsütésben, ha­nem egy hőtároló rendszernek A hőtároló éjszaka is ad energiát köszönhetően éjszaka is. Az áram nagy részét a Google IT-konszern kapja, amely 168 millió dollárt fektetett az Ivan- pahba, hogy számítógép-köz­pontjainak áramszükségletét kedvező áron és kibocsátás­mentesen biztosítsa. A komple­xumban termelt tiszta energia évi 400 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, ami megfelel 72 ezer gépkocsinak a forgalomból való kivonásával Ami azonban környezetvédel­mi sikertörténetnek hangzik, mellékhatásokat is rejt: az erő­mű 2014. februári indítása óta egyre több madártetemet talál­nak. Ezek a forró sugárzásban szabályosan megsültek. ■ Míg az orvosok és a bábák gon­dosan figyelik a fiatal anyák pszichéjét, egyes apák észre­vétlenül szenvednek. Pedig a „posztpartum hangulati válság” egészen hasonló módon nyilvá­nul meg náluk is, mint az anyák 30 százalékánál: a szomorú hangulattól a reménytelensé­gen és az attól való félelmen át, hogy ártanak a csecsemőnek, egészen a pszichózisig. Az apák­nál azonban ezek a szimptómák ritkábban tapasztalhatók köz­vetlenül a születés után, sokkal inkább a baba harmadik és ha­todik hónapos kora között. Bár kevéssé kutatták, viszont a következményei messzeme­nők: nemcsak a párkapcsolatra Szinte minden tizedik apát érinti és a családra, hanem az utód mentális egészségére is hatás­sal lehetnek. Az angliai Oxford egyetemének egyik hosszú tá­vú kutatása 2008-ban arra a következtetésre jutott, hogy a depresszív apák fiainál már kis­gyermekkorban lényegesen na­gyobb a kockázata a lelki meg­betegedések kialakulásának. A kanadai pszichológus, Francine de Montigny azt vizsgálta, miért fejlődik ki szinte minden tizedik apánál ez a depresszió. Vélhető­en a fárasztó gyermekgondozás és a családba került új konku­rens miatt érzett féltékenység mellett az a félelem is a kiváltó okok között szerepel, hogy apa­ként kudarcot vallanak. ■ /

Next

/
Thumbnails
Contents