Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-26 / 173. szám
6 SPORTGAZDASAG 2014. JÚLIUS 26., SZOMBAT Leszerepelt az akadémiai rendszer labdarúgás A Double Pass jelentése hiányosságokat tárt fel a magyar utánpótlás-nevelésben A magyar akadémiák közötti erősorrend DEBRECENI LABDARUGÓ AKADÉMIA NONPROFIT KFT. FEHÉR MIKLÓS LABDARÚGÓ AKADÉMIA GYŐR jgl SZOMBATHELYI ILLÉS AKADÉMIA EBI VASAS KUBALA AKADÉMIA S HONVÉD MAGYAR FUTBALL AKADÉMIA MTK SÁNDOR KAROLY LABDARÚGÓ AKADÉMIA ISI ÚJPESTI AKADÉMIA ESS ESD ESD NYÍREGYHAZA BOZSIK JÓZSEF LABDARÚGÓ AKADÉMIA FELCSÚT PUSKÁS FERENC LABDARÚGÓ AKADÉMIA BÉKÉSCSABA UP NEVELŐ FUTBALL CLUB KAPOSVÁRI RÁKÓCZI BENE FERENC LABDARUGÓ AKADÉMIA KECSKEMÉTI LABDARÚGÓ AKADÉMIA SZEREPELT MÉG A PÉCS, A DIÓSGYŐR ÉS AZ FTC AKADÉMIÁJA IS Négymilliárdos veszteséget termelt a magyar élvonal A mérlegek és üzleti beszámolók alapján 4 milliárd forint veszteséget termeltek a labdarúgó OTP Bank Liga csapatai a 2013-as naptári évben - áll Muszbek Mihály Sportgazdasági Nagyító című elemzésében. A sportközgazdász közölte, hogy a 16 NB I-es klubot működtető gazdasági társaság kiadása összesen 17,8 milliárd forint volt, ezzel szemben csak 13,8 milliárdos bevételt könyveltek el. Muszbek szerint így a csapatok csak évi 2-300 millió forint tulajdonosi hozzájárulás mellett tudnak működni. A társasági adókedvezmény és az állami szponzori bevételek nélkül a liga teljes vesztesége megközelítette volna a nyolcmilliárd forintot. 2013-ban a központi költségvetésből 42 milliárd, a ta- óból 16,6 milliárd, míg az önkormányzatoktól 8-12 milliárd forint érkezett a magyar futballba. A 2013-as mérlegek alapján csak az MTK (73 millió forinttal plusszal), a Mezőkövesd (51 millió plusz), a Haladás (2 millió plusz) a Lombard Pápa (11 milliós plusz) és a Ferencváros (139 milliós plusz) volt nyereséges. Az FTC a kiemelkedő eredményt úgy érte el, hogy egy 1,9 milliárdos egyéb bevételt is elkönyvelt, amelynek forrását a mérleg kiegészítő melléklete nem részletezi. A Videoton (811 millió forint veszteség), a Debrecen (382 milliós mínusz), a Győr (520 milliós mínusz), az Újpest (1,642 milliárdos mínusz) és a Diósgyőr (543 milliós mínusz) veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt. A liga játékoskereskedelmi mérlege a tavalyi évben 750 ezer euró veszteséget mutat, pedig a környező országok - Románia, Horvátország és Szerbia - ugyanezen a területen egyenként 2-3 millió euró nyereséget értek el. Muszbek szerint 2009 óta az NB I halmozott vesztesége meghaladta a 10 milliárd forintot, mert a bevételek lassabban nőnek, mint a kiadások, illetve a beérkezett pénzek egyre nagyobb hányada nem piaci, üzleti alapú, hanem valamilyen költségvetési forrás, illetve közpénz. A sportközgazdász szerint a magyar élvonal kétszer annyit költ, mint amennyit piaci alapon költ- hetne, sem az MLSZ gazdasági liszensze, sem az UEFA fair play előírásai nem érvényesülnek a gazdálkodásukban. ■ É. S. Az U19-es hazai Eb-n megrendítő pofonokat kapott a magyar akadémiai rendszerre épülő válogatott. A rendszer hiányosságait nemrég egy belga cég is feltárta, hiányolva a hosszú távú tervezést és a jövőképet. Éber Sándor Az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg - áll a belga Double Pass (DB) felmérésben, amelyet a 15 magyarországi futballaka- démia működéséről készített a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) felkérésére. A 134 oldalas dokumentumból az MLSZ 15 oldalas kivonatot tett fel a honlapjára, amelyben többek között az is szerepel, hogy a klubok küldetése általában világos, de a klub alapvető értékeinek és célcsoportjainak leírásai nagyrészt hiányoznak. A belga cég szerint, (referenciája között szerepel a Chelsea, a Bayem München, az Arsenal, a Werder Bremen, a VfB Stuttgart) nagyobb odafigyelés lenne szükséges, hogy milyen módon legyenek stabil csapattagok a felnőtt csapatban az akadé- misták. A legtöbb klub részéről tudatosság mutatkozik, de nem tapasztalható hosszú távú tervezés, jövőkép. A tervezés elsősorban a taó pályázat összeállítására korlátozódik. Az első csapat felől egyébként ritkán érkezik az akadémia felé klubtámogatás, a tao sokszor az egyetlen bevételi forrásként szerepel. A konkrét, több kulcsterületet érintő, ellenőrizhető teljesítménycélok általános hiánya tapasztalható. Leginkább személyek hoznak stratégiai döntéseket. A szakmai testületek koncepciója ismeretlennek, újnak tűnik. Keveslik a formális vezetői találkozókat. A jelentés hiányolta többek között a szociális, oktatási és toborzásvezetők alkalmazását. Kevesli a fiatalabb korosztályoknál az edzők és a kapusedzők között a főállású szakembert, a kiemelt tehetségekkel dolgozó speciális edzőket. A klubok közül kevesen rendelkeznek formalizált labdarúgó filozófiával. Nem elterjedt az akadémiákon az edzői módszerek és alapelvek formalizálása, gyakorinak tartják az eredményközpontúságot. A konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak, az edzések és a mérkőzések általában nem kapcsolódnak központi edzésprogramhoz. Ritkán alkalmazzák azt a módszert, mely alapján a profi szintre eljuttatható játékosokat különálló csoportban kezeljék. A játékosfigyelők tevékenysége ritkán tervezett, elsősorban különböző együttműködésekre épül. Az akadémiáknak csupán a fele készít játékosairól átfogó egyéni értékelést, csupán a felük tart egyéni teljesítményértékelő megbeszélést játékosaival. A kiemelt tehetségek általában nem kapnak részletesebb és rendszeresebb visszajelzést. Az ügynökök kezeléséről és a közösségi médiaz idei Évi költségvetésben a tavalyihoz hasonlóan az akadémia rendszerek kialakítására, az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefiiggőfeladatainak támogatására 1,7 milliárd forintot szánt a kormányzat A tao támogatásokból a 2011/12- es időszakban 8 milliárd, míg a 2012/13-ban 11,5 milliárd forint folyt be a magyar labdarúgásban konkrétan az utánpótlásnevelésre. Az elmúlt három évben 6,8 milliárd forint taó-pénzt kapott a Puskás Akadémiát támogató Felesúti Utánáról kevés felvilágosítást kapnak a játékosok. Az MLSZ akadémiai auditálási vezetője közölte, hogy a DB-vel három évre szóló együttműködést kötöttek, a munka első szakasza zárult csak le a labdarúgóakadémiák felmérésével. Szabó Tamás azt hangoztatta, hogy a hiányosságok megállapítása után az intenzív javítási, tanulási folyamat szeptemberben kezdődik meg. Óva intett attól, hogy az első jelentés során az akadémiai rendszer csődjéről beszéljenek. A jelenleg Magyarországon zajló U19-es Eb-n az akadémisták- ra építő magyar válogatott eddig 3-lre kapott ki Ausztriától, majd 6-1-re Portugáliától. A jelenlegi állami támogatásokat nem bepótlás Neveléséért Alapítvány. A magyar élvonalban mintegy 30 százalék volt az idegenlégió- sok száma, a 2013/14-es idényben 143-an voltak, az előző szezonban pedig 171-en. az MLSZ ezt csökkentené, ezért a csapatok keretében legalább 12 hazai nevelésű focistának kell lennie, másrészt a 23 év alatti magyar fiatalok szerepeltetésének függvényében részesülnek a tévés pénzekből. A legtöbb légiósa Videotonnak volt, összesen 16, a Honvédnél 14-en, a Győrnél 13-an voltak folyásolja a jelentés, arra majd az újabb, egy év múlva kezdődő második auditálás lesz komoly hatással. Arról, hogy miért csak egy kivonat jelent meg az elemzésből, Szabó azt mondta: e mögött nem sandaság áll, hanem az, hogy „az üzleti szférában végzett auditálások is sok olyan információt tartalmaznak, amelyek bizalmasak, és csak az érintettek beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ezért nem lettek publikusak a klubriportok” Az European Club Association (ECA) korábban a legjelentősebb európai labdarúgó akadémiákat elemezte. A jelentésben szerepel az Ajax is, amelynek az akadémiája az egyik legelismertebb a világon. A holland klub egyik fő célja, hogy két évente legalább három játékost tudjanak delegálni az első csapatba akár már 16-17 évesen. Az amszterdami klubnak 50 játékosfigyelője van Hollandiában és öten figyelik a tehetségeket világszerte. Az első csapaton kívül 12 együttesük van, mintegy 200 játékossal. 95 százalékuk holland állampolgár, de a felük nem holland származású. 25 edzőt alkalmaznak, többségük korábban játékos volt, mellettük 12 tanár is dolgozik, ezen kívül a gyerekek mellé orvost, dietetikust, masszőröket, fizoterapeutákat, orvosi asszisztenseket is alkalmaznak. Külön specifikus trénerek vannak cselezésre, a bemelegítésre, az egyéni képzésre. Az összes korosztály 4-3-3-as szisztémában játszik. 12 éves korig heti 3, 15 éves kor felett van heti 5 edzés, nem bentlakásos az intézmény, a környékről járnak be a fiatalok. A klubnak 20 busza van a szállításukra. A tréningeken minden gyakorlatot labdával végeznek, gyors tempóban. Már a legfiatalabb korban a passzokra, a mozgásra és a fineszre fókuszálnak. Az Ajax évente 6 millió eurót fordít az utánpótlásképzésre. Az Arsenal évi 3 millió euróért üzemelteti akadémiáját 9 utánpótláscsapattal 11 pályán, 18 edzővel. Az itteni 180 játékos 95 százaléka angliai, főként londoni. Öt százalékuk külföldi. A Barcelonánál 250 játékossal 110 alkalmazott foglalkozik, a Bayern Münchennél 185 játékossal 100 alkalmazott, míg az Internazio- nalénál 440 játékossal 80 edző. A Bayem 3 millió eurót, az Inter 6 milliót, a Barcelona 10 milliót szán évente az akadémiáira. A volt szocialista országok közül a horvát Dinamo Zagreb évi 1,3 millió eurót költ az akadémiájára, az észt Levadia Tallinn 120 ezer eurót. A Dinamónál kitűzött cél, hogy minden korcsoportonként legalább kétjátékos a felnőttcsapatnál folytassa páyla- futását. A 300 játékost nevelő Le- vadiánál minden korcsoportból legalább 5-6 játékosnak a tartalékcsapatig kell eljutnia, míg 2-3 játékosnak az első csapatig. Milliárdok akadémiákra, sok az idegenlégiós A Real Madrid a világ legértekesebb sportklubja ranglista Az első három helyet labdarúgócsapatok birtokolják, a top 50-ben harminc amerikai futballegylet van Továbbra is a Real Madrid a világ legértékesebb sportklubja az amerikai Forbes magazin összeállítása szerint. A Real Madrid jelenlegi értékét 3,4 milliárd dollárra taksálták, tavaly még 3,3 milliárd dollárra becsülték. A királyi gárda tavaly lett egyben a világ legértékesebb fut- ballklubja is egyben, korábban ezt a címet a Manchester United birtokolta nyolc évig. Tavaly a sportklubok között a Manchester Unitedet, a Barcelonát, a New York Yankees-t és a Dallas Cowboys-t előzte meg. Az idei Bajnokok ligája győztes Real az idén 78 millió dolláros bevételre tett szert a kupagyőzelemmel. Tavaly teljes bevétele 675 mil► Y lió dollár volt, ami a világ sportklubjai között a legjelentősebb összeg, 37 milliós profittal zárták az elmúlt évet. A Reálnak azonban még mintegy 91 millió eurós tartozása van még. A klub 2017-re tervezi stadionjának, a Santiago Bernabeunak a felújítását, melynek költsége várhatóan 540 millió dollár lesz. Az Adidas 41 millió dollárral támogatja évente a klubot, míg az Emirates 39 millió dollárral. A világ három legértékesebb csapata a futballklubok közül került ki, a Barcelona lett a második, a Manchester United a harmadik. A 3,2 milliárd dollárt érő Barca is bővíti a stadionját 99 ezer férőhelyről 105 ezresre, aminek költsége 800 millió dollár lehet, a projekt 2017-ben indul, s 2021-ben fejeződhet be. A 2,81 milliárd dollárt érő Manchester United az idei gyengébb bajnoki szereplés ellenére is vonzó a szponzoroknak, a GM 7 éves szerződést kötött a klubbal 559 millió dollár értékben, Az Adidas 1,3 milliárd dollár fizet 10 évre, ami rekordösszegnek számít a sport- ruházati cégek támogatási ösz- szegei között a sportkluboknál. A világ legértékesebb baseball klubja egyben a világ negyedik legértékesebb sportegylete a New York Yankees 2,5 milliárd dollárral. A Yankees- nek jelenleg 105 millió dolláros évi szerződése van a közvetítési jogokért, ami 2042-re már évi 350 millió dollár felé emelkedhet. A legértékesebb amerikai futball klub a Dallas Cowboys 2,3 milliárd dollárral. Az amerikai AT&T tavaly 500 millió dollárért vette meg a Cowboys stadionjának névhasználati jogát. A Los Angeles Dodgers baseball csapatának mérkőzéseinek közvetítési jogaiért a Time Warner Cable 8,25 milliárd dollárt fizetett 25 évre. A Forbes top 50-es listáján a csapatok átlagos értéke 1,34 milliárd dollár, ami 8 százalékos növekedést jelent tavaly óta. Az idén már 38 csapat értéke lépte át az 1 milliárd dolláros t határt, tavaly még csak 33 klubé. A 50. csapat, az AC Milan futballklub értéke 856 millió dollár, tavaly még az 50. csapat értéke 586 millió dollár volt. A top 50-ben 30 amerikai labdarúgó klub van, csak NFL egylet nem került be az elitbe. Ezen kívül 8 labdarúgó és 6 baseball klub szerepel, négy pedig kosárlabdát képviseli, közülük a New York Knicks a legértékesebb. Egy Forma-l-es csapat is szerepel a listán, mégpedig a 21. helyen a Ferrari 1,2 milliárd dollárral. A jégkoron NHL ligát is egy klub képviseli, mégpedig a kanadai Toronto Maple Leafs a 26. helyen 1,15 milliárd dollárral. ■ É. S. A világ legertekesebb sportklubjai (milliárd dollár) 1. Real Madrid (labdarúgás) 3,44 2. Barcelona (labdarúgás) 3,20 3 Manchester United (labdarúgás) 2,81 4. New York Yankees (baseball) 2,50 5. Dallas Cowboys (amerikai futball) 230 6. Los Angeles Dodgers (baseball) 2,00 7. Bayem München (labdarúgás) 1,85 8. New England Patriots (amerikai futball) 1,80 9. Washington Redskins (amerikai futball) 1,70 10. New York Giants (amerikai futball) 1,55 11. Boston Red Sox (baseball) 1,50 12. Houston Texans (amerikai futball) 1,45 13. New York Knicks (kosárlabda) 1,40 14. New York Jets (amerikai futball) 1,38 15. Los Angeles Lakers (kosárlabda) 1,35 16. Arsenal (labdarúgás) 1,33 17. Philadelphia Eagles (amerikai futball) 1,31 18. Chicago Bears (amerikai futball) 1,25 19. Baltimore Ravens (amerikai futball) 1,22 20. San Francisco 49ers (amerikai futball) 1,22 FORRÁS: FORBES A
