Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-24 / 171. szám
2 KÖRKÉP 2014. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK JEGYZET KASZÁS ENDRE Elveszik és elosztják finoman szólva is vegyes a fogadtatása a kormány bejelentett új tervének, a területalapú támogatások korlátozásának. Míg a hétköznapi emberek zöme valószínűleg azt sem tudja, miről van szó, vagy pedig nem is érdekli az egész, az agrárágazat érintettjeinek reakciójából már látható, hogy nem kis dologról folyik a vita. míg az egyik oldal - a kormányé - egy igazságosabb elosztási rendszerről, az állattartás támogatásáról, a foglalkoztatás bővítésének szándékáról beszél, addig a másik - a gazdáké - katasztrofális károkról, az ágazat egyensúlyának megbomlásáról, munkahelyek veszélyeztetéséről szól. hogy kinek lesz igaza, az egyelőre nem látható. Az viszont már igen, hogy a megvonások évi 20 milliárdos, további forrásokkal kiegészítve mintegy 30-35 milliárd forintos forrást eredményeznek. Amit a kormány ígérete szerint az állattartás fejlesztésére, ezen a területen új munkahelyek létrehozására kíván fordítani. önmagában ez valóban egy szimpatikus, támogatandó szándék. Kérdés viszont, hogy milyen feltételek mellett, és kik részesülhetnek a pénzből. Hogy valóban fejlődik-e majd az ágazat, lesznek-e új munkahelyek? Vagy esetleg csak az elosztás feltételei változnak, és újabb, olyan munkahelyteremtéseknek lehetünk tanúi, mint a másfél milliárdos támogatáshoz jutó mohácsi gigavágóhíd, aminek hatására lehet, hogy több ember veszíti el munkáját a térségben, mint ahányan el tudnak majd helyezkedni ott. egy biztos: a gazdáknak jövőre már nem csak az időjárás, a termény- és termékpiac alakulását kell figyelemmel kísérniük. Egy újabb körülmény nehezíti munkájukat. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON Úgy hetven évvel ezelőtt beás cigányok telepedtek le az Acsádi völgyben, akik jó munkakultúrájuk miatt hamar beilleszkedtek Szedres életébe. A szombati szedresi roma napon rájuk, az elődökre emlékeztek a községben. Budavári Kata szedres Lassan húsz éve, hogy a Szedresi Roma Emléknap elődjének számító kiállítást megrendezték Szekszárdon, a főiskolán. Az idei rendezvényen a községben a cigányok és magyarok együttélése, illetve az acsádi-völgyi beás cigányok emlékezete volt a téma. Az elődökről Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum munkatársa, a fórum moderátora elmondta, az 1870- es években Szatmárnémetiből indultak, majd Kassán és több kitérőt megejtve Kalocsán jöttek át a Dunán. Ezután környékbeli településeken, majd Szedresben, pontosabban az Acsádi-völgyben telepedtek le. Szuhay Péter, Orsós József, a szedresi roma nemzetiségi önkormányzat vezetője és Kovács lános polgármester is felidézte, hogy a szedresi beás cigányok nagyon hamar beilleszkedtek. Ennek jó munkakultúrájuk volt az oka, a beások pa- rasztosodtak legelőször. Ma is elsősorban mezőgazdaságból élnek, dinnyéznek, gyógynövény termesztéssel foglalkoznak. Házaikra, portáikra a polgármester szerint öröm ránézni. Mészáros József arról tájékoztatott, az általa vezetett szociális bizottságnak elsősorban a nagycsaládosokat kell segítenie, azokat a családokat, ahol kisbaba született, illetve, ahol a beiskolázás okoz anyagi nehézségeket. A gondok azonban nem nemzetiségi alapon válogatnak, így Szedresben a szociális feladatok nem nemzetiségi ügyek. Vagy ahogy Kovács János fogalmazott köszöntőjében: a községben nincs cigánykérdés. A beszédben arra is kitért: a negyvenes években mindkét félben, a befogadó magyar és a betelepülő beás közösségben is megvolt a szándék arra, hogy jó vásárt csináljanak. Az akkori szedresi cigányok nemcsak dédelgették, de meg is valósították vágyaikat. Pedig nem volt mindig egyszerű az életük. Szuhay Péter elmesélte, hogy az Acsádi-völgyben negyven félig földbe vájt kis épületben laktak. A faluba az 1961-es párthatározat, illetve a '66-os kiegészítés után költöztek be. Az acsádi-völgyi életet szerencsére László Mária, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alapítója és Sára Sándor filmrendező is dokumentálta. Filmfelvétel és fotó is készült a telepről. A képekből Konrád Imre, a szedresi roma civil szervezet vezetője kért és kapott is a szövetségtől, a képekből molinók, a molinókból pedig kiállítás lett még évekkel ezelőtt. Érdekesség, hogy a szedresi cigányok Sára Sándor Feldobott kő című filmjében is szerepelnek. A Néprajzi Múzeum munkatársa arról is beszélt, hogy a szedresi beások letelepedésénél az is előny volt, hogy kisebb csoportként köny- nyebben integrálódtak. És bár állítása szerint cigánynak lenni sokáig nagyon rossz dolog volt, a szedresiek ehhez hozzátették: azért nem mindenhol. A fő téma a kultúra és a szociológia volt Van okuk a romáknak is a vannak olyan kulturális elemek, melyek egyfajta védelmet adnak a cigányságnak Csakhogy ezeket ki kellett találni, mivel ez a kultúra nem volt egységes. Amit ma annak tartunk, egyfajta folklori- zálás eredménye. A már említett László Mária, aki az első cigány származású értelmiségi nő hazánkban, segítette a kulturális büszkeségre öntevékenységet, de a romák élet- körülményeit is felmérte. Ennek hatására egyre többen kezdték el tanulni nem használt nyelvüket, dalokat, táncokat sajátítottak el. A cigányság büszkeségének alapja lehet, hogy a jég hátán is megélnek, és hogy kézműveseik olyan tárgyakat hoztak létre, melyet senki rajtuk kívül nem tudott az emléknap az elődök emlékezetéről és a kultúrák egymás mellett éléséről szólt Szedresben. Délelőtt a művelődési házban tanár, filmrendező és szociológusok tartottak előadást. Délután az acsádi-völgyi roma emlékműnél koszorúzással, filmvetítéssel, kulturális műsorral folytatódott a rendezvény. A napot, mely a szedresi cigányszervezet Kulturális szemle programjának része volt, bál zárta a művelődési házban. Az előző években előfordult, hogy nem a szociológia és a kultúra, hanem a politika volta beszélgetések fő csapásiránya. Most, márcsaka pályázati program miatt is, a szedresiek témaként nem a közéletet választották Száznegyvenmilliót csalt ki egy férfi az ismeréseitől szekszárd-pécs Harminchat rendbeli csalás miatt emelt vádat a Szekszárdi Járási Ügyészség egy 35 éves, büntetlen előéletű pécsi férfi ellen, tájékoztatta lapunkat dr. Bali-Fülöp Zsuzsanna, a megyei főügyészség eseti megbízott sajtószóvivője. A vádlott 2006 és 2012 között barátait, ismerőseit és üzletfeleit tévedésbe ejtve összesen 140 millió forintot kapott kölcsön, anélkül hogy a pénz visszafizetése szándékában állott volna, illetve erre reális lehetősége sem volt. Összesen 20 millió forintot fizetett vissza, 120 milliót pedig saját, ismeretlen céljaira fordított. A jogtalanul megszerzett kölcsön összege károsultanként nagy eltéréseket mutat. Volt akit 70 ezer, mást 30 millió forinttal károsított meg. ■ Változatos és hihetőnek tűnő ígéretekkel, befektetési ajánlatokkal csalta ki a sértettek pénzét A vádlott vonzónak látszó ajánlatokkal kecsegtette a sértetteket, általában azt ígérte, hogy a pénzt különböző üzleti célokra befekteti, majd rövid, 1-3 hónapos határidőn belül nyereséggel együtt fizeti vissza. Volt akinek katonai ruházattal, másnak személy- gépkocsikkal kapcsolatos kereskedésről, vagy paintball vállalkozás indításáról, illetve horvátországi ingatlanok vásárlásáról mesélt. Ezen kívül csapatépítő tréningek szervezése is szerepelt a felkínált üzleti lehetőségek között. A vádlott az egyes határidők lejártakor rövid tartamú hosz- szabbítást kért, majd a haladék letelte után is folyamatosan azzal hitegette a sértetteket, hogy visszafizeti a kölcsönt. Egy ideig még kisebb összegeket törlesztett is, 2012. nyarától azonban a sértettek számára elérhetetlenné vált, külföldre távozott. A vádban szereplő bűncselekmények esetében a büntetési tétel felső határa 12 év. A járási ügyészség a vádlottal szemben börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztést és a közügyektől eltiltás kiszabását, valamint vagyonelkobzást indítványozott. ■ 1.1. Hepatitis C szűrést tartanak a megyeszékhelyen szombaton egészség Sokan nem tudják, hogy fertőzöttek, mert évtizedekig tünetmentesen lappanghat a betegség szekszárd Hepatitis C-vírus szűrést végez a Balassa János megyei kórház fertőző osztálya július 26-án, szombaton, 10-től 18 áráig a megyeszékhelyen, a Garay téri szökőkút mellett felállított sátorban. A szűrés anonim. A rendezvény egy országos program része, amelyet a Vírusos Májbetegek Nemzetközi Világnapja alkalmából tartanak. Dr. Báli Ildikó, a fertőző osztály vezető főorvosának tájékoztatása szerint a rendezvény célja a lakosság felvilágosítása a hepatitis C-vírus okozta betegségről és annak szövődményeiről, egyben az ezekkel kapcsolatos tévhitek eloszlatása, és ami a legfontosabb: a fertőzött betegek felkutatása. A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés egészségügyi jelentősége világszerte kiemelkedő, becslések szerint mintegy 180 millió beteget jelent. Az utóbbi időben a legnagyobb amerikai és európai szakmai szervezetek mellett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Parlament is kiemelten foglalkozik a témával. A HCV fertőzés lehetséges következménye a krónikus máj- gyulladás, a májzsugorodás és a májrák. A betegség ma már kezelhető és közel 80 %-ban gyógyítható. Felismerését nehezíti, hogy sokáig, akár évtizedekig sem okoz panaszokat. A nem felismert fertőzés a beteg szempontjából munkaképesség csökkenést, az életminőség romlását és a betegségmentes várható időtartam rövidülését jelenti, valamint a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi anyagi ráfordítási igény növekedését eredményezi. A szombati ingyenes szűrés segítségével kiderülhet, hogy vírushordozó-e valaki, és pozitív eredmény esetén minél előbb megkezdődhet a gyógyítási folyamat. A betegség magától nem gyógyul, sőt, az idő előrehaladtával egyre nehezebben gyógyítható. A szűrővizsgálat vérvétellel történik, az ujjból vesznek egy kevés vért, az egész folyamat mindössze pár percet vesz igénybe. ■ V. M. Világszerte probléma az európai unió tagországaiban közel 15 millióan élhetnek HCV fertőzéssel, hazánkban a vírus hordozás aránya 1 % alatt van, ez körülbelül 70 ezer embert érint. Az érintetteknek azonban kevesebb mint a fele tud arról, hogy fertőzött, ezért szerveztek országos szűrő programot. A betegségrizikó csoportjába tartoznak az 1992 előtt transzfúzióban részesültek, az egészségügyi dolgozók, a művese kezelésben részesültek, az intravénás kábítószeresek, a tetoválással- és testékszerrel rendelkezők és a pro- miszkuitásban élő hetero- és homoszexuális személyek i t I » Dr. Bali Ildikó főorvos szerint fontos a fertőzött betegek felkutatása A fórum a Kultúrák egymás mellett élése címet kapta. Képünkön az előadók láthatók, balról Kovács János, Szedres polgármestere Az elődökre emlékeztek szedres! beások Letelepedés, parasztosodás, beilleszkedés
