Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-17 / 165. szám
4 2014. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP Adományokból újHják fel a szekszárdi Remete-csurgót Krisztinában van pedagógiai véna sikerélmény Meg kell kapni az írói eszközt, egyúttal meg kell tartani a karaktert szekszárd Azt a nemes célt tűzte ki maga elé a CivilSegéd Közhasznú Alapítvány, az Ifjúsági Unió Szekszárd, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség és a Rotary Club, hogy környezetbe illő térbeni építkezéssel, a hely eredeti kulturális, történelmi és vallási értékinek megőrzésével egy új kiránduló helyet • hozzanak létre a Remete-csurgó felújításával. A csurgó az Országos Kék-túra útvonal egyik pihenőhelye, egyúttal a Kadarka borút is itt fut. A rendbetételt adományokból szeretnék megvalósítani. A felújítási tervek készíttetését, a kivitelezési munkák koordinálását, hatósági engedélyek beszerzését a megyeszékhely vállalta, és rendelkezésre bocsátotta a Béla király térről felszedett macskaköveket. A remete-csurgó átadásának tervezett határideje: szeptember 7. A program hivatalosan május 11-én indult, az Ifjúsági Unió Szekszárd a csurgótól a csurgóért túrájával indult, és bemutatták a hivatalos terveket is. Ebben a hónapban 16 önkéntes segítségével megtisztították a Béla király térről megmaradt macskaköveket, amik járdaként fognak funkcionálni. A csurgó történetéről és felújításáról kiadvány készül, melybe fotókat várnak a Kápolna térről, a Remete kápolnáról, Felső városról és persze a csurgóról is. ■ A látványterv Tóth Krisztina költő, író, műfordító a Szekszárdi Magasiskola előadója volt. Szívesen osztja meg tudását tanítványaival A magyar irodalmi élet néhány meghatározó szereplőjével töltöttek egy hetet a „Szekszárdi Magasiskola” Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia - írói alkotótábor és mesterkurzus hallgatói. Tóth Krisztina költő, író, műfordító volt az előadók egyike. Budavári Kata Tóth Krisztina szerint adódik a kérdés: ilyen szűk idő keretek között mit is lehet egyáltalán kezdeni. A Szekszárdi Magasiskola tanáraként a diákokkal elsősorban azok írásait vizsgálták meg, de az előadó szakirodalmat is ajánlott a hallgatóknak, például verstani könyveket. - Széles a skála, teljesen kezdő és profi is akad a résztvevők között, ezt tükrözik munkáik. Vannak nagyon jók, és olyanok is, akikben mocorog valami, de nincs megfelelő eszköz a kezükben - mondja Tóth Krisztina. Sikerélményt leginkább az szerez a tanárnak, ha utóbbiak megkapják ezeket az eszközöket, ugyanakkor megtartják karakterüket. Jó példa lehet Finy Petra, akit gyermekeknek szóló könyvei okán leginkább a szülők ismerhetnek, és aki úgy nyolc éve tűnt fel Tóth Krisztina óráin. Azért iratkozott be a József Attila Kör kurzusára, mert nem tudott kötött formában írni. Megtanult.- Évekkel ezelőtt vettem észre, hogy van bennem pedagógiai véna. A tanítványaim közül minden évben akad egy-kettő, akiből publikáló szerző válik, és ez tényleg jó érzés - állítja a tanár. Pedagógiai érzékét egyébként otthon is csiszolhatja egy tizenhat és egy kétéves gyermek édesanyjaként. Mint mondja, bár az utóbbi időszakban bele volt süllyedve a babázásba, két etetés, pelenká- zás között a tanításhoz szükséges céduláit írta át kivetíthető állagúra. A vizuális inger, tapasztalata szerint, ugyanis elengedhetetlen a mai fiataloknak. És közben már megírt novelláit rendezte kötetté, meNévjegy Tóth Krisztina képzőművészeti szakközépiskolában érettségizett, szobrász szakon, majd az ELTE bölcsész karán tanult. Volt a Francia Intézet munkatársa, de foglalkozott ólomüveg-készítéssel és -restaurálással is. Első kötetét, az Őszi kabátlobogást Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmaztak, ez 1989-ben jelent meg címmel. 2001-es Porhó című verseskötetét az ezredfordulyet ősszel vehetnek kézbe az olvasók. - A huszonöt elbeszélés a rendszerváltást követő huszonöt év lenyomata. Egy a rendszerváltáskor huszonöt éves nő monológjával indul a könyv, és ma játszódó történettel végződik, melynek elbeszélője egy szintén huszonöt éves fiú. ló egyik legjelentősebb magyar irodalmi vállalkozásaként értékelték, és elnyerte a rangos Palládium-díjat. A József Attila Kör Irodalmi Egyesület prózaírói, költői, műfordítói és kritikaírói kurzusain tanított, ősztől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Több verses-, novellás kötete jelent meg, de írt regényt és meséket, és műfordítóként is tevékenykedik. Az eltelt két és fél évtizedről - és még inkább a jelenkori állapotokról - Tóth Krisztának lesújtó véleménye van. Mint meséli, a rendszerváltásról különböző benyomásai voltak. A köztársaság kikiáltása még nem különösképpen hatotta meg, a Páneurópai Piknikre, a határáttörésre viszont már figyelt, és tudta, hogy elemi erejű változásokat indítanak be. A Cea- ucescu házaspár kivégzésekor egyértelműen baljós előér- zete volt. Tudta, hogy démoni figurákról van szó, mégis kényelmetlenséget érzett, valamint azt, hogy ezzel, legalábbis neki, véget ért a gyerekkor. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Sofi Oksa- nen volt a díszvendég, ő kapta a Budapest Nagydíjat. A la- udációra Tóth Krisztinát kérték fel, aki a Nagy össznemzeti családállítás című köszöntőjében erős társadalom kritikát fogalmazott meg. A fogadtatás, a szerzőhöz visszajutott reakciók, kifejezetten jók voltak. A beszéddel kapcsolatban a költő elmondta: komoly dilemma, hol van az írói szerep határa, és hol kezdődik az írói szerep- tévesztés. - Arra jutottam, az elsődleges feladatom az, hogy minél pontosabban megírjam a tapasztalataimat. Tóth Krisztinát benyomások nemcsak Budapesten érik, hiszen ideje jó részét Szihalmon tölti, és hetente jár vidéki felolvasásokra. Szörnyű történeteket hall, és sok borzasztó dolgot lát. Egy alkalommal két középiskolás osztállyal találkozott, és alig volt köztük olyan kamasz, akinek épek a fogai. De mesélt arról is, hogy egyre gyakrabban érzi a dohszagot a gyerekek ruháin. Kakaós csigát is sütöttek a bonyhádi indiánok Tartalmasán és jó kedvvel telik a nap a bonyhádi indiántáborban bonyhád Remek hangulat és ötletes programok jellemzik a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ „Indián Nyár” elnevezésű kezdeményezését, amely a szabadidő hasznos eltöltésének üzenetét közvetíti a résztvevő fiatalok felé, valamint a természetközeli élet szépségeire irányítja a figyelmüket. Az intézmény hagyományos, július 14-18. között zajló rendezvényéhez 9-13 éves bonyhádi gyerekek csatlakoztak, akikre ötletes elfoglaltságok várnak. A kézműveskedéstől a túrázáson át a kakaós csiga és szalonnasütésig - számos lehetőség gazdagítja a kínálatot. A szervezők egyúttal azt szeretnék bebizonyítani a növendékeknek, hogy számítógép és mobiltelefon használata nélkül is tartalmas lehet a napjuk, bízva abban, hogy az indiántábor után is szem előtt tartják mindezt. ■ V. B. Nem a menny jött le, a föld ért az égig magyar adomány Negyven-ötven árváról gondoskodnak belőle a nyomornegyedben A kórus tagjai énekükkel mesélnek a nyomorúságról sárszentlőrinc Megismételhetetlen élményben volt részük mindazoknak, akik ott voltak a sárszentlőrinci evangélikus templomban és meghallgatták az Afrikából érkezett kamarakórus koncertjét. A hat kenyai hölgy nemcsak lélekbe markolóan énekelt, hanem arról is beszélt, hogy milyen az életünk Nairobiban. Karíné Csepregi Erzsébet lelkész azt mondta, hogy a Magyarországi Evangélikus Külmissziói Egyesület (EK- MA) hívta meg a Nairobi kórus hat tagját. Az együttes huszonhárom tagú, de csak hatan tudtak utazni.- Útjuk célja főként, hogy felhívják a figyelmet azért az árvákért és özvegyekért folyó munkára, amit magyarországi Evangélikus Külmissziói Egyesület is végez Nairobiban - hangsúlyozta a lelkész, aki a teológián megismert kedves barátja, lelkésztársa Bre- bovszkiné Pintér Márta, az EKMA lelkészi elnöke segítségével szervezte meg a koncertet. Az alkalomra a környékből, az egyházmegye gyülekezeteiből hívtak és fogadtak vendégeket. Jöttek Egyházas- kozártól, Szekszárdon át Sár- bogárdig sok helyről, olyanok is, akik nem evangélikusok, nem is hívők talán, így tele templomban csendült fel az előadás. - Egészen különös élmény volt ez a koncert, ez az együttlét. Ilyenfajta lelki élményben még nem volt részem egész életemben. Egészen megrázó és felemelő volt. Nem azt érezte az ember, hogy a menny lejött a földre, hanem azt, hogy a föld felér a meny- nyig - foglalta össze élményeit az evangélikus lelkész, akiben mély nyomot hagyott a hat nairobi lány, mert valódi erővel, hittel, belső meggyőződéssel énekeltek. A kórus két hetet tölt Magyarországon, vendégeskedtek Budapesten, Répcelakon, Piliscsabán, Sárszentlőrinc után Solt vad kerten, a Szélrózsa az evangélikus ifjúsági találkozón vesznek részt, mennek Ózdra, Nyíregyházára is, hogy felhívják a figyelmet a Nairobiban nyomorgókra. Kenya fővárosában három nagy nyomornegyed van, gyerekek ezrei élnek utcán és tengetik életüket az éhhalál szélén. Az EKMA nyolc éve igyekszik az árva gyerekek ellátását előmozdítani. A magyarországi pártfogók, adományok lehetővé teszik, hogy a Ka- wangware nyomornegyedben negyven-ötven árváról gondoskodjanak, ők meleg ételt kapnak, iskoláztatják őket. Brebovszkyné Pintér Márta azt mondta, ezeken a fix vállalásokon túl is juttatnak ki adományokat. A lelkészi elnök azt mondja, azért hívták a nairobi kórust, hogy támogatókat találjanak ennek a munkának. A kórus tagjai énekükkel, s azzal, hogy beszélnek a nyomorúságról, amiben élnek, sokkal meggyőzőbbek, mint bármilyen úti beszámoló. ■ Vida T.
