Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-07-13 / 26. szám

SPORT 2014. JÚLIUS 13., VASÁRNAP A közös múlt a németek mellett szól a riói döntőben HARMADIK ALKALOMMAL játssza az argentin és a (nyugat)német válogatott a világbajnokság döntőjét. Egyébként is: 1958 óta immár hetedszer találkozik majd egymással a két csapat. A futballtörténelem elsöprő né­met fölényt mutat. A dél-ame­rikaiak eddig csak egy össze­csapást tudtak megnyerni, de az világbajnoki címet ért. 1958-ban mind a két csapat óriási reményekkel vágott neki a svédországi világbajnokság­nak. Az első találkozót egymás ellen vívták, a címvédő néme­tek 3:l-re nyertek. Végül ne­gyedikek lettek, az argentinok a csoportkor után utazhattak haza. 1966-ban a gól nélküli döntetlennel (is) mindkét gár­da továbblépett a csoportból, de az argentinok aztán kiestek a negyeddöntőben a rendező angolok ellen. A németek is a háromoroszlánosoktól kaptak ki, de a fináléban. 1986-ban már az utolsó mér­kőzésen találkozott a két gárda, a második mexikói világbaj­nokságon, a valaha volt máso­dik legnézettebb vb-döntőben, több mint százezer néző előtt. A Maradona köré épített Albi- celeste Brown és Valdano révén már 2-0-ra vezetett, ám a nyu­gatnémetek kiegyenlítettek. Aztán a hajrában Maradona zseniális átadását és Jorge Bur- ruchaga gólra váltotta. Akkor nyert először, s talán vasárnap estig utoljára az argentin válo­gatott idegen földön világbajno­ki aranyat. 1990-ben a németek visszavágtak, Andy Brehme tizenegyes góljával 1-0-ra nyerték a döntőt. Akkor állított ki a játékvezető először játékost vb-aranymérkőzésen: Monzon- nak jutott a kétes dicsőség. A 2006-os németországi és a 2010-es dél-afrikai világ- bajnokságon is találkozott a két csapat a negyeddöntőben, mindkétszer a Nationalelf győzött. Először éppen csak, másodszor nagyon fölényesen. Berlinben Roberto Ayala fejesé­vel vezetést szerzett a dél-ame­rikai csapat, ezt Miroslav Klose kiegyenlítette. Végül tizene­gyespárbaj döntött, amelyben Jens Lehmann kivédett két lövést. Négy éve 4-0-ra nyert Joachim Löw válogatottja, a gó­lokat Klose (2), Thomas Müller és Arne Friedrich szerezte. ■ Egy felérhet tizeneggyel? döntő Bixente Lizarazu: „Messi egy nagyszerű csapat ellen” Senki nem kapja meg ma örökbe a vb-serleget A kapusok kulcsszereplők lehetnek. Az argentin Sergio Romero és a német Manuel Neuer is esélyes még a vb legjobbjának járó Aranykesztyű-díjra. az első világbajnok válogatott, az uruguayi 1930-ban megkap­ta a FIFA által adományozott Victoire (Győzelem) nevű ser­leget, amelyet aztán 1946-ban, még Jules Rímet életében a francia sportvezetőről, a Nem­zetközi Labdarúgó-szövetség akkori elnökéről neveztek el. Az akkori szabályzat kimondta, hogy az első válogatott, amely megszerzi története harmadik világbajnoki címét, örökre el­nyeri a serleget. 1970-ben így a braziloké lett a Rimet-kupa - a tervekkel ellentétben nem örökre, mert 1983-ban ellopták, s azóta sem került elő. Viszont 1974-ben a hazai pá­lyán világbajnoki címet nyert nyugatnémet válogatott új tró­feát kapott, amelyet egyszerűen FIFA Világkupának neveztek el. Noha azóta az olaszok, majd a németek is megszerezték a har­madik világbajnoki címüket, sőt, a vasárnapi döntőben a né­met vagy az argentin válogatott biztosan harmadszor is elnyeri az új trófeát is, nincs szó arról, hogy bármelyik örökre meg­kapja. A FIFA szabályai immár azt rögzítik, hogy a mindenkori győztes egy aranyozott, arany­nyal bevont másolatot kap a világszervezettől, de nem tart­hatja meg örökre a trófeát. A fenti regula miatt nagy a találgatás, meddig lesz „for­galomban” a mostani serleg. Az uralkodó verzió szerint 2030-ig, ugyanis a mostanit is beleértve négy hely van még a győzteseknek, akkorra elfogy. Alátámasztja ezt a vélekedést, hogy éppen 2030-ban ünnepli majd a labdarúgóvilág a vüág- bajnokságok születésének 100. évfordulóját. A győztesnek járó kupa A világbajnokság előtt szin­te nem akadt olyan elemző, aki ne várta volna a legjobb négy közé a német és az argentin csapatot. Ezért ta­lán meglepő, hogy a döntő előtt a fogadóirodák sok­kal nagyobb esélyt adnak a Nationalelfnek. Dénes Tamás Vitathatatlan, hogy a német csa­pat áz elmúlt két mérkőzésén sokkal meggyőzőbb volt, mint az argentin. A franciák és a bra­zilok elleni siker még tovább nö­velte Joachim Löw együttesének az ázsióját - rá is fért, ugyanis a portugálok elleni győzelmet követően a ghánaiak, az ameri­kaiak, majd az algériaiak elleni játék, noha e három meccsből is megnyert kettőt a német válo­gatott, inkább kritikákat szült. A házigazdák elleni 7-1-et már sokra tartotta a nagyvilág, noha abban nyilván szerepet játszott az aranyzöld mezesek bénult­sága is. Ám a siker után Oliver Bierhoff csapatmenedzser nem győzte hangsúlyozni: „Ezzel a sikerrel csak bejutottunk a döntőbe, ez pontosan annyit ér, mint 2-1-re nyertünk volna.” Talán annál azért többet, aligha hihető, hogy az argentinok ne tartanának a német együttes­től azt a találkozót látva. Persze, lehet, hogy inkább a korábbi egymás elleni vb-mérkőzések miatt tarthatnak. A keretekben öt olyan futballista is akad (Klo­se, Podolski, Schweinsteiger, illetve Maxi Rodriguez és Mas- cherano), aki már két német-ar­gentin, illetve argentin-német vb-mérkőzésen szerepelt. Talán ez is ritkaság, az pedig különö­sen, hogy a 2010-es fokvárosi meccs tizenkilenc szereplője most is kerettag. Az argentin Sergio Romero, Martin Demg chelis, Javier Mascherano, Ma­xi Rodriguez, Ángel Di María, Sergio Agüero, Lionel Messi és Gonzalo Higuaín, illetve a német Manuel Neuer, Philipp Lahm, Per Mertesacker, Jérőme Boateng, Sami Khedira, Toni Kroos, Bastian Schweinsteiger, Thomas Müller, Mesut Özil, Lu­kas Podolski és Miroslav Klo­se is játszott a Nationalelf által 4-0-ra megnyert mérkőzésen. Mi szól mégis az argentinok mellett? Diego Simeone, az At- lético Madrid argentin edzője szerint nagyon nehéz a néme­teket legyőzni, mert erős, szer­vezett és pontosan játszó csapat az övék. Ám a tréner szerint a védelem lassú, s ezt Messi és Higuaín kihasználhatja. Ezen kívül mi még? Részben nyil­ván az, hogy az első számú játékosukat Lionel Messinek hívják. Másodsorban esetleg a védelem, amely eddig nagysze­rűen, mondhatni várakozáson felül helytállt. Az Albicéleste az egyenes kieséses szakaszban még egyetlen gólt sem kapott, ez már-már az 1990-es, kis lé­pésekkel bár, de biztos előre­haladást idézte, a mostanival (2-0) szemben akkor a Sergio Goycochea által irányított vé­delem 2-1-es gólkülönbséggel jutott túl az egyenes kieséses szakaszon. Harmadsorban ta­lán abban, hogy van esély arra, hogy Ángel di María felépüljön a nagy mérkőzésre, vele sok­kal kreatívabbá válik Alejand­ro Sabella csapatának a játéka. A korábbi világbajnok Bixente Lizarazu szerint az argentinok- van van Messije, a németeknek pedig egy kiváló csapata. Az argentinok nyilván nem változtatnak sokat az elődön­tős összeállításon, noha Sergio Agüero állapotától függ, hogy akár kezdeni is tud-e Lavezzi helyett. Ha Di Mariát „össze­foltozzák”, biztosan ő kerül a csapatba Pérez helyett. A néme­teknél Löw vélhetően ugyanazt a tizenegyet választja, amelyik a brazilok ellen kezdett, bármi­lyen jól szállt be (ismét) Schürr- le. Miro Klose eddig már három vb-gólt lőtt az argentinoknak! Még születhet gólrekord a Mundialon statisztika Kétszer is a magyar válogatott szerezte legtöbb találatot lálkozón. Minden idők legjobb gólátlagát az 1954-es vb hozta, 5,38, a második az 1938-as, - e kettőn játszott döntőt a magyar válogatott, s mindkettőn a leg­több gólt szerezte a mezőnyben. A kolumbiai James Rodriguez az egyedüli játékos a tornán, aki legalább három mérkő­zésen játszott, s mindegyik találkozóján szerzett gólt. A világbajnokságok törté­netében is kieinelkedő a teljesítménye. Hozzá hason­lóan - legalább öt mérkőzést játszva - csak ketten, Just Fontaine és Jairzinho találtak egy tornán minden meccsükön a kapuba. ■ Elsősorban a csoportmérkőzé­ses szakasz kiváló góltermése, s a döbbenetes eredményt hozott, 7-1-es német-brazil elődöntő az oka annak, hogy a brazíliai toR- na minden idők legtöbb gólt ho­zó labdarúgó-világbajnoksága lehet. A 62 mérkőzésen (ebbe nincs beszámolva a lapzártánk után játszott Brazília-Hollan- dia találkozó) 167 gól született eddig, ez 2,67-es átlagnak felel egyébként meg. Amióta 32 csa­pat vesz részt a döntőben, csak egyszer szereztek 167 gólnál többet a csapatok (korábban so­hasem), az 1998-as Mondialon 171-et. Mindenképpen gazda­gabb volt e torna a kétezres évek világbajnokságainál, ugyanis 2002-ben a Távol-Keleten 161, 2006-ban Németországban csak 147, 2010-ben Dél-Afriká- ban 145 gól esett. A csök­kenő tendencia megfor­dult, ez mindenképpen pozitívuma a mostani világbajnokságnak. Ami a gólátlagot illeti, a mostani 2,67- es „részeredmény” meg­egyezik az 1998-assal, s szinte hajszálra egyezik az 1978-as argentínai Mundial 2,68-ával. A mostaninál jobb gólátlaga legutóbb az 1994-es, az Egyesült Államokban ren­dezett tornának volt (2,71), annak eléréséhez nyolc gólra lenne szükség az utolsó két ta­A brazíliai a második legnézettebb futball-vb A FIFA statisztikái szerint az első 62 mérkőzést 3 287 101 néző látta a helyszínen, ez 53 017-es átlagot jelent. Az utolsó két (prognosztizálható- an) telt házas mérkőzéssel az össznézőszám 3 414 620 lesz, 53 353-as átlag­gal. A számok alapján nagy biztonsággal ki­jelenthető máris, hogy a 2014-es Mundial minden idők második legnézettebb világbajnoksága az átlagnézőszám és az össz­nézőszám alapján is. Az 1994- es, minden tekintetben sikeres amerikai világbajnokság néző­átlaga (68 991) alkalmasint na­gyon hosszú időre megdönthe­tetlen rekord marad. A mostani torna legnagyobb nézőszámait a Rio de Janeiró-i Maracanában rendezett mér­kőzések hozták, az aréna be­fogadóképessége megközelíti a hetvenötezret. Érdekes, hogy az 1950-as, első brazíliai labda­rúgó-világbaj­nokságon még 200 000 szurkoló fért az ese­ményre felépített Maracanába, a 64 évvel ezelőtti zárómérkő­zés, a Brazília-Uruguay talál­kozó 199 854-es nézőszáma ugyancsak megdönthetetlen­nek tűnik. ■ ■ Több mint hárommillióan látták eddig a mérkőzéseket. t í »

Next

/
Thumbnails
Contents