Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-11 / 160. szám
2 2014. JÚLIUS 11., PÉNTEK KÖRKÉP JEGYZET Ide is betette a medve a talpát „csak az a különbség a medvetalp és a parlagfű között, hogy a parlagfüvet sokan gyógynövényként fogyasztják az emberi egészség erősítésére.” Igen, köszönjük, és az orrunkat is „tisztítsa”. Amúgy mindkettő vázában valóan gyönyörű, illatuk a rózsáéval vetekszik, és mivel nehéz a szaporításuk, kéretik nem eltaposni őket. Amint a fent idézett internetes hozzászólásból is kitűnik, nemcsak azzal nem vagyunk tisztában, hogy a kaukázusi medvetalp nem brummog, de azzal sem, hogy a parlagfű, pontosabban a pollenje, bizony sokak életét megkeseríti. Nem kell ahhoz füvesasszonynak lenni, hogy nyár végén, ősz elején felismerjük az arcukat zsebkendőbe burkoló allergiások hadát, és elég időnként bekapcsolni a tévét, rádiót, belekukkantani egy-egy internetes hírportál ajánlataiba, kinyitni egy újságot, ránézni a tüsszögő rohamtól szenvedő családtagokra, ismerősökre, esetleg elkínzott tükörképünkre, és bizony, egész sokat meg lehet tudni az évek óta túlburjánzó gyomról. 0 tt0i( A MEDVETALP VÍSZOnt Új, legalábbis nekünk. De ha., ' hiszik, ha nem, a rémes allergiás reakciókat kiváltó növényt a tizenkilencedik században díszként tartották, annak impozáns mérete miatt. Illetve a medvetalp egy másik változatát takarmánynövényként kívánták hasznosítani a szovjet érában. A haszon elmaradt, a növény elvadult, és akárcsak a parlagfűében, ez esetben is igaz, hogy szinte kiirtha- tatlan élőlényről van szó. Vagyis újfent bebizonyosodott, hogy ahova az ember beteszi a maga medvetalpát, ott bizony nemcsak tíz évig nem nő fű, hogy klasszikus számba menő közhelyet rángassunk elő. De talán még időben vagyunk. Nagyon talán. Megdrágulhat a robogás azonosítás A tervek szerint segédmotorok is kapnának rendszámot A kukoricának jól jött az eső, az aratók viszont bosszankodtak A robogó gyors, fiatalos és olcsó közlekedési lehetőséget biztosít. Ha bevezetik az új rendszert, akkor megnövekednek a költségek pÉcs-BUDAPESTTöbb tízezer forintos kiadás várhat az ötven köbcentiméternél kisebb hengerűrtartalmú segédmotorok tulajdonosaira, ha a szaktárca tervei szerint kötelező lesz a rendszám és az időszakos műszaki vizsga is. Máté Balázs Lényegében „láthatatlanok” IVtagyarprszágon ^ robogók és a kismotorok, ugyanis semmilyen nyüvántartás nincs róluk, a tulajdonosoknak csak az adásvételi szerződés (feltéve, ha készült) az egyetlen, a tulajdonjogukat igazoló papírjuk. A közúti ellenőrzésektől eltekintve a segédmotorok műszaki állapotát nem vizsgálják hivatalból, így tulajdonképpen csak a vezetőktől függ, hogy milyen állapotú robogókkal hajtanak ki a forgalomba. Azt sem ellenőrzi ma senki, hogy az ötven köbcentisnek mondott gépek hengerűrtartalma a valóságban mekkora: nem titok, hogy jóval nagyobb teljesítményű „kismotorok” is futnak rendszám nélkül. Mindazonáltal a tolvajok körében is keresettek a robogók, évente csaknem ezret lopnak el országszerte - megtalálásukat szintén nehezíti a nyilvántartás hiánya. Ezeken változtatna a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal, hogy közleményük szerint ősszel az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosíSok esetben volt ittas a balesetet okozó mivel semmilyen hivatalos nyilvántartás nincs, csak becslések állnak rendelkezésre a segéd- motoros kerékpárok számáról. .Közlekedési ügyekben jártas szakemberek szerint csak Baranyában akár húszezer robogó, kismotor futhat, országszerte pedig akár félmillió darab is lehet belőlük. számarányukhoz képest viszonylag kevés balesetet okoznak az ilyen járművek vezetői, Baranyában az idei esztendő első öt hónapjában nyolc, Tolna megyében három sérüléses baleset volt a számlájukra írható, ez jóval kevesebb a kerékpárosok által okozottaknál. ugyanakkor a segédmotorosok közül kiugróan sokan vezetnek ittasan. A statisztikai hivatal 2012-es adatai szerint az országban a kismotorral balesetet okozók huszonhét százaléka fogyasztott alkoholt a karambolt megelőzően. tással bevezetnék a kötelező regisztrációt, a rendszámot és az időszakos műszaki vizsgáztatást. Ez egyszeri körülbelül tíz-tizenötezer forintos kiadást Nem nyúlnak a jogsihoz és a sebességhatárhoz felmerült, hogy a segédmotorok ne tizennégy, hanem tizenhat éves kortól legyenek vezethetők, ám a szaktárca nem tervezi a korhatár felemelését. A Kismotorra ülni úgynevezett „AM” kategóriás jogosítvánnyal, illetve úrvezetői hajtási engedéllyel lehet. Előbbi megszerzése több mint negyvenezer forintba kerül, elméleti és gyakorlati vizsgát is kell tenniük a jelentkezőknek. UGYANCSAK NINCS SZÓ ü KRESZ segédmotorosokra vonatkozó passzusainak módosításáról, így továbbra is marad a legfeljebb negyven kilométeres sebességhatár. bár arról nem tudunk, hány gyorshajtáson ért robogósnak postáz csekket a rendőrség, a negyvenes határt már régen eltörölte a gyakorlatban az idő: a nyolcvanas évek NDK-s slágergépeiből, a Simsonokból is ki lehetett szorítani ennek akár a kétszeresét, a modem típusok pedig már alapból is képesek erre. jelent, amihez a hasonló ösz- szegbe kerülő forgalomba helyezési költségek jönnek még - majd később természetesen a műszaki vizsgák díjai. Megéri két kerékre cserélni a négyet robogóval, kismotorral közlekedni jóval kevesebbe kerül, mint kocsival. A legjobb, márkás kétkerekűek árai ugyan vetekednek egyes használt autókéival, mivel több százezer forintba kerülnek, az olcsóbbak viszont akár már néhány tízezer forintért megvásárolhatók másodkézből. A fenntartás viszont kiemelkedően olcsó: egy négyütemű robogóval akár egy ezresből is futja száz kilométerre, míg autóval ez legalább a háromszorosába kerül. A kismotorokra is kötelező ugyan biztosítást kötni, ami évente három-hatezer forintba kerül átlagosan, a kocsik esetében viszont a biztosításért jellemzően negyedévente kell ennyit fizetni. az alacsony költségek mellett tavasztól ősziga kényelem is a robogók használata mellett szól, városokban egyszerűbb velük közlekedni, ki lehet kerülni a dugókat, s könnyebb parkolóhelyet is találni a számukra. Ezen a héten eddig Szekszárd körzetében 25 milliméternyi csapadék hullott, hasonló meny- nyiségről számoltak be a megye északi felében is. Az eső nagyon jókor jött a napraforgónak, kukoricának, ez utóbbi növény éppen a virágzás időszakában van, és ekkor dől el, hogy menynyi szemet tud kifejleszteni a cső, mondta dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal növény- védelmi igazgatója. Az aratók viszont nem örültek az esőnek, hiszen az őszi búzának még csak a 35 százalékát vágták le. A megyében idén 50 ezer hektár körül vetettek ebből a növényből és az eddigi adatok szerint hektáronként közel 6 tonnás az átlagtermés. Az országban 1 millió 99 ezer hektáron vetettek őszi búzát, az országos termésátlag 4,2 tonna, hektáronként. Az őszi árpát viszont már teljes mértékben betakarították, országosan 208 ezer hektáron, 4,5-es átlagterméssel, míg Tolnában 8500 hektáron, 5,6 tonnás átlagterméssel. A repce betakarítása is jól halad, az országban 216 ezer hektáron termelték, Tolna megyében 8750 hektáron, az országos átlag 2,9 tonna, hektáronként, míg megyénkben 3,8 tonna. A héten lehullott csapadék a szakemberek szerint rontotta a még lábon álló búza minőségét, így félő, hogy sok lesz a takarmánybúza a piacon. ■ M. I. Népdaltalálkozó volt a harci faluházban harc Húsz fellépő vett rész a Bíró Lőrinc fafaragó emlékére rendezett II. Harci Népdal Találkozón a faluházban. Mindenki oklevelet kapott. Különdíjban és emlékplakettben részesült a regölyi, a simontomyai együttes, valamint a szekszárdi Platán Klub fellépő csoportja. A szóló fellépők közül különdíjat kapott a simontomyai Kovács Viktor és Kovács Dominik, Lemle Mária Szekszárdról és a bogyiszlói De- vecseri István. A gyerekek közül pedig a simontomyai Kovács Petre és a harci Staub Bodza Réka kapott különdíjat. ■ 1.1. bonyhád-budapest - A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolák és a tehetséggondozás után - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a Parlamentben. Beszédében kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együttműködést még jobban összehangolják, a kapcsolat- rendszert megerősítsék. Célként jelölte meg az elkövetkező négy évre a határon túli kis- és közép- vállalkozások megerősítését is. Az államtitkár értékelése szerint a nemzetpolitika a kormány sikeres területei közé tartozott az elmúlt négy évben, most a „finomhangolás”, a kisebb területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de a munkára mindenkire, a határon túli civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra is számítanak. Kitért arra is, hogy szimbolikus, egyúttal óriási jelentőségű jogszabályok születtek az elmúlt négy évben. Máig 640 ezren igényeltek állampolgárságot a világ minden részéről. Az igényléseket tekintve első helyen az erdélyiek állnak, őket követik a vajdasági magyarok. Több mint hatszázezren már állampolgársági esküt is Potápi Árpád János államtitkár tettek. A jövőről szólva Potápi Árpád hangsúlyozta: 2018-ig egymillió új magyar állampolgárról szeretnének beszélni. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitó- előadásában elmondta: az általuk kidolgozott Kárpát-haza fejlesztési koncepció a magyar Országgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepcióra épül 2030-as kitekintéssel, kiegészítve külhoni elképzelésekkel. Szerinte az elmúlt 4 évben a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében megszülettek „a lelki és közjogi törvények”. Kitért a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályra, a kettős állampolgárságra, a választójog kiterjesztésére, majd szólt az új alaptörvényről, amely rögzíti a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást, és nemzeti, keresztény gyökerekre építi a magyarság jövőjét. A nemzet- egyesítés azt jelenti - folytatta -, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszereket építenek ki az élet minden területén. Szorgalmazta az uniós források magyar-magyar „építkezésre" történő fordítását is. Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője a rendezvényen bemutatta, A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. A koncepció ismertetése előtt felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma, továbbá kiemelte azt is, hogy a kivándorlás drámai mértékű. Leszögezte, az új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integráció. Célként fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar fejlesztési ügynökségek létrehozását, az ágazati szakpolitikák kiterjesztését a külhoni magyar térségekbe és a külhoni intézmények fejlesztését - olvasható a Fi- desz.hu-n megjelent közleményben. ■ V. B. Kiemelkedően sikeres terület volt a nemzetpolitika kárpát-haza fejlesztési fórum Potápi Árpád János: „2018-ig egymillió új magyar állampolgárról szeretnénk beszélni” / 4 l V
