Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-10 / 159. szám

2014. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Ebben az évben alacsonyabb lehet az exporttöbblet Juncker az EP-nek udvarol meghallgatás Változtatna a trojka rendszerén a luxemburgi politikus lassulás Az import növeke­dési üteme egyre többször haladja meg az export bővü­lését, ami miatt a külkeres­kedelmi többlet alacsonyabb. Májusban a kivitel 2,4, a behozatal pedig 3,8 száza­lékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így a külkereskedelmi több­let 419 millió euró volt, ami 72 millióval alacsonyabb a tavalyi év ötödik hónapjában mértnél. Ez elmarad az elem­zők által várt 600 millió eu- rós többlettől. Az import élénkülése a belső kereslet növekedésére utal, a májusi kiskereske­delmi adatok azonban nem lettek túl kedvezőek. Az év ötödik hónapjában lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése: az áprilisig ta­pasztalt 4-6 százalék helyett csak 2,6 százalékos volt a bő­vülés. Az export mindeköz­ben visszafogottan növek­szik, vagyis a külkereskede­lem egyre kevésbé húzhatja a magyar gazdaságot. Bala­toni András, az ING bank ve­zető elemzője szerint a mér­sékeltebben növekvő kivitelt részben a nyugat-európai konjunktúra megbicsaklása okozza, amely összefügg a német ipar kedvezőtlenebb teljesítményével. Az év első öt hónapjában a kivitel értéke 34,9 milliárd euró, a behozatalé 32 milli­árd euró volt, vagyis a többlet megközelítette a 3 milliárd eurót. Az export euróbán szá­mított értéke 4,2, az importé 3,9 százalékkal nőtt. Szakér­tők szerint az idei év egészé­ben 5-6 milliárd eurós lehet a külkereskedelmi többlet, ami érzékelhetően alacsonyabb a tavalyi 7 milliárd eurós ér­téknél. ■ H. J. A külkereskedelmi egyenleg alakulása (millió euró) 800 2013.jan.-2014. máj. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH MWS» Jean-Claude Juncker a szociáldemokrata frakció meghallgatásán. A baloldali állam- és kormányfők támogatták, az EP-ben ez nem biztos Ahogyan két héttel ezelőtt hiztosra lehetett venni, hogy Jean-Claude Junckert jelölik az uniós tagállamok vezetői az Európai Bizottság követke­ző elnökének, úgy most sem érdemes kételkedni abban, jövő heti plenáris ülésén az Európai Parlament is jóvá hagyja a luxemburgi politi­kus személyét. Annál több kérdés merül fel azzal kap­csolatban, hogyan is képzeli Juncker ötéves mandátumát. VG-összeállítás A lehető legszélesebb összefogás támogatását szeretné megnyerni a jövő keddi plenáris szavazá­son az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker - a politikus erről az EP zöld frakciója előtt beszélt tegnap. Kérdéses persze, erre mekkora az esélye a nép­párti politikusnak, akit június végi találkozójukon jelöltek az Európai Bizottság elnöki pozíci­ójára az uniós tagállamok veze­tői. A brüsszeli találkozón csak Nagy-Britannia és Magyarország utasította el a volt luxemburgi kormányfő személyét, az EP-ben azonban már nem várható ek­kora támogatottság - már csak azért sem, mert várhatóan pél­dául saját pártjának magyaror­szági képviselői sem szavznak rá -, ennek ellenére aligha lehet két­ségbe vonni azt, hogy megszerzi a szükséges 436 voksot a 751 fős testületben. A kedden kezdődött egyezte­tésen mindenesetre igyekezett mindenkinek a támogatását el­nyerni. Ennek tudható be az is, hogy az európai integráció egyik élharcosának számító politikus, akit például a valutaunió egyik atyjának tartanak, az EU-t bí­ráló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselő­csoportja előtt visszautasította, hogy fóderalista lenne. „Nem hiszek az Európai Egyesült Álla­mokban” - utasította el a bírála­tot a politikus. Az EP második legnagyobb frakciójának számító szociálde­mokraták előtt már ígéretek is el­hangzottak: jóllehet a bizottsági pozíciók felosztása még csak egy hónap múlva esedékes, Juncker már arról beszélt, hogy a növe­kedési és stabilitási paktumért felelős tárcát szocialista politikus kaphatja. Ez azért lehet fontos, mivel a legforróbb vita ma a tag­országok között és Brüsszelben is a paktum fellazítása körül zajlik. A kérdést Matteo Renzi baloldali olasz kormányfő vetette fel, és fő ellenzője Németország. Eddigi pályafutását elnézve Juncker ez utóbbi oldalhoz áll kö­zel, és a liberális frakció (AIDE) előtti meghallgatásán is hangsú­lyozta: kitart a válság tetőfokán elfogadott, szigorú költségvetési poütikát előíró stabiütási és nö­vekedési paktum mellett. Ugyan­akkor keddi és tegnapi meg­hallgatásain is igyekezett elha­tárolódni1 a válságkezelés eddigi formájától. „Fegyelemre szükség van, de túlzott megszorításokra nem” - fogalmazott Juncker, aki feladatának tartja, hogy meg­változtassa az EU-IMF mentőhi­telt igénybevevő országok életét nagyban meghatározó hitelezői „trojka" rendszerét is. Juncker azonban ennél is to­vább ment, amikor közölte, tá­mogatja az uniós minimálbér be­vezetését. Azzal is egy régi vita­témát húzott elő, hogy felvetette, az uniós költségvetés a tagállami hozzájárulások helyett nagyobb mértékben gazdálkodjon saját erőforrásokból - ilyesmi lenne például az uniós szintű tranzak­ciós adó, amelynek egyelőre több az ellenzője, mint a támogatója -, ami mérsékelné a hétévente meg­ismétlődő alkudozást is. Ellentmondásos helyzetben pikáns helyzetet idézhet elő Juncker azon célkitűzése, mi­szerint vállalkozásbarátabbá tenné az adórendszert az unió­ban. A mostani bizottság egyik utolsó markáns lépése­ként ugyanis épp az adóopti­malizálás céljából egyes tag­országokban bejegyzett mul- tik, illetve a másokhoz képest jelentős kedvezményeket nyúj­tó országok ellen lépett fel. Brüsszel néhány hete indított eljárást három adóparadi­csomnak tartott állam, Íror­szág és Hollandia mellett Lu­xemburg ellen. Míg előbbi két állam beleegyezett a kéri ada­tok átadásába, a hercegség egyelőre ellenáll - írta tegnapi számában a Financial Times. Luxemburg ráadásul éppen Juncker 18 évig tartó minisz­terelnöksége idején vezette be azokat a kedvezményeket, amelyeket most vizsgál a bi­zottság, és amelyekről az OECD többször megállapította, nem felelnek meg az átlátható­ság és a pénzmosás elleni küz­delem nemzetközi szabályai­nak A londoni pénzügyi lap felidézte: ebben az időszak­ban a kis ország az adóelke­rülők legfőbb uniós székhelyé­vé avanzsált, amelynek pénz­ügyi szektora a nyolcvanas évektől mostanáig a semmiből 3 ezer milliárd eurós ágazattá nőtte ki magát MEH3333BI MNB: egy tag szavazott kamattartásra A MONETÁRIS TANÁCS júniusi kamatdöntő ülésén heten szavazták meg a 10 bázis­pontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János voksolt a kamat szinten tartására - derül ki az ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvből. Pleschin- ger Gyula nem vett részt az ülésen. A június 24-én meg­tartott kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb történel­mi mélypontra, 0,10 száza­lékponttal 2,3 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. ■ MTI Visszafogja az ÁKK az értékesítést az első félévben a terve­zettnél sokkal több forrást sikerült bevonni, ezért a második félévben vissza kell fogni az állampapír-ér­tékesítést, különben elszáll az államadósság - mondta Borbély László András, az Államadósság-kezelő Köz­pont (ÁKK) általános vezér­igazgató-helyettese a Portfo- lio.hu-nak adott interjúban. A kötvénynél ez még nem látszik, de kincstárjegyek­ből már csak 40 milliárd forint értékben hirdetnek meg a heti aukciókon - tette hozzá. ■ MTI Két cég szállíthatja a fix traffipaxokat KÖZÖS AJÁNLATTEVŐKÉNT az’ ARH Informatikai Zrt. és az iCell Mobilsoft Zrt. nyerte az Országos Rendőr-főkapitány­ság által, 365 darab fix tele­pítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont tervezésére, gyártására, szállítására, telepítésére és üzembe he­lyezésére kiírt tendert - az eredmény a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbe­szerzésen a legolcsóbb, nettó 6 milliárd 298 millió forin­tos ajánlat nyert. Az eredeti­leg becsült ellenérték nettó 5 milliárd 490 millió forint volt. Az ajánlatkérő két Köz­lekedés Operatív Program­ból (KÖZOP) finanszírozza a beruházást. ■ MTI Törvénytervezet a visszamenőleges adóztatásról? nagyberuházások Az ÉVOSZ szerint a kormány nem gyűjt bírságra az útépítők megadóztatásával Kacsának minősítette Koji Lász­ló, az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége (ÉVOSZ) alelnöke a 444.hu által megszerzett tör­vénytervezetet, amely szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell meg­fizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól. A hírportál emlékeztet: tavaly óta az Európai Bizottság több területen felfüggesztette az uni­ós támogatási rész kifizetését. Brüsszel azt a tételt kifogásolta, hogy a pályázatokban kikötötték: csak az a cég indulhat, amelynek a közelben van aszfaltkeverő tele­pe. Ez 2007 óta szerepelt a kiírá­sokban - vagyis az elvonás az az­óta kiírt pályázatokat és nyertes projekteket érintheti. A lap sze­rint nem véletlen, hogy az adót is ettől az évtől akarják beszedni. Az ÉVOSZ alelnöke lapunk­nak kijelentette, hogy a szövet­ség egyetlen tagszervezete sem jelezte, hogy olyan munkát vé­gezne, amely mögül elvonták volna a forrást. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Brüsszel finan­szírozna, a jelenleg az Új Széche­nyi Terv keretében támogatott projekteknél ugyanis az állam előfinanszírozza az uniós részt, majd elméletben, a számlák ösz- szesítése után, utalja át a magyar államkincstárnak ezeket az ösz- szegeket az EU. Az elmúlt hét év támogatott projektjeit vizsgálja az EU A kormány cáfolta, hogy adót vetnének ki az útépítőkre. Azt ugyanakkor elismerték, hogy a kérdésben vita zajlik Budapest és Brüsszel között, és az Indexnek azt is jelezték, a bizottság dön­tésétől függ, „az uniós vizsgálat müyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára”. Koji László elképzelhetetlen­nek tartja, hogy a kormány a büntetést váltaná ki az adóval. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy a pályázatokban nem volt az aszfaltkeverő telepre vonatko­zó diszkriminatív feltétel. Mert az a pályázó, amelynek a munka- terület közelében nincs ilyen tele­pe konzorciumot hozhatott létre olyannal, amelynek van, illetve mobil keverővei is el lehet végez­ni a munkát. Mindenesetre érdekes a 444. hu által idézett javaslat indoklása, amely szerint „A közutak, külö­nösen az autópályák, autóutak - költségvetési és uniós forrásból finanszírozott - építésére vonat­kozó közbeszerzési pályázatokat évek óta néhány, jelentős piaci és tőkeerővel rendelkező társaság nyerte el”, amelyek „extraprofit­ra tesznek szert”. A hét évben a legtöbb megbízást a francia Colas (116 milliárd forint), a Közgép (113 milliárd), az osztrák Strabag (105 milliárd), a Duna Aszfalt (102 mil­liárd), illetve a szintén osztrák Swietelsky (60 milliárd) kapták - emlékeztet a 444.hu. ■ VG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents