Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-01 / 151. szám

2 JEGYZET ^ VÍZIN ^ || BALÁZS Katonadolog az én generációm - szemé­lyes tapasztalatok híján- csak a könyvekből és az internetről tájékozódva, valamint a szülők, nagy­szülők történeteit hallgat­va tudja, hogy mi is az a sorkatonaság. A vicces és eseménydús anekdoták el­lenére sincs hiányérzetem, hogy anno kimaradtam eb­ből a buliból. Egyébként ha jobban belegondolok, azért jutott nekem is katonás- diból: az általános iskolai matekórákon, ahol a dolgo­zataimat gyakran az 1, 2,1, 2 osztályzat valamelyikével „jutalmazta” Julika néni. Ő nagyon igyekezett megsze­rettetni velem a tantárgyat, de számtalan próbálkozása ellenére sem rajzoltam szí- vecskéket a matekfüzetem szélére, pedig a katonás je­gyek mellett azért elfértek volna azok is. Nem vagyok büszke ezen eredményem­re, de az érdemjegyek abba a halmazba tartoznak, ame­lyet nem lehet visszamenő- leges hatállyal módosítani- ellentétben az élet némely területével, ahol alkalmaz­ható ez a többismeretlenes egyenlet... egyébként sem érdemes a múlton rágódni! Igaz ez a sorkatonaságra is. Van, akiiíék tetszett, és vissza^110 sírja a laktanyában töltött hónapokat, éveket, mások a hátuk közepére sem kí­vánják. Mindenesetre az vitathatatlan, hogy a részt­vevők olyan tapasztalatok­ra, erényekre tettek szert a haza szolgálatában, amelyet későbbi életük során is ka­matoztathattak. Ha másért nem is, már ezért megérte bevonulni. Nem a kötelező és sablonos udvariasság mondatja velem, őszintén nagyra tartom azokat az embereket, akik akár saját testi épségüket is feláldozva embertársaikért dolgoznak. Legyenek ők a harcmezőn, a mentőautóban, vagy ép­pen egy lángoló házba befe­le menet. Ez az érdem nem múlandó! Nem lesz újra kötelező sorkatonai szolgálat, de a toborzást a hivatásosok számára folytatják. Képünk a Múzeumok éjszakáján készült Szekszárdon Meghatározó évek voltak katonaság Állítják, hazaszeretetre, önállóságra nevelt a sereg KÖRKÉP A sorkatonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló hír jár­ta körbe a világhálót. A hír nem igaz, nem lesz sorozás, bár sokak szerint nem volt hiábavaló a katonaság. Venter Marianna Ha egy ötven év feletti korosz­tályból való férfitársaság ver­buválódik össze, 99 százalék az esélye annak, hogy a beszél­getés előbb-utóbb a sorkatonai szolgálatra terelődik; Minden­kinek van vidám, vagy érde­kes története arról az időszak­ról, meg szokták említeni a ne­hézségeket is, de a társalgás végkicsengése szinte minden esetben az, hogy későbbi éle­tük során kamatoztatni tudták annak az időszaknak a tapasz­talatait.- Mi már csak kilenc hóna­pig voltunk katonák, és akkor már nagyon érződött, hogy a végét járja ez a fajta szolgálat. Az idő nagy részében nem volt konkrét feladatunk, lőgyakor- lat is csak három alkalommal volt. Igazán kár, mert úgy gon­dolom, hogy hasznos dolgokat tanulhattunk, tapasztalatokat szerethettünk volna - mondja a Péter, aki 1998-ban szerelt le. Dezső bácsi a hatvanas évek elején volt katona. Akkor még három évig tartott a szolgálat, ami mai szemmeLnézve hihe­tetlenül hosszú idő. Mint mond­ja, neki csak jó emlékei vannak. Debrecenben szolgált a harcko- csizóknál, szakaszvezetőként szerelt le. Az a három esztendő az egész életében tartást, és fő­képpen kitartást adott neki. Ko­csiparancsnokként pedig azt is megtanulta, hogyan kell embe­A parancsnok és az édesanyák története kovács János elmesélte, hogy a szekszárdi laktanya előtt estén­ként rendszeresen megjelentek a megyeszékhelyen élő katonák anyukái kezükben ételhordóval, hogy gondoskodjanak gyerme­kük megfelelő táplálásáról. A laktanyaparancsnok megelégelte ezt, és egyik este, miután az étel­hordók eljutottak a címzetthez, meghívta az anyukákat az étkez­débe, és felajánlotta, hogy fo­gyasszák el a gyermekük vacso­ráját Aznap este lencsefőzelék és fasírozottvolta menü, amit az anyukák becsülettel meg is ettek. Attól kezdve nem jelentke­zett az ételhordós különítmény, az anyukák megnyugodtak, hogy nem hal éhen csemetéjük. rekkel bánni, embereket irá­nyítani, és ez későbbi munká­ját nagyban megkönnyítette. Az 54 éves József nem volt ka­tona, mint mondja, „elintézték”, hogy ne kelljen bevonulnia, de ezt jópárszor megbánta, mert szinte mindig szóba került ez a téma társaságban, és általában ő volt az egyetlen, aki mélyen hallgatott. A közelmúltban az interne­ten elterjedt hír, miszerint új­ra bevezetik a sorkatonai szol­gálatot, komoly érdeklődést vál­tott ki- a közvélemény f észéről. A hír alapján bizonyára az ad­ta, hogy bár sorkatonai szolgá­latot nem terveznek, a sorköte­lesek - 18-65 évesek - nyilván­tartásának elkészítése valóban szóba került.- A közösség tudatformáló ereje, a bátorság, a példamu­tatás, a hazafias nevelés, a ha­za védelme iránti elkötelezett­ség, önfeláldozás. A legfonto­sabbak azok közül, amelyek a sorkatonai szolgálat alatt ki­alakultak a fiatalokban. Emel­lett rengeteg gyakorlati dolgot is megtanultak, az önmaguk­ról való gondoskodást, önálló­ságot. S bár külső ellenségtől nem kellett megvédeni a hazát, a katonák így is sokat tettek ér­te, mert katasztrófa, természeti csapások esetén az ország min­dig számíthatott a honvédség­re - mondja Kovács János alez- redés, a szeká'áárdi Budai Nagy Antal laktanya volt parancsno­ka, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szekszárdi szerve­zetének és a Magyar Nemzet­őrség Tolna megyei szerveze­tének vezetője. Parancsnoksá­ga idején, 1987 és 2004 között több mint 4800 sorkatona for­dult meg a laktanyában. Ilyen tárlat csak egy van az országban AZ ORSZÁGBAN egyedülálló a szekszárdi Bakamúzeum, ame­lyet az idén Hende Csaba is fel­keresett. A honvédelmi miniszter az idén 25 éves Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület örökös tisz­teletbeli tagságáról szóló kártyát és egy honvéd zseblexikont ka­pott ajándékba. A múzeum ma­gángyűjtemény, Tálosi Zoltán Borbandi György helytörténész kollégájával együtt hozta létre és működteti a főként I. és II. világháborús emlékekből álló gyűjteményt, amely 2009. áprili­sában nyílt meg a Vármegyehá­za egyik oldalról nyíló pincéjé­ben. Az eltelt évek alatt több ezer látogató tekintette már meg a nem mindennapi anyagot. 2014. JÚLIUS 1., KEDD Nagy Zoltánná vehette át idén az elismerő oklevelet szekszárd Semmelweis Ignác emléke előtt tisztelegve tartot­tak ünnepi megemlékezést a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigaz­gatási Szervénél június 27-én - tudtuk meg a kormánymeg­bízotti kabinettől. A programot a Gagliarda Kamarakórus zenei produkciója mellett szí­nes előadások tarkították, valamint sor került a Megyei Tiszti Főorvosi Elismerő Okle­vél átadására is, amelyet idén Nagy Zoltánná vehetett át a népegészségügyi területen hosszú időn keresztül végzett kiemelkedő szakmai munkájá­ért. A rendezvény házigazdája dr. Németh Lídia megyei tiszti főorvos volt, a jelenlévőket László-Varga Zsuzsanna fő­igazgató köszöntötte, aki Sem­melweis Ignácot méltatva el­mondta, hogy a doktor egyben a nemzeti fennmaradás emb- lematikus ikonja is. Ugyanis intézkedéseinek köszönhetően emberek millióinak elvesztése vált megelőzhetővé. ■ V. B. Ellenőrzi a NAV az alkalmi munkások bejelentését is tolna megye Megkezdődtek az idénymunkák a mezőgazdaság­ban. A gyümölcsök szedéséhez, a szőlőben végzett zöldmunkák­hoz felvett alkalmazottakat is ellenőrzi az adóhatóság. Az idén az első öt hónap alatt mintegy 4,1 milliárd forint folyt be a nap­számosok, vendéglátósoknál és kereskedőknél dolgozó kisegítő személyzet és az építőipari cé­geknél dolgozó segédmunkások utáni befizetésekből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtórefe­rensének tájékoztatása szerint június elejéig majdnem 370 ezer ember szegődött el egy-egy napra vagy kicsivel hosszabb időre alkalmi munkásnak, és ez a szám a következő hetekben várhatóan emelkedni fog. Az előírások betartása, az idényjel­legű foglalkoztatás áttekintése a kiemelt szempontok között szerepel a NAV-nál. Az utóbbi évek tapasztalata szerint elő­fordulnak szabálytalanságok, a legtöbbször az, hogy a munkál­tató késve jelenti be alkalma­zottait. ■ M. I. Pápai audiencián jártak a cigányság képviselői áldás A Tolna megyei küldöttség tagjai azt remélik, Ferenc megmarad a szegények pápájának A DK jelöltje Szekszárdon Farkas Károly Vatikán Pápai audiencián vet­tek részt a Vatikánban a Tolna megyei cigányság képviselői. Erről Sárközi János József, a Tolna Megyei Cigány Nemzeti­ségi Önkormányzat elnöke és Balogh László, a megyei roma önkormányzat kulturális bizott­ságának elnöke tegnap Szek­szárdon sajtótájékoztatón szá­molt be. Sárközi János József az előzményekről szólva elmondta, hogy három éve már jártak a megyénkbeli romák képviselői az akkori pápánál, XVI. Bene­deknél. A látogatásnak nagy visszhangja volt, s egyre többen vetették fel, hogy meg kellene is­mételni. Pályázatot adtak be az Emberi Erőforrások Miniszté­riumába, s elnyerték az útikölt­ség nagy részét. A többit a roma nemzetiségi és a kistérségi ön- kormányzatok adták. Negyvenhármán indultak útnak, s vitték azt a corpust is, amelyet annak idején már XVI. Benedek is megáldott. Ezt Len­gyelben szándékoznak elhelyez­ni, ahol emlékművet állítanak, zarándokhelyet alakítanak ki az ártatlan áldozatoknak az emlé­kére, aldket a II. világháború vé­gén ott gyilkoltak le a fasiszták. Balogh László elmondta, az előző audiencián is részt vett. Most sok ezer ember között né­hány méterre állt a pápától, s boldog volt, amikor megáldotta. Felemelő érzés fogta el, látván, A megyei küldöttség tagjai a Vatikánban részt vettek az audiencián hogy a pápa kiszáll az autójából, odamegy a nehéz sorsú gyere­kekhez, kézbe veszi, megcsó­kolja őket. Balogh László, mint mondta, abban bízik, hogy ez a pápa megmarad a szegény em­berek pápájának. Sárközi János József felidézte a pillanatot, amikor Pongó Ig- náccal, a németkéri kisebbségi önkormányzat elnökével kezet foghatott a pápával, akinek az áldását egész Magyarországnak elhozta. Az útról egy nemzeti szí­nű zászlóval tértek haza, amelyet Ferenc pápa is megáldott. A csoport a hét napos utazás során bejárta Rómát, megnézte az örök város történelmi neve­zetességeit is. ■ Gy. M. szekszárd A Demokratikus Koalíció saját polgármesterje­löltet állít a megyeszékhelyen Farkas Károly személyében, aki 2013 óta a helyi választó- kerületi alapszervezet elnöke. A jelölt lapunkkal tudatta, cél­jai között szerepel a politika és a városvezetés iránti bizalom visszaszerzése, a Fidesz által keltett félelem, a politikai ala­pon történő megkülönböztetés megszüntetése. Nem zárta ki az együttműködés lehetősé­gét a demokratikus ellenzéki pártokkal, civil szervezetek­kel. Bízik benne, hogy a cél érdekében le tudják vetkőzni a pártpolitika szabta érdekeiket, korlátáikat. ■ Gy. M.

Next

/
Thumbnails
Contents