Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-01 / 21. szám
8 INTERJÚ 2014. JÚNIUS 1. VASÁRNAP Az őszinte érzések nem tudnak hibázni film Mundruczó Kornél Fehér Isten című alkotása tarolt Cannes-ban, június 12-én lesz a magyar premier Mundruczó Kornél és Hagen Cannes-ban. A filmben csak menhelyi kutyák szerepeltek, és valamennyiüknek sikerült gazdát találni. Fődíjat nyert Cannes-ban a szerzői filmeket szemléző, rangos Un Certain Regard szekcióban (Bizonyos nézőpont) Mundruczó Kornél Fehér Isten filmje, amelyben kutyák veszik fel a harcot az emberek kirekesztésével, könyörtelenségével. A rendező szerint a kutya egyértelmű metafora, még- sincs direkt üzenet, a film az őszinte érzésekre akar hatni, amelyek szerinte nem tudnak hibázni. Mézes Gergely- A díj után sikerült már megállapodni külföldi forgalmazókkal?- Szerencsére sokkal, és az elkövetkező években még növekedhet ez a szám. Jelenleg 15-20 országról beszélünk, ami egyáltalán nem kevés, így 13 nappal a bemutató után. De természetesen nagyon várjuk a magyar forgalmazást. Június 12-én jövünk ki a filmmel, kíváncsiak vagyunk, mennyire bírjuk megszólítani a hazai nézőket.- A Fehér Isten külföldön nagyon jó kritikákat kapott. Te milyennek tapasztaltad a fogadtatást a helyszínen?- Azt lehetett érezni, hogy nagyon jó hangulat van a film körül, hogy nagyon pozitívak a nézői visszhangok. És akárhogy is, az újságírók is nézők, bár speciális fajta. Az én filmjeim korábban sosem kaptak ennyire pozitív visszhangot, de azt a helyzetet is viselni kellett. Nyilván a magyar sajtó más tészta lesz, itthon minden súlyosabb, és nekem is nehezebb szembe nézni az itteni kritikával. Mégsem tartok ettől. Az, hogy külföldön ekkora elismerésre talált a Fehér Isten, nekünk nagyon fontos visszajelzés. Azt jelenti, hogy a film univerzális tartalommal bír, és mindenütt dekódolható.- Számítottatok a díjra?- A díjra sosem lehet számítani, most is nagyon meglepődtünk, amikor kiderült, hogy mi kapjuk. Bevallom, korábban nem is gondoltam rá. De mondom, a jókedv igazán érezhető volt a film körül.- A külföldi kritikák kapcsán az univerzális tartalmat említetted. Szerinted mennyire tekinthető magyarnak ennek a filmnek a nyelve?- Magyarok a gyökereim, a filmet Budapesten írtuk, magyar színészekkel vettük fel magyar nyelven. Tehát abból a valóságból táplálkozik a film, amit mi átéltünk. De az is igaz, hogy miközben nagyon sok időt töltök külföldön, nem látom, hogy olyan nagyon nagy távolságok lennének, hogy például Antwerpen különb lenne, mint Budapest. A film egy metaforára épül: a kutyák a mindenkori kisebbséget képviselik, a kitaszítottakat - ennek megléte nem csupán magyar jelenség. A szolidaritás hiányát sem nevezném itthoni specialitásnak, ez mindenütt feszíti a társadalmakat. Ebben az értelemben a Fehér Isten egy általános érvényű társadalomkritika.- Amikor kitaláltátok Wéber Katával a történetet, volt olyan döntő pillanat, amikor elhitted, hogy bármekkora őrültségnek is tűnik, de lehet több mint 200 kutyával együtt forgatni?- Nagyon beleszerettem a történetbe. Természetesen először mindenki őrültnek nézett,még Petrányi Viktória is, aki amellett, hogy társírója a filmnek, a vezetőproducere is. Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy letette a voksát az ötlet mellett mindig mellettünk állt, és mondta, hogy igenis neki lehet menni.. Szerencsénkre találkoztunk olyan őrült zsenikkel is, mint Halász Árpád és Teresa Miller. Ők lettek a magyar és az amerikai kutyatrénerek. Miután elhatároztuk, nem használunk CGI-technológiát, tehát digitálisan nem nyúlunk bele a filmbe, nem rajzoljuk át a kutyák érzelmeit utólag, nagyonis rájuk voltunk utalva.- Volt olyan pillanat, amikor kudarcnak érezted a filmet? Amikor reménytelennek láttad a forgatást?- Rögtön az első nap. Kijöttünk az első kutyaakció-jele- netre, és azt láttuk, hogy semmi sem működik. Ráadásul, bár már márciusban jártunk, mégis iszonyatosan hideg volt, mindenki szétfagyott. A kutyák pedig nem csináltak meg semmit. Akkor azt éreztem, hogy oké, szép próbálkozás volt, de ez a film nem fog összejönni. De aztán szépen felépült a dolog, megtanultuk egymást.- Cannes-ban azt mondtad, hogy ez a film egyben egy korszakváltást is jelent neked.- Ezt azért nem én találtam ki, hanem az újságírók: ők írták, hogy ez egy korszakváltó film. Az viszont igaz, hogy az elmúlt négy évben, míg nem csináltam filmet, sokat gondolkoztam azon, hogy mi az a filmnyelv, ami leírja, illetve mi az a történet, ami megfogja azt a valóságot, amit én átélek. Hogy miként lehet ezt a rohamosan változó Kelet-Európát megragadni? Mivel lehetne felrázni azt az Európát, amely a gazdasági krízis után nem nézett szembe saját morális válságával? Vagy hogy miként lehetne az alapértékeket újra megfogalmazni egy olyan filmnyelven, amely képes csatornát találni az érzelmekhez, képes a szívhez beszélni. Egyébként, aki ismeri a színházi munkáimat, az tudhatja, hogy ugyanennyire érzelmes a Proton Színház: pont ilyen történeteket próbálunk elmesélni és kitalálni. A Fehér Isten az első ilyen filmes válasz: nem az elefántcsonttoronyból figyelünk, nem dugjuk homokba a fejünk, hiszen számunkra a művészet kommunikáció.- Szerinted van olyan út, amelyen nem kell kompromisszumot kötni, ha nagyobb közönséghez akarsz eljutni?- Szerintem a szerzői filmnek, amikor a személyességed a legfontosabb szervezőelve a produkciónak, csak ilyen útja van. Mert ha nem így van, akkor a filmed csupán projekt lesz, nem pedig egy alkotás. Ami nagy különbség. De az nagy probléma, hogy a magyar A fehér Isten a fiatal rendező hatodik filmrendezése, ma- gyar-német-svéd koprodukcióban készült a Magyar Nemzeti Filmalap gyártási támogatásával. A film egy kislány és egy kutya barátságának történetét meséli el. Egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizetni a kutyatartó állampolgároknak. Ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A 13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni kutyáját, Hagent az apjától, így az is utcára kerül. A hontalan néző kihalt a magyar filmekből. Ez igenis kihívás egy alkotónak. Gondolj bele, egy olyan nemzeti hevülettel feltöltött országban, mint Magyarország, épp a magyar filmeket ignorál- ják! Márpedig, ha az nem foglalkoztatja az alkotót, hogy kihez beszél, akkor nagy baj van.- A magyar társadalom, a mozinézők mintha irtóznának attól, hogy saját hibáikkal szembesüljenek.- Ez a film nem kioktató, nem akar semmilyen politikai csomagot átnyújtani, üzenni. A felismerésben bízik, az érzelmekben, és azt gondolom, hogy a valódi, őszinte érzések nem tudnak hibázni. Attól nem félek, hogy aki megnézi, az elutasító lesz a problémával. Mint ahogy azt sem gondolom, hogy bárkinek is élményt okoz, ha nem kell használnia a fejét. Lehet, hogy túl optimista vagyok.- Te milyen műfaj alá sorolnád a Fehér Istent?- Talán egy társadalomkritikus melodráma, ami műfaji elemeket használ a családi filmtől a thrillerig.- Ez az ötödik filmed, amelyik Cannes-ban díjat kapott. Ráéreztél egyfajta cannes-i közízlésre? kutyáknak egyetlen válaszuk marad mindarra, ami velük történt: a lázadás. Hagen a nincstelen felkelők élére áll, és a kutyák a város ellen indulnak. A film operatőre Rév Marcell, vágója Jancsó Dávid, zeneszerzője a magyar származású, Izraelben élő Asher Goldschmidt, látványtervezője Ágh Márton. A főszerepben Psotta Zsófia 12 éves amatőrszínész, a további szerepekben többek között Zsó- térSándör, MonoriLili, Thuró- czy Szabolcs és Gálffi László láthatóak.- Erről a zsűrit kellene megkérdezni. Cannes egy olyan szelekció, amely ad arra lehetőséget, hogy bemutassa a világ trendjeit. Ezek szerint mi tudunk kortárs válaszokat adni. De ez azt is jelenti, hogy senkinek nincs bérelt helye. Csak az számít, amit megfogalmazol.- Ennyi díjjal tudnád már magad függetleníteni a magyar filmfinanszírozástól?- Valószínűleg lenne rá lehetőség. De nem ez a kérdés. Számomra a film addig tart, amíg a saját szabadságomat meg tudom élni. És most úgy látom, hogy a magyar történetekben meg tudom élni. Természetesen az a jövő egyik kihívása, hogy gondolhatok-e egy nagyobb piacra. De eddig mindig fontosabbnak tűnt, hogy itthon csináljam a dolgom.- Partizánfilmnek is nevezted a Fehér Istent. Ezzel gondolom a filmipari átalakulásra utaltál.- Az első két évben nagyon elhasalt a magyar filmszakma, de azóta nagyon pozitív folyamatokat látok. Én például színházi alkotóként állíthatom, hogy a színházi élet sokkal erősebben át van itatva politikai befolyással. Mintha nem szűnne Kelet-Európábán a rossz reflex, hogy a hatalom mélyebben bele akar nyúlni az emberek életébe, mint Nyugat-Európá- ban. Ezzel szemben az eddigiek alapján úgy látom, hogy a filmalapnál (Magyar Nemzeti Filmalap) van egy apolitikus álláspont, miközben a magyar filmesek is felkészültek a párbeszédre. így tehát rajtunk is múlik, milyen lesz a rendszer, mert mi is alakítjuk azt. Nem látok elhallgattatott alkotókat, el nem készült filmeket. Ami reményt ad arra, hogy a helyén kezeljük, normalizáljuk a helyzetet.- Folytatható számodra, hogy továbbra is ezzel a befogadha- tóbb filmnyelvvel kísérletezz? Névjegy: 1975-BEN SZÜLETETT Gödöllőn. 1994-1998 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán tanult Zsámbéki Gábor osztályában. 1999-2003 között a filmrendezői szakon folytatta tanulmányait. 2003-BAN megalapította a Proton Cinema Kft.-t Petrányi Viktóriával. 2004 óta az Európai Filmakadémia tagja. egyetemi évei alatt több filmet készített, melyek számos elismerésben részesültek. Szép napok című alkotása 2002-ban Locamóban elnyerte az Ezüst Leopárdot. 2003- ban A 78-as Szent Johannája című operafilmjét meghívták a cannes-i Rendezők Kéthete válogatásába. 2003-ban Balázs Béla-díjat is kapott. 2008-BAN DELTA című filmjével elnyerte a 39. Magyar Filmszemle fődíját, a 61. Cannes-i Filmfesztiválon pedig a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének díját. 2010- ben a Szelíd teremtés -A Frankens- tein-terv című film) szerepelt Cannes-ban. 2013-ban a POSZT-on elnyerte a legjobb rendező díját Coetzee Szégyen című darabjának rendezésével.- Erre nehéz felelni. Az biztos, hogy nagyon sok tartalék van még benne. Nyilván sokaknál ki fogja ütni a biztosítékot, hogy nem egy hagyományos művészfilmet lát, aminek a sztenderdjei bejáratottak, ismertek. Ebben a filmben van egy fésületlen, de a bennünk élő rétegeket jobban felmutató stílusjegy. Szerintem ez az „átlagnézőknek” érdekes.- Mintegy 270 kutyával dolgoztatok a filmben, többnyire men- helyiekkel. Valóban sikerült mindnek gazdát találni?- Igen. Nagyon hiányolom Magyarországról, hogy tegyünk közös célokért. Az, hogy örökbe tudtuk adni a kutyákat, családokat találtunk nekik, nagyon fontos üzenet volt számomra. Még azt is mondtuk, már azért is megérte megcsinálni a Fehér Istent, mert gazdát találtunk ennyi kivert kutyának.- A kutyafőszereplővel, Hagen- nel mi történt?- Ő a trénerével maradt. Nem is történhetett máshogy, annyira összenőttek, elszakíthatatlan kapcsolat alakult ki köztük. Ő is egy keverék, egy igazi utcakutya, mint ahogy egyikük sem filmes kutyaképzőből érkezett.- Korábban a Krétakörrel te rendezted A Nibelung lakóparkot, a Hagen név onnan jött?- Ez nyilvánvaló utalás: a Wagner-mítoszból vettük át Hagen figuráját, a lázadó törpéét.- Neked van kutyád?- Sosem volt. Édesanyámnak voltak macskái. De már megfordult a fejemben, hogy legyen. A filmben egyenlőségjel van a kutyabarátok és a „nem kutyabarátok” között. Azt hiszem, hogy pont ezt kell megérteni a film kapcsán, hogy igenis van, lehet egyenlőség két nézőpont között. Fehér Isten: a társadalomkritikus melodráma
