Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-30 / 150. szám
6 GAZDASAG 2014. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Szerényebben élnek a magyar nyugdíjasok az uniós átlagnál öngondoskodás Főként otthoni elfoglaltsággal töltik ki megnövekedett szabadidejüket a magyar nyugdíjasok - derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító szakértőinek legfrissebb elemzéséből. Az idős emberek naponta átlagosan majdnem kétszer annyi időt töltenek a tévé előtt, és másfélszer annyit olvasnak, mint a foglalkoztatottak. Ez a fogyasztásuk szerkezetében is megmutatkozik: a több otthoniét az egyik magyarázata, hogy többet költenek a lakásfenntartásra és az otthon elfogyasztott élelmiszerekre, mint a dolgozók. Az időskor emellett kényszerűen a gyógyszer és egyéb egészségügyi kiadások növekedésével is jár, | ez átlagosan több mint 7200 forint havonta. A több szabadidő ellenére kevesebb pénzt fordítanak kultúrára, szórakozásra, és kevesebb jut éttermi fogyasztásra, nyaralásra is. A 65 év feletti magyar lakosság feleannyi időt tölt üdüléssel, mint az európai átlag, és kevesebb, mint ötöd akkora összeget fordít erre a célra. Más területeken is rosszabb a magyar nyugdíjasok helyzete: az uniós átlaghoz képest csaknem háromszoros azoknak a 65 év feletti egyedülállóknak az aránya, akik nem engedhetnek meg magunknak húsételt legalább minden második nap, és közel kétszeres azoké, akik nem tudnának finanszírozni egy váratlan kiadást. „Az első adatok bizonyítják, hogy helyesen döntött a kormány és a parlament, amikor januárban bevezették a nyugdíjbiztosítások adó- kedvezményét. Úgy tűnik, kezd változni a magyarok szemlélete, és egyre többen gondolnak a nyugdíjas éveikre. A többség tudja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megfelelő életszínvonal fenntartásához, ezért már aktív korukban elkezdenek takarékoskodni. Ezt a lassú szemléletváltozást jelzi az is, j hogy a CIG Pannónia Életbiz- j tosító az év első hónapjaiban több mint 300 millió forintos állományt szerzett nyugdíj- biztosításból" - mondta el Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója. ■ VG Holnaptól jön a TKM-plafon költségek Már csökkentették, de a limitbe még nem fér be mindenki nt g Sí 1 — 51 2 3 £ O DÜBEVÉTEL 402,9 FORRÁS: MNB JUTALÉK Életbiztosítási díjbevétel és jutalékköltségek (milliárd forint) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2008 2009 2010 2011 2012 2013 VG-GRAFIKA A két számjegyű TKM-ek (teljes költségmutatók) már eltűntek a nyugdíjbiztosítási termékeknél, de számos biztosítás költsége meghaladja még a jegybank által elvárt szintet. Az is igaz viszont, hogy bizonyos esetekben limitek fölé mehetnek a biztosítók, és az ajánlás sem kötelező, de ha nem tartják be a piaci szereplők, komolyabb szabályozás következhet. Herman Bernadett Holnaptól elvileg a biztosítók már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásának megfelelő nyugdíjbiztosítási termékeket kellene, hogy kínáljanak csak az ügyfeleiknek, egyelőre viszont a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) honlapján szereplő teljes költségmutatók (TKM) még elég nagy arányban nem felelnek meg a jegybanki elvárásoknak. Az MNB május végén közölte, milyen költségeket tart elfogadhatónak ezeknél a termékeknél, ennek mértéke a tízéves futamidejű biztosításoknál maximálisan 4,25, a 15 éveseknél 3,95, a húszéveseknél pedig 3,5 százalékos TKM-et jelentett. Az ajánlás szerint alapos indoklással a cégek e költségek fölé is mehetnek maximum 2 százalékponttal. Erre azonban csak akkor van lehetőségük, ha valamilyen speciális, komplex, magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközalapot kínálnak az ügyfeleiknek, vagy beépítenek a termékbe valamilyen tőke- vagy hozamgaranciát, illetve akkor, ha a termék magasabb biztosítási kockázatot tartalmaz. A Mabisz honlapján jelenleg 13 biztosító több mint 50 biztosítási termékének a TKM-je található meg, ezek csaknem felénél még a minimális értékek is magasak a jegybanki elvárásokhoz képest. Ha az extra két százalékpontot is figyelembe vesszük, még akkor is vannak olyan konstrukciók, amelyeknél a maximális TKM-ek túlságosan magasak. A biztosítóknak persze van még egy napjuk lépni, sőt, ha nem lépnek, igazából az sem baj feltétlenül, hiszen az ajánlás nem kötelező érvényű rájuk nézve. A jegybank viszont azt is világossá tette, hogy ha a biztosítók nem tartják be az TKM-plafonra vonatkozó ajánlást, erősebb, kötelező érvényű szabályozást is hozhat ebben a kérdésben. A cél ugyanis az, hogy a nyugdíjbiztosítások utáni adó- kedvezményt az ügyfelek kapják meg, azon ne az ügynökök és a biztosítók osztozzanak, miután az állami támogatás ígéCsökkenő közvetítői jutalékok A LEJJEBB KÉNYSZERÍTETT TKM-ek az ügynöki jutalékokra is hatással lehetnek - nyilatkozta nemrég lapunknak Érti Pál, a piacvezető biztosításközvetítő cég, a Quantis vezérigazgatója. Érti nem árulta el, hogy a Quantis mennyi jutalékot kap egy-egy szerződés megkötése után, de iparági statisztikák léteznek az MNB-nél. ezekből kiderül, 2013-ban egész évben a biztosítók több mint 45 milliárd forintnyi jutalékköltséget könyveltek el, vagyis az ügynökök az adott évi díjbevétel több mint tíz százalékát tehették zsebre. az idei első negyedévben is hasonló volt az arány, a nem egészen 120 milliárd forintnyi életbiztosítási díjbevételre 12,3 milliárd forintnyi jutalék jutott. rétével rávették az ügyfeleket a szerződéskötésre. Pozitív fejlemények azért vannak a költségmutatók alapján. A legutóbbi frissítés a Mabisz honlapja szerint június 13-án történt a számokban, és azok a meredek, nem egyszer kétszámjegyű TMK-értékek, amelyek korábban több biztosítási termékre is jellemzőek voltak, mára eltűntek. A legdrágább nyugdíjbiztosítás TKM-je jelenleg tízéves tartamra számolva 6,2-9,63 százalék között van, miközben a legolcsóbb konstrukcióknál a TKM tíz éves futamidőre a 2 százalékot sem éri el. A költségek alacsony szinten tartása a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben különösen fontos leheti A TKM ugyanis azt mutatja meg, egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest mekkora hozamveszteség érheti az ügyfelet évente a biztosítás költségei miatt. Ha pedig a kockázatmentesen elméletileg elérhető költségmentes hozam már a 3 százalékot sem éri el, nyilvánvaló, hogy ennél jóval magasabb TKM-ek mellett a befektetések értéke a hozamok által csak magas kockázatot vállalva növelhető érdemben. Magasabb kockázatot viszont a magyarországi ügyfelek közül nem mindenki szeret vállalni. Már kilenc standardizált lakásbiztosítás van a piacon egységesítés A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint már kilenc olyan lakásbiztosítás van Magyarországon, amely megfelel az úgynevezett standard termékvázlat szabályainak. A biztosítók tavaly márciusban döntöttek úgy, hogy amennyire lehet, összehasonlíthatóvá teszik a lakásbiztosítási termékeiket, ennek érdekében pedig az újonnan piacra kerülő konstrukcióik jellemzőit egységes struktúrában írják majd le. A koncepcióhoz 15 hazai biztosító csatlakozott, mivel azonban a standard termékvázlat szabályait csak az újonnan piacra dobott biztosításokra kellett alkalmazni, sokáig egyetlen termék sem volt a piacon, amely ennek megfelelt volna. Az első három egységesített leírású termék tavaly szeptemberben és októberben jelent meg, az idén további hat ilyen biztosítás került a piacra. A standard termékvázlatot követő lakásbiztosítások között egyébként komoly eltérések lehetnek a fedezetekben és a szolgáltatási limitekben is, ezeket ugyanis egyáltalán nem egységesítik, egyedül a biztosítások leírásának szerkezete egységesült. Ez megkönnyítheti az internetes alkuszcégek számára is a lakásbiztosítások felvételét a rendszerükbe, a fogyasztók pedig így köny- nyebben ki tudják választani a számukra legelőnyösebb konstrukciót. Magyarországon egyébként a lakásbiztosítási piac jobbára stagnál. A Mabisz adatai szerint a biztosított lakások száma a válság óta lassan, de folyamatosan csökken, a szerződések száma már nem éri el a 3 milliót. A penetráció régiós összehasonlításban viszont még így is magasnak számít, 72 százalékon áll. A lakásbiztosítási piac díjbevétele tavaly 105 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy egy átlagos biztosítás éves díja 35 ezer forint körül lehetett. A piacon ösz- szesen 16 biztosító tevékenykedik, a jelenleg megköthető lakásbiztosítási konstrukciók száma megközelíti a negyvenet. ■ H. B. Már folyószámlahiteire is köthető törlesztési biztosítás innováció Folyamatosan újítanak a jövedelempótló biztosításokat kínáló cégek, a kárhányadok már stabilizálódtak Újabban már a folyószámla hitelkeretére is lehet törlesztési biztosítást kötni, egy ilyen szolgáltatással indult el nemrég a Groupama Garancia. Ez a biztosítás az ügyfelek részére haláleseti, baleseti egészségkárosodási és munkanélküliségi fedezetet nyújt - mondja Ga- ramvölgyi Zoltán, a cég élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója. A biztosítást egyelőre a biztosító stratégiai partnerénél, vagyis az OTP-nél érhetik el az ügyfelek, de elképzelhető, hogy máshol is lenne rá kereslet. Magyarországon ugyanis körülbelül 450 milliárd forintnyi folyószámlahitellel rendelkezik a lakosság, vagyis minden egyes háztartás 120 ezer forint körüli mínuszba kerül a hónap végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. A hitelek kamata magas, 25 százalék fölött van még annak ellenére is, hogy az alapkamat egyre alacsonyabb. Aki tehát munkanélkülivé válik, vagy betegség, baleset miatt elveszíti a jövedelme jelentős részét, komoly problémával szembesülhet a hitelkeret visz- szafizetésénél. A jövedelempótló biztosítások piaca nagyjából egy évtizedes múltra tekint vissza, több biztosító is' foglalkozott ezzel, a válság éveiben azonban számos cég kivonult a piacról. A nagy játékosok között van még a Groupama mellett a Cardif, amely a mintegy 8 milliárd forintos díjbevételűre becsült magyarországi piac csaknem felét birtokolja. „Ma jellemzően a csekély megtakarításaik miatt nagyobb bizonytalanságot érző, tehát alacsonyabb és közepes jövedelmű munkavállalók keresik ezt a védelmet” - mondja az ügyfélkörről Ber- náth Tamás vezérigazgató-helyettes. Az ügyfelek számát a jövedelempótló biztosítások piacán a Groupama Garancia több tízezerre becsüli, ha ehhez hozzáadjuk a hitelfedezeti biztosítással rendelkezőket is, akik jellemzően a lakáshitelekkel kapcsolatos törlesztési nehézségek esetére vásárolták meg a védelmet, akkor már több százezres ügyfélkörről lehet szó. Ezeknél a biztosításoknál a kárkifizetések a válság csúcspontján tetőztek, azóta a Cardif tapasztalatai szerint javult a helyzet, csökkent a kárhányad, az elmúlt két évben pedig stabilizálódott a szintje. A Groupama Garanciánál is megérezték a korábbi években megemelkedő munkanélküliségi ráta hatását. A törlesztési vagy életszínvonal-biztosítással rendelkező ügyfeleknek nagyobb számban kellett kártérítést fizetni olyan nehéz élethelyzetekben, mint keresőképtelenség vagy munkanélküliség. A piaci szereplők folyamatosan próbálnak fejleszteni. A Cardifnál ez abban mutatkozik meg, hogy a hitelfedezeti, kölcsönfelvételhez kapcsolódó konstrukciók mellett egyre nagyobb szerepe lesz a más kötelezettségek - például mobiltelefon- és közműszámlák, vagy napi bevásárlások - fedezésére irányuló biztosításoknak, másrészt a választható fedezetek közt egyre gyakrabban szerepel olyan kiegészítés, amivel valamivel magasabb díjért az ügyfél szabadon elkölthető havi fix összeghez is jut. Hasonló biztosítás a Groupamánál is van, 2011 óta kínálnak olyan biztosítást, amely tartalmaz fix jövedelem-kiegészítést, emellett megtéríti ügyfeleink csoportos beszedéssel fizetett számláit, kiadásait is. ■ H. B. * 2010. jan.-2014. máj. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Munkanélküliek száma (ezer fő) 550 i <
