Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-30 / 150. szám

2 KÖRKÉP 2014. JÚLIUS 30., HÉTFŐ Bakó Norbert, Bakó György, Szabadi Istvánné és Szendi István a medina-szőlőhegyi egykori iskolában, amely ma templomként funkcionál Szép volt itt az élet gyökerek Minden porszem Medina-Szőlőhegyhez köti őket JEGYZET Együtt lenni jó szerencsére az időjárás a hét közepére időzítette a je­lentős csapadékot, és a hét végére többé-kevésbé vissza­állt a nyári idő. Jól is jött ez, hiszen most van a családi, baráti és egyéb közösségi rendezvények szezonja. Falu­nap, Szent László nap, érett­ségi-, elszármazott és baráti találkozók, többségében szabad téren. Az a legjobb ezekben a rendezvényekben, hogy általában ingyenesek, legfeljebb a vattacukorra, fagyira, vagy némi hűsítőre kell költeni. Sok program velejárója a bográcsozás, amely baráti társaságban, szabad tűz és jó hangulat mellett semmi máshoz sem hasonlítható élmény. Közben gyerekek rajzolnak és kéz- műveskednek, bábszínházát vagy mesejátékot néznek és nagyokat nevetnek és még nagyobbakat izgulnak a játékos vetélkedők alatt. Az­tán felnőtt és gyerek együtt megnézi-meghallgatja a fel­lépőket, akik többnyire helyi együttesek, vagy szólisták, és mindig van egy sztár­vendég, vagy különleges program is, este pedig lehet a vérmérséklettől függően mulatni a szabadtéri bálon, és zárásként megnézni a megunhatatlan tűzijátékot. az ilyen programok - akár csak a családot és a baráti kört, vagy éppen egy egész település közösségét - foglal­ják magukba, fontos részei az életünknek. Azoknak, akik szervezik, rendezik vagy fellépnek, versenyez­nek, sikerélmény. Azoknak pedig, akik részt vesznek rajta, mint közönség, kikap­csolódás, feltöltődés. csak ajánlani lehet min­denkinek, hogy lehetőségei szerint minél több ilyen közösségi rendezvényen vegyen részt. Ki kell hasz­nálni a nyarat, és minél több élményt begyűjteni, mert kincset fognak érni ezek az emlékek a hosszú, hideg téli estéken. Ahogy egy öreg fát sem lehet átültetni, úgy a tősgyökeres medina-szőlőhegyieket sem­mi pénzért sem lehetne rá­venni arra, hogy elhagyják szülőfalujukat. Mint mond­ják: minden porszem ide köti őket. Budavári Kata medina-szőlőhegy Ha a Jóisten megengedi, felújítjuk - mondta Bakó György a medina-szőlőhe­gyi művelődési házra. Az épü­let sok vidám összejövetelt lá­tott már, ha csak Bakó György életének jelesebb eseményeit nézzük, itt tartotta a közelmúlt­ban hatvanadik születésnap­ját, melyen száznyolcvan csa­ládtag, barát köszöntötte a fér­fit, de itt rendezte annak ide­jén legénybúcsúját is. És nincs egy hete, hogy a Medina-Szőlő- hegyről elszármazottak beszél­gettek ugyanebben a hűvös te­remben. A találkozót most már évek óta megszervezik az ap­rócska település lakói. Tavaly még szót kérhetett Bakó György édesanyja. Az akkori köszöntőt a férfi fejből, szó szerint idézi. A beszédben megelevenedő ta­nítók után azonban a múlt év őszén az idős asszony is átért a túlsó partra. - Hogy milyen em­ber is volt az én édesanyám, mu­tatja az a levél, melyet egy isme­rősömtől kaptam, és amelypek címe arra utal, hogy anyámmal együtt a falu is meghalt egy ki­csit. Több száz koszorút szed­tem le a temetés után a sírjáról. Hárman vagyunk egyébként testvérek, édesanyám nagy sze- retetben nevelt minket, és ösz- szetartotta az egész családot - mondja a Bakó György, és még hozzáfűzi: sorban mennek el öregjeik, így a szőlőhegyi lel­ket nekik kell tovább éltetniük. Bakó György egyébként maga is nyugdíjas, dolgozott a szek­szárdi húsipari vállalatnál, majd egy tűzvédelmi' őégnél. Most ál­latokat tart, és büszkén meséli, hogy Norbert fia itt is és Fácán­kertben is gazdálkodik. Ami­lyen kicsi a település, olyan ösz- szetartóak az itt élő családok. Talán a sokban közös sors az, ami az itt élőket arra bírta, hogy a találkozón idén is a Bíró Lász­ló celebrálta szentmisével kezdő­dött az ünnep a kápolnában. A kántorízálást a főszervező Bakó György unokanővére, Esti Györ­gyike vállalja ezeken az alkalma­kon. A kápolnát egyébként az egykori iskola épületéhez tapasz­tották. Az első itteni esküvő még Bakó György szüleié volt Az első a szokásosnál is jobban figyelje­nek egymásra. Kovács Istvánné, Bakó György 87 éves nagynénje beszél erről falu szélén álló há­zukban: Szüleim cselédek vol­tak, de általában jellemző volt, hogy cselédsorból származók költöztek ide, a szoba-konyhás házakba. Ahogy fordult a kerék, hol lent, hol fent éreztük magun­kat. De a Jóisten nekem mindent megadott, szép gyerekeket, uno­kákat, dédunokákat - mondja az idős asszony, aki ma egyik uno­kájával és annak családjával él. Azt sem titkolja perszte, hogy a szépen gyarapodó családoknak a „ruszkivilág”, ahogy^ä" nem­régiben elkezdett életéről szóló feljegyzéseiben fogalmaz, és az államosítás elemi csapást jelen­tett. Ahogy az a nagykönyvben meg van írva: nemcsak a pad­lásokat seperték le, de minden gazdálkodáshoz szükséges gé­harangozó pedig Szabadi István­né nagyapja volt a falucskában. Panni néni elmondta, a család­ban mindenki, így ő is tudott ha­rangozni, de a templomgondnok­ság általában az őfeladatuk volt. A találkozó szervezéséből több család, így a Magyar, a Sáfrány, a Szabadi, a Fejős, a Kovács és a Bakó is kivette a részét. püket elvették. Az itteniek sze­rint ez az az időpont, mely rész­ben megpecsételte az olyan kis helyek sorsát, mint Medina-Sző- lőhegy. A fiatalok, akik nem akartak a TSZ-ben dolgozni, a városba költöztek. De még ak­kor is szép volt az élet. Akkor­tájt úgy kétszázan laktak Me- dina-Szőlőhegyen, ma fele eny- nyien lakják. - Nagyon jó volt itt gyereknek lenni - veszi át a szót Bakó György. - Maga volt a vég­telen szabadság. Pedig a gyerekek akkor is jár­ták iskolába,-igaz, ami ma már elképzelhetetlen, a kétszáz lel­ket' számláló közösségnek is volt ilyen intézménye. Erről Sza­badi Istvánné és az éppen náluk segédkező Szendi István beszél­nek. - Negyvenötén jártunk is­kolába. Egy teremben kapott he­lyet elsőtől nyolcadikig minden osztály - számol be diákéveiről Panni néni. - Reggel nyolc óra előtt a pad mellett állva kellett mondanunk az egyszer egyet. Az iskolával összeépítve állt a tanító lakása, a falon pedig volt egy luk, azon kukucskált át a „Kőszegi”. Aki nem harsogta a szorzótáblát, utána oda-visz- sza felmondatta vele - tette még hozzá Pista bácsi. Mindketten tősgyökeres szőlőhegyiek, azt mondják, az utolsó porszem is ide köti őket, de most már az utódokon van a sor. Mejjjkezdődött az őszi búza betakarítása tolna megye Megkezdődött az őszi búza aratása. A tava­lyinál több és jobb minőségű kenyérgabona várható idén, közölte Fazekas Sándor, föld­művelésügyi miniszter csü­törtökön. Tolna megyében 65 ezer hektáron vetettek belőle. Az országos átlag várhatóan 4,5-5,5 tonna körül lesz hek­táronként, így kenyérgabo­nából idén 10-15 százalékkal több kerülhet a magtárakba, mint az előző 5 év átlagában. Az ország kenyérgabona szükséglete 1,2-1,3 millió tonna, így a takarmány célú hasznosításon kívül mint­egy 2,5 millió tonna árualap keletkezik, amelynek zömét exportra szánják. A búza felvásárlási ára jelenleg ton­nánként 40-45 ezer forint kö­zött mozog. Az ár alakulása ugyanakkor követi a világpia­ci folyamatokat, melyek 2013 decemberétől ez év áprilisáig növekedést mutattak, azóta viszont csökkentek. ■ M. I. Képesek voltak rá: kiszínezték a suli falát tolna Kölyöktanya néven egy hetes nyári napközis tábort rendezett a Tolnai Háló Köz- alapítvány. 22 mözsi iskolás részvételével három csoportban zajlottak a foglalkozások. A „Kép-es vagy rá” fotóműhelyt Kiss Albert, a „Színezd ki a su­lit” kézműves műhelyt Gulyás Éva, a „Mozdulj” modern tánc műhelyt Huszár Krisztina ve­zette. Tartalmas volt a program, ezt bizonyította a táborzáró ren­dezvény is. A táncosok színvo­nalas koreográfiát adtak elő, a fotósok remek, Mözsön készült fényképeket állítottak ki és egy képeslapot is szerkesztettek. A kézművesek többek között a mözsi iskola egyik udvari falát festették ki, sok négyzet­méternyi kedves, színes motí­vummal. A tábor résztvevői fo­gyasztóvédelmi ismereteiket is bővíthették, a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség által szervezett vetélkedő győztese pedig egy „Okos bolt” társasjátékot vehe­tett át a felügyelőség munkatár­sától. ■ S. K. Nagy esemény az elszármazottak találkozója Szent Iván-éji Kavalkád. Karkötőt készíteni, csillámtetoválást vagy arcfestést szerezni, rajzolni, légvár­ban ugrálni is lehetett szombaton délután a szekszárdi Luther téren A HÉT Egyesület Szent Iván-éji Kaval- kádján, a Tisztítótűz programsorozatban. De a gyerekeket szórakozatta a Tücsök Zenés Színpad, Frank Ildikó, a Német Színház igazgatója, a medinai katonák és több civil szervezet. Az este a felnőtteké volt, akik a máglya körül üldögélve rémtörténeteket hallgathattak, és kipróbálhatták a tűzugrást is. ■ B. K. Zene, tánc, szórakozás hagyomány Most is jól sikerült a találkozó szakály Sihell Ferry-re és Hen­nára úgy 1200-an voltak kíván­csiak szombaton este a Kapós- menti Fiatalok Találkozóján. A sztárvendégek sikere is bizonyít­ja: a Kaposmenti If júságért Ala­pítványnak és az önkormányzat­nak érdemes volt 33. alkalommal is megszervezni a találkozót. Tö­rő Péter polgármester elmondta, idén is sokan támogatták a prog­ramot, Hideg Tamást, Feuerbach Szabolcsot és Berecz Eszter pedig köszönet illeti a sok munkáért. A .délelőtti sport- és ügyességi versenyeket és a főzőversenyt délután kulturális, szórakoztató bemutatók követték. ■ B. K. A rendezvényt délután lovas bemutató is színesítette A cikk megjelenését a Szakályi Önkormányzat támogatta. h » < Í t A

Next

/
Thumbnails
Contents