Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-29 / 24. szám
2014. JÚNIUS 29., VASÁRNAP GAZDASÁG 7 Növekedés varázsütésre GYiA Egyre több szektor segíti a gazdaságot, de sok az egyszeri hatás Gyorsulási irányadó ELŐZŐ EV AZONOS IDŐSZAKA = 100 2007. jan.-2014. jún. VG-GRAFIKA FORRÁS: VG Nem veszített lendületéből a magyar gazdaság, a fogyasztás is növekedett, több pénz maradt vásárlásokra A túlképzés a szakképzettek eltűnéséhez vezethet váltás A magyar munkaadók körében végzett Manpower-fel- mérés szerint hazánkban a globális átlagnál jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni: Magyarországon a munkaadók 45 százaléka, míg világszerte 36 százaléka panaszkodott szakemberhiányra. A felmérés szerint a szakmunkás munkakört tudják a legnehezebben betölteni a munkaadók. Egyre több gazdasági szegmensben jelenik meg a munkaerőhiány. „Napjainkra Székesfehérváron eljutottunk odáig, hogy kijelenthetjük: gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Vannak olyan szegmensek, olyan munkavállalói csoportok, akik munkaadói szempontból nem preferáltak. Az ő elhelyezkedésük továbbra is nehézkes, de a műszakban végzendő fizikai munkát vállaló emberek elfogytak. Nincsenek már olyan rétegek, akiket aktivizálni lehet. Ha új jelentkező érkezik, vagy friss belépő a munkaerőpiacra, vagy a jelenlegi munkahelyével nem elégedett és váltani szeretne. Ez azonban nem pótolja a meglévő munkaerőhiányt, mindössze a fluktuációt növeli” - fogalmazott a helyzettel kapcsolatban Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője. A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyvezetője úgy véli: a válság a munkaerőpiacon köddé vált. Az észak-dunántúli termelő cégek tapasztalataik szerint fejlesztenek, építenek, beruháznak. Azzal is szembesülnek, hogy eddig 8-12 főből tudták kiválasztani a számukra legmegfelelőbb munkaerőt, most azonban az adott (piacképes) munkavállalónak van 2-3 választási lehetősége, hogy elhelyezkedjen. - És nem informatikusról vagy speciálisan képzett programozókról van szó, hanem betanított munkásokról - mondta Ottó Csaba. A szakember szerint a probléma oka a túlképzés, amelyet jól mutat egy egyszerű összehasonlítás: míg egy képzettséghez nem feltétlenül kötött ügyfélszolgálati pozícióra napi 130-150 pályázat érkezik, addig a szintén képzettséghez nem kötött gyári munkára tizedannyi a jelentkező. ■ A. E. Júniusban 3,02 százalékkal növekedett a Gyorsulási Irányadó (GYIA) az előző év azonos időszakához képest. A Világgazdaság mutatószáma szerint a magyar gazdaság a második negyedévben is dinamikusan bővült, a GDP-t azonban számos egyszeri hatás segíti. Hornyák József Az év hatodik hónapjában 3,02 százalékkal növekedett a GYIA tavaly júniushoz képest, ami arra utal, hogy a gazdaság lendülete a második negyedévben sem fulladt ki. A Világgazdaság mutatószáma alapján az idei második negyedévben 3 százalék körül növekedhetett a gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Ez azért is kedvező, mert tavaly április és június között már éves alapon is növekedett a GDP, vagyis a bázishatás már nem segítette a bővülést. A GYIA éves alapon tizenhat hónapja, a havi index pedig húsz hónapja növekszik. Májushoz képest 0,31 százalékkal emelkedett a mutató. A részindexek közül hat növelte, négy csökkentette a főindexet, egy pedig semlegesen hatott rá. Az öt pénzügyi indikátor közül csak a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított csökkenése húzta le a GYIA-t. A reálkamat mérséklődése, a pénzkínálat reálértéken mért emelkedése, az Ifo-index növekedése, valamint a rövid és hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése is kedvezően hatott. A reálgazdasági részindexek közül kettő lefelé, ugyanennyi fölfelé húzta a GYIA-t, egy pedig nem változtatta az indikátor értékét. A havi reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés volumenindexének növekedése segítette, a fogyasztói hitelek állományának csökkenése viszont rontotta a így készül a GYIA A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltefőindexet, és egyelőre az ipari rendelésállomány sem túl biztató. A munkakeresés átlagos időtartama 19,2 hónapon stagnált, vagyis ez a részindex nem befolyásolta a GYIA-t. A Világgazdaság mutatószáma és a beérkező makrogazdasági adatok alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság nem veszített lendületéből az idei második negyedévben. Az ipari termelés kétszámjegyű, 10,1 százalékos áprilisi növekedése és az építőipar száguldása - 27,2 százalékkal nőtt az év negyedik hónapjában - komoly húzóereje a magyar gazdaságnak, a téli közfoglalkoztatási program leállása azonban nem támogatja a GDP növekedését. Ugyan vitatott, hogy a közmunkások mekkora hozzáadott értéket teremtenek, a tettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról. ( www.vg.hu/gyiamutato ) KSH a bérük alapján számolja bele őket a GDP-be. Vagyis létszámuk változása érzékelhetően befolyásolhatja nemcsak a munkaerő-piaci, hanem a növekedési adatokat is. Az európai uniós források felhasználásnak gyorsulása és a jegybank hitelprogramjának élénkülése támogathatja a beruházásokat, miközben a kiskereskedelmi forgalom áprilisi 4 százalékos növekedéséből arra következtethetünk, hogy a háztartások fogyasztása lassan növekszik, amit továbbra is támogat a rezsicsökkentés. Mindent egybevetve számos egyszeri, átmeneti hatás segíti a gazdaság növekedését az idei évben, és a kormányzati döntések (például a közmunkások létszáma) is rendkívül nagymértékben befolyásolják a teljesítményt. Ezzel együtt 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés várható az idei évben. Az elmúlt hónapokban kissé javuló középtávú növekedési kilátások kapcsán viszont most bizonytalanabbak lehetünk. Az új szektorális különadó kivetése óvatosságra intheti a beruházásokban és új munkahelyek létrehozásában gondolkodó befektetőket. A bankok megtalálják a módját a közteher áthárításának akadály Csak ideig-óráig örülhettek az ügyfelek annak, hogy a bankokat megbírságolta a Magyar Nemzeti Bank a tavaly bevezetett tranzakciós illeték áthárítása miatt. A hitelintézetek közül ugyanis azóta már több is lépett annak érdekében, hogy jogszerűen háríthassa át a fogyasztóira a közterhet. „Jogi értelemben nincs akadálya az áthárításnak, eddig sem volt, csak az MNB szerint az eddigi irány nem volt elfogadható” - magyarázta lapunknak Micskei Lajos, a Bankráció.hu szakértője. Mivel a szektor szintjén nagyjából 230 milliárd forintos tranzakciós illetéket a hitelintézetek nem tudják lenyelni, nem meglepő, hogy az új számlacsomagokra nem kellett sokat várni. Szüntetett meg számlacsomagokat az utóbbi néhány hónapban egyebek között az Axa, a Budapest Bank, az MKB, a Raiffeisen, a CIB, a Citi és a Polgári Bank is. Ezek helyett a bankoknál új számlacsomagok indultak jellemzően más feltételekkel. A meglévő számlacsomagokat használó ügyfelekkel kapcsolatban a bankok hozzáállása változó. Vannak hitel- intézetek, amelyek csak az új ügyfelek elől zárták el a régi, jellemzően kedvezőbb kondíciójú csomagokat, a régi ügyfelek továbbra is használhatják ezeket. A díjemelések azonban ezeket a csomagokat is érinthetik, legfeljebb nem közvetlenül a tranzakcióknál, hanem a számlavezetésben vagy az éves kártyadíjban csapódnak le. Az elmúlt hetekben bejelentettek díjemelést egyebek között az FHB-nál, az Ersténél, a K&H-nál és a Kinizsi Banknál is, igaz, ezek egy részénél az éves inflációra hivatkozva növelték a díjakat. Vannak olyan pénzügyi intézmények is, amelyek radikálisabb intézkedésekkel próbálják rávenni a klienseiket arra, hogy lépjenek át más számla- csomagokba, olyanokba, amelyek vezetése a hitelintézet számára is megéri. Az Axa például a régi számlacsomagjait megszüntette, az ügyfeleit pedig értesítette: válasszanak az új csomagok közül. ■ H. B. Drágult a brit monarchia, de a királynő fizetésemelést kap profit Az alattvalók élesen kritizálták Vilmos herceget a hatalmas összeget felemésztő' felújítási munkák miatt Kissé drágult tavaly a brit monarchia, de II. Erzsébet királynő javadalmazása ennek ellenére növekedhet, mivel a királyi ház befektetéseit kezelő intézmény profitja is jelentősen nőtt. A Buckingham-palota - az első számú londoni királyi rezidencia - által csütörtökön közzétett összesítés szerint a márciussal zárult 2013-14-es pénzügyi évben 35,7 millió font (nem egészen 14 milliárd forint) közkiadással járt a királyság intézményének működtetése az egy évvel korábbi 33,3 millió font után. A monarchiára elkülönített állami juttatás a Crown Estate - a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő, 9 milliárd font összértékű portfoliót felügyelő holding - éves költség- vetési befizetéseinek 15 százaléka. A Crown Estate eredménye a csütörtöki beszámoló szerint az elmúlt pénzügyi évben 267 millió fontos rekordszintre emelkedett az előző évben elért 252,6 millió fontról. Ez lehetővé teszi az uralkodó személyi kiadásainak finanszírozására létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant 5,7 százalékos emelését a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől. A Sovereign Grant az idei pénzügyi évben 37,9 millió font lesz, jövőre viszont elérheti a 40 milliót. Háborogtak a Kensington-palota drága felújítása miatt Az éves eredményt a Crown Estate teljes egészében befizeti a brit költségvetésnek, amely ezután visszaosztja a monarchiának az uralkodói ellátmányra szánt 15 százalékot. A Buckingham-palota hangsúlyozta, hogy a monarchia fenntartásának teljes költsége évente alig 56 pennyjébe (valamivel több mint 210 forintjába) kerül minden egyes brit alattvalónak. Ennek ellenére érik bírálatok a királyi családot. Visszatetszést keltett például az elmúlt napokban az a bejelentés, hogy Vilmos herceg, az uralkodó unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztályának felújítására csaknem 4,5 millió fontot (1,7 milliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból. A történelmi múltú Kensington-palotában lévő lakosztályban korábban Margit hercegnő, II. Erzsébet királynő 2002-ben elhunyt húga élt, és az ingatlant legutóbb 1963-ban újították fel. A hercegi pár szóvivője a bírálatokra reagáló nyilatkozatában hangsúlyozta: ez Vilmos herceg és felesége egyetlen hivatalos rezidenciája, a Kensington-palota védett műemlék, amelynek állagfenntartása a benne lakók kilététől függetlenül szükséges. ■ MTI * A á 4
