Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-24 / 145. szám

I 2014. JÚNIUS 24., KEDD MEGYEI TÜKÖR JEGYZET Még lehet keresni valónk férfi ismerősöm bosszúsan morog a bajusza alatt. Már megint a nyakába sóztak egy váratlan munkahelyi feladatot, pedig a délutánt meggybefőzésre szánta vol­na. Náluk ő a nagy befőző, a felesége csak néha készít egy kis különleges finomsá­got. Amit aztán jórészt ő is fogyaszt el. No meg a gyere­kek, akik imádják apa meg anya lekvárját. Én nem na­gyon értek az ilyesmihez, de azt tudom, hogy a házilag fő­zött dzsem, lekvár, eltett be­főtt sokkal ízletesebb, mint a külföldről behozott, bolt­ban vásárolt. Már csak pszi­chés alapon is, de nem csak azért. Kis hazánk különle­ges adottságainak köszön­hetően nálunk aromásabb a gyümölcs, jobb ízű a zöld­ség, mint az, amely másutt terem. A rendszerváltás haj­nalán Brüsszelben hallgat­hattam egy előadást az uni­óról. Többek között az étke­zési szokások sokféleségéről is. Az egyébként német elő­adó az angol kosztot ehetet­lennek mondta, a szemet, lel­ket gyönyörködtető dél-euró­pai epret pedig nemes egy­szerűséggel csak piros víz­nek titulálta. No, gondoltam, itt lesz keresni valónk, talán még a két háború között so­kak által dédelgetett Kert- magyarország álma is meg­valósulhat. Gyümölcsösker­tek, zöldségágyások között kanyarognak majd a rendbe- tett magyar utak, és már az is jól jár, aki csak a látvány­ban gyönyörködhet. Aztán megszűnt jó néhány patinás, sok évtizedes hagyomány­nyal rendelkező konzervgyá­runk, beszűkültek a lehe­tőségeink. Nem tudom, eb­ben mekkora része volt a tő­keerős, piacokat is felvásárló külföldi konkurenciának, de azt hiszem, ügyesebbek is lehettünk volna. Egyébként még most sem késő. Szakér­telmet szerezni, fát ültetni bármikor lehet. Lekvárnak még drága barack Idén közepes mennyiség termett, nem lesz hosszú a szezon A sárgabarack korai fajtáit lehet pillanatnyiiat megvásárolni, ennek viszont még borsos az ára, így a befőzéssel érdemes várni Beérett a kajszi, az őszi­barack, a málna, a ribizli, a meggy. A sárgabarack korai fajtáit lehet pillanatnyilat megvásárolni, ennek vi­szont még borsos az ára. A termelők úgy látják, még tíz nap és kezdődhet a kajszi befőzése. Mauthner Ilona Bajai piac: szombat, reggel fél hat. Tolna megye déli részé­ből sok termelő hozta ide por­tékáját, mivel ez az egyik leg­nagyobb a régióban. Sok a vá­sárló, kultúrált a környezet, és elfogadhatóak az árak. A haj­nali órában inkább csak áru­első lépésként az üvegeket készítsük elő, fertőtlenítsük, csepegtessük ki. Egy kiló gyü­mölcshöz 40 deka cukrot szá­moljunk. A barackot összetur- mixoljuk - ezzel időt nyerünk a főzésnél - feltesszük főni. Úgy fél óra múlva már forr (habzik), folyamatos kevergetés mellett, hozzáadjuk a cukrot és a dzse- mesítőket. Addig főzzük, amíg sok vannak, ilyenkor be lehet menni a piac területére autóval is, hogy gyorsan kipakolhassa­nak a kofák. Fél hét körül élede­zik a piac, egyre több a vásár­ló, a dömping 9 óráig tart, kis szünet után a későn kelők né­zik végig a kínálatot. Sárgaba­rackot csak a Tolna megyéből érkezett termelők kínáltak, az alföldi kofák azt mondták, ná­luk a májusi jégeső elintézte az idei termés nagy részét. A korai érésű kajszi (Harkot és Harmat fajták) kilóját szombaton 600 forintért kínálták, ezt az árat reggel 9 óráig lehetett tarta­ni, mondták az árusok, ekkor­ra már a szép, érettebb szeme­ket kiválogatták a vásárlók, így a maradék kilóját 400 forintért vitték el. Erre az időszakra jel­űt habját el nem veszíti. Ha a habbal „nem bírunk” akkor szedjük le egy tálba, de nem merjük bele az üvegbe, mert ott is a lekvár tetején marad. Ezt követően forrón töltjük az üve­gekbe, melyeket szárazon dunsztolunk (minden üveget egyenként papírba tekerünk, majd takarókkal letakarjuk) legalább 2 napig. lemző, hogy maximum egy kilót vesz egy-egy ember, a nagy téte­lek - lekvárnak, dzsemnek 10- 20 kiló alapanyag - majd a sze­zonban lesz jellemző. Erre pe­dig még legalább tíz napot várni kell, mondta Sebestyén István, Danubia-Frucht Kisvejke Térsé­gi Gyümölcsértékesítő Szövetke­zet telephelyvezetője. A szakem­ber megerősítette, a korai fajták lassan leérnek, ezt követik a kö- zépérésűek, mint például a ceg­lédi óriás, a ceglédi bíbor, me­lyek nagyon mutatós gyümöl­csök, de inkább étkezésre, mint lekvárnak ajánlják. Idén köze­pes termésre lehet számítani, a virágzás idején nem volt ideális az időjárás, illetve kisebb jégeső megyénkben is volt. A sárgaba­rackfa egyébként is nagyon ér­Árak Tolna megyében Év piaci ár lébarack ára 2001 100-220 FVkg nem adtak el 2002 120-250 FVkg nem adtak el 2003 80-130 FVkg 60-70 FVkg 2004 80-220 FVkg 3540 FVkg 2005 80-300 FVkg 70 FVkg 2007 220-300 FVkg 80 FVkg 2008 320-180 FVkg 100 Ft 2009 300-200 FVkg 120 FVkg 2012 550-250 FVkg 200 FVkg 2013 600-250 FVkg 200 FVkg FORRÁS: TN GYŰJTÉS zékeny a hidegre, melegre, szél­re, de még az ideális körülmé­nyek között is előfordul, hogy egyszer csak elszárad a fa. Tolna megyében 355 hektá­ron terem a kajszi, a legtöbb ül­tetvény Kisvejke, Bonyhád, Bá- taszék és Szekszárd határában található, bár alig van udvar, ahol ne lenne egy-két barackfa. Az egyik legnépszerűbb gyü­mölcs, szezonban ebből adnak el a legtöbbet a zöldségesek és a piaci árusok. Idén korán kezdődött a ba­rack szezon és valószínű, hogy hamarabb is véget ér, mint egy szokásos évben. Ez azt is jelen­ti, hogy érdemes időben meg­venni a lekvárnak való fajták­ból (bergeron, rózsa barack) a szükséges mennyiséget. A kis- vejkeiek szerint, a barack nem lesz nagyon olcsó, erre nem ér­demes számítani, a dömping idején sem megy 250 forint alá a kilónkénti ára, mert nincs be­lőle sok, és ez alatt az ár alatt le­szedni sem érdemes. A pálinkafőzők körében is egyre népszerűbb a kajszi, ők is vásárolnak hullott gyümöl­csöt. Természetesen a lébarack­nak eladott alapanyagnak a leg­alacsonyabb az ára (180 - 200 forint/kiló), így a termelőknek nem ez az elsődleges céljuk. így készül el gyorsan a baracklekvár 3 HÍRSÁV A környék madarait mutatja be a könyv dombóvár Űj könyvét, a Dom­bóvár madárvilága című kö­tetet mutatta be Nagy Sán­dor nyugalmazott, címzetes igazgató, a Magyar Madárta­ni Egyesület alelnöke, a helyi csoport titkára nemrégiben a könyvtárban. A könyv részle­tesen jellemzi a város és a pe­remterületek madárvilágát, a környék élőhelyeit, valamint a dombóvári madárjelölő cso­port munkáját. A vetítéssel egybekötött bemutatón Juhász Rita gimnáziumi tanár, bio­lógus, a helyi madártani cso­port titkárhelyettese beszélge­tett a szerzővel. ■ H. E. A világhálón is lehet olvasni a társulásról bátaapáti a világhálón is el­érhető a Társadalmi Ellen­őrző Tájékoztató Társulás (TETT). A www.tett-tarsulas . hu weboldalra kattintva in­formációt kapnak az érdek­lődők a szervezet céljáról, működéséről, szerepvállalá­sáról, eredményeiről, prog­ramjairól. Képgalériák és vi­deós összefoglalók is gazda­gítják a honlapot, amelyen a radioaktív hulladék-elhelye­zésről is részletesen olvas­hatnak a látogatók. ■ V. B. Magyar állampolgár lett Kiss Éva bonyhád A Nagyváradon élő Kiss Éva tett hétfőn magyar állampolgársági esküt Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád al­polgármestere és Palkó Hel­ga ányaköny wezető előtt a Városházán. A hölgy azt ter­vezi, hogy decemberi nyug­díjazása után Magyarorszá­gon telepszik le, öccse és csa­ládja közelében. ■ V. B. Kiss Éva és Filóné Ferencz Ibolya Édes élményt nyújtott a rendezvény kuglóffesztivál Finom illatok csábították a látogatókat a Parkerdőbe Szekszárdon tanácskoznak az ország levéltárosai váralja ínycsiklandozó finom­ságok, változatos színpadi prog­ramok, kiváló hangulat - rövi­den így összegezhető a X. váral­jai Kuglóffesztivál, amely a hét­végén zajlott csodálatos környe­zetben, a Parkerdőben. A szer­vező helyi önkormányzat idén sem bízta a véletlenre: jobb- nál-jobb műsorelemeket állított össze, amely minden korosz­tályt az eseményre csábított. A hagyományőrző és szabadidős programoknál csak a település­re jellemző lakodalmas kuglóf volt népszerűbb, a Parkerdő fe­lé haladva már messziről érez­ni lehetett a finom fahéjas illa­tot. így nem is csoda, hogy több mint 1000 darab fogyott belő­Készül a finom váraljai kuglóf hagyományos módon, fateknőben le a hétvége során. Bár a látoga­tók természetesen a szép piros­ra sültek közül válogathattak, azonban a messze földön híres lakodalmas kuglóf receptjét, el­készítésének módját is megis­merhették a helyi asszonyok jó­voltából, akik a rendezvény ide­je alatt fateknőben dagasztot­tak.- Egy kis önkormányzat szá­mára nagy próbatétel egy ilyen jellegű esemény megszervezé­se - igaz, sokan voltak a segít­ségünkre -, de a vendégektől érkező pozitív visszajelzések minden erőfeszítést kárpótol­nak - nyilatkozta Molnár Pé- terné, Váralja polgármestere. ■ V.B. szekszárd Tolna megye szék­helyén tartja idei vándorgyűlé­sét a Magyar Levéltárosok Egye­sülete, június 30-tól július 2-ig. Az évenként más helyszínen tartandó eseményről dr. Várady Zoltán, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója tájékoztatta lapunkat. Elmondta, a három napos konfe­rencia helyszíne naponként vál­tozik: tanácskoznak a Babits Mi­hály Kulturális Központban, a PTE szekszárdi karán és a Vár- megyeházán is. Nem volt egy­szerű megoldani a mintegy 200 hazai és 20 külföldi szakember elszállásolását, de végül is sike­rült. A külföldi résztvevők Nyu- gat-Európából, illetve a szomszé­dos országokból érkeznek. A konferencia témája az I. vi­lágháború: „A nagy háború - gazdaság és társadalom, embe­ri sorsok a világháborúban”. A plenáris ülések mellett lesznek szekcióülések is. A nemzetközi szekció munkanyelve az angol, a többié a magyar. Külön tanács­kozik az állományvédelmi, a gaz­dasági, a forrásközlő, az informa­tikai, a levéltár-pedagógiai szek­ció. A tudományos program mel­lett szerepel a tervekben városné­zés, filmvetítés és a megyei mú­zeum munkatársainak vezetésé­vel a Vármegyeháza kiállításai­nak, a Babits Mihály Emlékház, a Mészöly Miklós Emlékház és a Wosinsky Mór Múzeum megte­kintése is. ■ Gy. M.

Next

/
Thumbnails
Contents