Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-23 / 144. szám
4 KÖRKÉP 2014. JÚNIUS 23., HÉTFŐ A hazai ízek voltak a nyerők a 20. halfozőn siOAGARD A hazai ízek voltak a nyerők a leány vári pincefaluban szombaton rendezett 20. Sió Menti Országos Halfőző Versenyen, amelyen külföldi versenyző is indult. A 41 étket a Kovács János Venesz-díjas mesterszakács, Dombai Gyula, Both Sándor, Horváth István, Mancsi Andrea és Hámori Szabolcs alkotta zsűri bírálta el. A vegyes halételek kategóriájában a sióagárdi Danóczy Nándor nyert (harcsapörkölt tócsnival), 2. Katona Péter, 3. a Bosnyák-Szabolcs Team. A pontyhalászlék versenyében a szintén helybéli Horváth Péteré lett az aranyérem (ő kapta a legjobb sióagárdi versenyző vándordíját is), 2. Racs- kai László, 3. Weszeli István. A fődíjas a sióagárdi Hotter Attila lett, (szőlőlevélbe göngyölt harcsa). Különdíjat kapott a helybéli Lakatos Viktor (pontyhalászlé) és a legjobb fiatal, Régi Roland (pontyhalászlé). A várkirálynő választást a sióagárdi Kilián Réka nyerte. ■ S. K. Több ezren látogattak ki a Csörge-rockra szekszárd A közönség és a résztvevő zenekarok visz- szajelzései egyaránt megerősítik, hogy érdemes volt újra megszervezni a Csörge-ta- vi rockfesztivált. Több ezren vettek részt az ötnapos programon, éppen úgy, ahogy terveztük: minden korosztályból, a gyerekektől a nagyszülőkig - mondta a fesztivál zárását követően Varjas Zoltán szervező. A rockfesztivál résztvevőinek észrevételei segítenek majd, hogy még gördülékenyebb, még jobb legyen a rendezés. A fellépő zenekarok egy része már volt a Csörgén, ők örültek, hogy újra itt lehettek, és nagyon tetszett a fesztivál azoknak az együtteseknek, előadóknak is, akik először jöttek el. A rockfesztivált tizennégy év után rendezték meg újra Szekszárdon, a huszonnégy éve kezdődött és tíz esztendőt megért rendezvénysorozat folytatását az tette lehetővé, hogy ismét a város tulajdonába került a terület. ■ V. M. A kéményseprő-szolgáltatásban addig-addig csökkentek a díjak, hogy több cég ellehetetlenülhet. Nálunk, Tolna megyében nincs ilyen veszély (illusztráció) A Caminus talpon marad kéményseprés Válság van, mert az árbevétel nem fedezi a költségeket Júliustól hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés az állami intézkedések miatt elmaradó bevételek, illetve a kompenzáció hiány miatt - közölte a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete. Gyuricza Mihály Tolna is ezek közé tartozik? - tettük fel a kérdést Huszár Tibornak, a megyénkben szolgáltató Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatójának. Ő elmondta, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozóan 2012 végén a kormány hozott egy rendeletet, amelynek az a lényege, hogy a munkaráfordításra maximum 4000 forintos re- zsióradíj számolható el. Ettől lefele az önkormányzat 20 százalékkal térhet el. A megye egész területén Szekszárd kötelezettsége megszervezni a szolgáltatást. Az önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a maximális értékkel, 20 százalékkal csökkenjen a díj, tehát 3200-as díjszorzót alkalmazott. Közben kiderült, hogy a kormány rezsicsökkentésébe 2013- ban bekerült a kéményseprés is, a 4000 forintos díjszorzót azonnal 2000 forintra szállították le. Ez a Caminusnál 34 százalékos csökkentést jelentett. - Szerencsénk volt, mert az első félévben nagyon intenzíven dolgoztunk, viszonylag nagy árbevételt értünk el - mondja az ügyvezető igazgató. Hat hónap alatt jóval több mint 50 százalékát elvégezték a munkának. Év végére kiderült, hogy a szolgáltatás díja nem fedezi a költségeket. Náluk a 40 millió forint árbevétel-kiesés létszámleépítést követel. A Caminus Kft. több mint 80 százalékban Szekszárd, és ezen kívül 26 más település ön- kormányzatának tulajdonában van. A kompenzációs igényüket bejelentették Szekszárdnak, de az önkormányzat még nem foglalkozott vele. Központi forrás egyelőre nincs. Az állam ugyan elkülönített 100 millió forintot a kéményseprő-ipari közszolgáltatás támogatására, de ebből csak azok a szolgáltatók kaphatnak, akiket kényszer kijelölnek, hogy más területen végezzék el a szolgáltatást. A100 millió egyébként is nagyon kevés. Csak példaként: a fővárosban, ahol 2 milliárd fölötti árbevétellel gazdálkodott a szolgáltató, több mint 1 milliárd forint önkormányzati támogatást adott a fővárosi közgyűlés, különben ellehetetlenült volna a cég. Borsodban, Fejérben adott még az önkormányzat valamennyi helyi támogatást. Tehát most finanszírozási válság van a kéményseprésben, mert az árbevétel nem fedezi a költséget. Szekszárdon jelentős létszámleépítéssel számolnak. Jó pár ember munkájára nem lesz szükség, de csak ebben az évben. Aztán jön 2015, amikor a BM-ren- delet a tevékenységet olyan mértékben kibővíti, hogy Huszár Tibornak 8 dolgozót kell felvennie, mert a rendelet a tevékenységet az eddiginél több területre terjeszti ki. io Ami a jövőt illeti, Huszár Tibor optimista, mert elképzelhetetlennek tartja, hogy Magyar- országnak olyan kormányzata legyen, amely kockáztatná a lakosság biztonságát, márpedig itt nagyon keményen erről van szó. Csak a finanszírozás feltételeit kell megteremteni, az döntés kérdése, hogy milyen módon. Most nagyon jól jön a felhalmozott tartalék A jelenlegi helyzet az év végéig tart talpon tudnak maradni? - kérdeztük az ügyvezetőt. Azt mondta, igen. Megvolta kft. taggyűlése, a 2014-es üzleti tervet elfogadta, várható veszteséggel kalkulál, de az elmúlt években felhalmozott eredménytartalék terhére fennmaradnak. Likviditási gondok jelentkezhetnek ugyan, mert vannak jelentős kintlévőségeik. Az biztos, hogy nem fejlesztenek, az idei évre szükséges eszközök viszont rendelkezésre állnak, Belső, átmeneti takarékos- sági intézkedésekre is kényszerültek, például gépkocsi használat terén. A megyében működő öt kirendeltségükön megszüntették az ügyfélszolgálatot, csak a központban hagyták meg. huszár tibor említette, hogy a jelenlegi helyzet az év végéig tart. Az ország összes kéményseprő-ipari közszolgáltatója azonos helyzetben van. Mindenképpen változtatni kell ezen, vagy állami támogatás formájában, vagy a díj mértékének növelésével, tehát országos intézkedésre van szükség. Mert az nem megoldás, hogy az ebből a szempontból az egész megyéért felelő Szekszárd város a saját szakállára támogassa például azt a tevékenységet, amit Ozo- rán végeznek. Állítólag az egyik megyében a megyeszékhely írt a többi településnek kompenzációügyben, de azok nem álltak sorba, hogy fizethessenek. Minden pincénél másmijyen ételt és zenet kínáltak györköny Öt pince, öt különböző zenei stílus, ötféle étel és bor. Ez adta a gerincét az idei Szen- tivánéji programnak, a Györkö- nyi Pincehegyért Egyesület által meghirdetett éjszakai zenés gaszto-bortúrának, amiről már a kezdete előtt kiderült, hogy telitalálat, elővételben elkelt az ösz- szes jegy, ki lehetett akasztani a „Megtelt" táblát. A túrát csak azért kellett fix ponton, a nagy hordónál kezdeni, hogy a fontos kellékekhez, pohárhoz, bor- és ételjegyhez, illetve térképhez jussanak a vendégek. Innen szabadon választhatták meg, hogy merre veszik az irányt, mire vágynak, arra, hogy kellemes blues zenét, netán tambura muzsikát hallgatnának, töltött káposztát, vagy pacalpörköltet ennének. Minden pincénél egy-egy zenekar gondoskodott a háttérmuzsikáról, a házigazdák pedig étellel-itallal kínálták a vendégeket. A Braun-Bősz pincénél rockzene került az étlapra a Másképp zenekar által tálalva, Braun Zoltán és családja pedig chilisbabot kínált pirítóssal. Krä- meréknél töltött káposztát tálaltak fel svábzenével spékelve. Nagyon népszerű volt a Gellérthe- gyi-Bock pince, ahol a paksi Ul- bert-Hesz Projekt vendégszerepeit, az érkezőket pedig ízletes pacallal fogadták. Hahn János- éknál citeramuzsika társult a disznótoros mellé, Sarok Róber- ték gulyást tálaltak fel tambura- zene kíséretében. Minden pincénél többféle bort kóstolhattak az éjszakai túrázók a cserszegi fűszerestől a merlot-n keresztül a kékfrankosig. A jókedvű társaságok hajnalig jártak-keltek a présházak között, hosszabb-rövi- debb ideig elidőzve a nyitott pincéknél. ■ Vida T. Az Ulbert-Hesz Projekt zenél Stációkat szenteltek Harcon Vágóné dr. Iván Katalin (balról) stációfestményeit szentelték fel a római katolikus templom Úrnapi szentmiséjén szombaton délután. A Szekszárdon élő alkotó a képeket a Harci Egyházközösségnek adományozta. A stációk Jézus keresztútjának 14 állomása a halálos ítélet kimondásától a sírba tételig, az állomások megjelenítése segít a híveknek abban, hogy a Megváltó sorsán elmélkedhessenek. ■ V. M. Falunap a városban, már tizenegyedszer hangulat Több százan ettek, ittak, mulattak a településrészi rendezvényen tolna-mözs A hétvégén ismét falunapot rendeztek Tolna városában: a mözsi településrészen immár tizenegyedszer zajlott össznépi szórakoztató program. Mint azt Szabó Imre, a településrészi önkormányzat elnöke elmondta, a város által is támogatott falunapot másodszor rendezték a felújított mözsi művelődési ház udvarán, amely kulturált környezetet biztosított, és ötszáz embert ott is le tudtak ültetni. Kellett is a hely, hiszen idén is nagy volt az érdeklődés. Délelőtt gyerekprogramok zajlottak, és elindult a főzőverseny, amelyen kilenc csapat - összesen 230 fős társaság - indult. Az első helyet Takács István és .csapata (vaddisznópörkölt) szerezte meg, 2. Fazekas Sándor, 3. a „Szakácsnők” (mindkettő kakaspörkölt). A rendezők emellett a lakosság számára mintegy 300 adag pörköltet és gulyást főztek, ami szinte pillanatok alatt elfogyott. Délután számos művészeti csoport - köztük mözsiek - léptek fel, a legnagyobb sikert a Katymár-Madaras Harmonika zenekar aratta. Volt tombolasorsolás is, sok értékes nyereménnyel, az éjfélig tartó bál közben tűzijáték is szórakoztatta a közönséget. Többek szerint ez volt az eddigi legjobb hangulatú falunap Mözsön. ■ S. K. A Mözsi Nyugdíjasklub vidám produkcióval szórakoztatta a közönséget
