Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-22 / 23. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2014. JÚNIUS 22., VASÁRNAP fizetések Az átlagos bruttó kereset 232 300 forint. A pénzügyesek vihetik a legtöbb, az egészségügyi-szociális dolgozók a legkevesebb pénzt haza. Az elmúlt évtizedben drágult az élet. •• // / / > NOVEKVO BEREK ES MAGAS ARAK A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint nőttek a bérek Magyarországon. Egy friss európai kutatásból pedig az derül ki, hogy hazánkban szinte minden olcsóbb, mint az európai átlag. Elvben tehát nagyon jó nekünk, de akkor miért nem érezzük? VR-összeállítás Nőttek a bérek tavalyhoz képest A KSH legutóbbi jelentése szerint Magyarországon az átlag- keresetek 2,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. 2014. január-áprilisban a teljes munkaidó'ben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 232 300 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a közszférában 201 300 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 245 800, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 500 forintot kerestek. Ez - a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva - a nemzet- gazdaságban 6,5, a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén 10,0, a nonprofit szervezeteknél 8,4 százalékos emelkedés a 2013. január-áprilishoz viszonyítva. Mivel az infláció eközben 0 százalék közelében van, a keresetek reálértéke jelentősen, 4,2 százalékkal emelkedett áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Az átlag 152 ezer forintot keres A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (504 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (470 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (399 000 forint). Legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (136 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (153 300 forint), illetve a mező- gazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 100 forint) ágakban dolgozók kerestek - derül ki a KSH közleményéből. A közfoglalkoztatás adatai nélkül a bruttó kereset a nemzetgazdaságban .átlagosan 245 800, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 Ft volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 500 forintot kerestek. A nettó kereset a vizsgált időszakban 152 200 (a fizikai foglalkozásúaké 102 500, a szellemi foglalkozásúaké 208 000) forint volt, ami 2,4 százalékkal magasabb, mint 2013. januáráprilisban. A családi kedvezményeket figyelembe véve a nettó kereseti átlag 158 900 forintra becsülhető. A közmunkás munkát keres Áprilisban 212 ezer közfoglalkoztatott volt az országban, de BEREK ALAKULASA MAGYARORSZÁGON (SZAKMÁNKÉNT, FORINTBAN, ÁPRILISI BRUTTÓ BÉREK ALAPJÁN) 557 922 mr„, 1 ji INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ VILLAMOS ENERGIA, GÁZSZOLGÁLTATÁS 477 249 424 572 SZÁLLÁSHELY SZOLGALTATAS, ICO C"7A VENDÉGLÁTÁS 3 / KJ human egészségügy, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 135 041 májusban 100 ezer fővel megugrott az álláskeresők száma: valószínűleg azok léptek újra a munkapiacra, akik kiszorultak a közmunkából. A költségvetési szektor létszámgyarapodása egyre szembeötlőbb. Bő 40 ezerrel többen dolgoznak a közszférában, mint egy éve. ló hír, hogy a versenyszektorban is egyre többen dolgoznak. A legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél áprilisban 1 millió 863 ezren álltak alkalmazásban, ez 5,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a verseny- szektor foglalkoztatási szintje jócskán elmarad a válság előttitől, mindössze a 2012 eleji visszaesést dolgoztuk le. Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40%-kal elmarad az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyel- országban találkozhatunk. Magyarország nekünk drága A friss Eurostat-adatok azt mutatják, hogy tévedés, miszerint a magyar árak a nyugati szinten állnának. Ezt az összehasonlítást minden évben elvégzik az uniós országok között. Az így kialakult adatsor pedig egy olyan statisztikai mutató, ami azt jelzi, hogy mekkora az adott ország pénzének a vásárlóereje, az unió átlagához képest. Ez az adat tehát, minél közelebb van a 100-hoz, annál drágább az adott termék vagy szolgáltatás és minél messzebb, annál olcsóbb. Az EU-ban ugyanis továbbra is jelentősek az árkülönbségek, az átlaghoz képest 40 százalékkal drágább (Dánia), illetve 52 százalékkal olcsóbb (Bulgária) országot is találunk. A magyar árszínvonal 40 százalékkal alacsonyabb, mint az EU 28 tagországának átlaga. Az elmúlt tíz évben 15 százalékponttal zárkóztunk fel az uniós átlaghoz. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben drágult az élet Magyarországon a többi országhoz képest is. Legnagyobb mértékben - 25%-kal - az élelmiszerek ára került közelebb az európai szinthez, de az energiaárak is felzárkóztak. Külföldön minden olcsóbb? Mondjuk, ha az uniós átlag szintjén vannak hazánkban az élelmiszerárak, de a bérek az uniós béreknek csak 42-57 százalékát érik el, nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb terhet jelentenek számunkra, mint azoknak jelentenének, akik uniós bért keresnek. Márpedig Magyarországon az egy ledolgozott órára jutó GDP mennyisége a nyugat-európai átlag 53 százalékának felelt meg 2013-ban, az EU-28 átlagának pedig kétharmadát, 67 százalékát hozza. Tehát ha emelkedtek is a bérek, nagyon keveset keresünk. Az, hogy az uniós átlaghoz képest milyenek az árak nálunk, függ attól is, mennyire erős a forint. Hiába emelkedtek például az árak, ha ugyanakkor sokat gyengült a pénzünk, uniós átlagban nem lettünk drágábbak. Vagyis mi, itthon jobban meg- éreztük a változást, mint az, aki az euróhoz képest szemlélte ebben az időben ugyanezt. Másrészt egy magyar átlagember nem ez alapján érzékeli azt, hogy mennyibe kerül az élet. Inkább aszerint, hogy mondjuk egy évvel korábban ugyanazért a termékért menynyit fizetett, vagy a jövedelméhez képest mekkora kiadást jelent bevásárolnia. A nyugaton járó turista persze elsősorban az elektronikai cikkek vagy a távközlés árát hasonlítja össze, ami sok esetben olcsóbb, mint nálunk. A legtöbben a ruházati termékek és az élelmiszerek bolti árát látják, és jogosan állapítják meg, hogy a hazai árszint csaknem azonos a nyugatival. Eközben azonban a szolgáltatások továbbra is sokkal drágábbak Nyugat-Euró- pában. A mostani felmérésben ezt elsősorban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás árai reprezentálják. Itt a hazai árak alig haladják meg az uniós átlag felét, a skandináv árszintnek pedig a harmadát. Az árszínvonal tehát komoly összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel. Vagyis a jólétünk nem a magas árak, hanem az alacsony bérek miatt nem érezhető. Az viszont az ország átlagos termelékenységéhez igazodik, vagyis csak a gazdasági fejlődéssel együtt várhatjuk az emelkedését. Az elektronika a legdrágább Magyarország az uniós árszínvonal 60%-át éri el, ezzel hátulról a negyedik a rangsorban; a legolcsóbb Bulgária és Magyarország között'áll az „árversenyben” Lengyelország és Románia is, a többi uniós országban viszont kivétel nélkül magasabbak az árak, mint nálunk. Az átlagárat összetevőire bontva kiderül, hogy Magyar- országon az elektronikai cikkek és a postai és távközlési szolgáltatások ára közelíti meg leginkább az uniós átlagot. Ez egyébként sehol nem olcsó. Az élelmiszerek és italok ára Magyarországon az EU-átlag 80 százaléka. Ebben a termék- kategóriában viszont Lengyelország a legolcsóbb, ahol az átlag 62%-ába kerülnek a dolgok, míg Dánia a legdrágább, 140 százalékos mutatójával. Svédországban, Finnországban és Ausztriában is sokkal drágábbak az élelmiszerek az átlagnál. Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek esetében a magyar árak az EU átlagának 66%-át érik el. Ezen a téren a legtöbb ország az átlag körüli árakkal rendelkezik, az átlagot a britek húzzák fel, ahol ezek a termékek az uniós összátlag több mint 160%-ába kerülnek. Ruházkodni Magyarországon a legolcsóbb az Európai Unióban, a magyar árak az EU-átlag háromnegyedére rúgnak. Öltözködni Svédországban a legdrágább, ahol az átlag 130 százalékát kell fizetni a ruhákért. A kosárban a „személyes közlekedési eszközök”, autók, motorok is szerepelnek. Ebben a kategóriában Csehország a legolcsóbb, ahol az EU-átlag 81%-át kell fizetni az ilyen cikkekért. Nálunk ugyanez a mutató 85 százalékon áll. A magyar árak között az átlagot lefelé húzó, legolcsóbb termékkategória a szállodáké és éttermeké, amelyek mindössze az EU átlagának 53 százalékába kerülnek. Ezen a téren is Bulgária a legolcsóbb és Dánia a legdrágább. Előbbiben az átlag 47, utóbbiban pedig 149 százalékát kell kifizetni. A bérek alakulása Magyarországon szakmánként (Forintban, áprilisi bruttó bérek alapján) Pénzügy, biztosítási tevékenység 557 922 Információ, kommunikáció 477 249 Villamosenergia-, gázszolgáltatás 424 572 Tudomány, műszaki tevékenység 364 489 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 273 277 Bányászat 264 973 Feldolgozóipar 257 324 Oktatás 240 075 Szállítás 228 151 Kereskedelem, iárműiavítás 228 130 Művészet, szórakoztatás 227 285 Vízellátás, hulladékgazdálkodás 216 802 Ingatlanügyletek 203 831 Adminisztrációs tevékenység 188 661 Építőipar 177 736 Egyéb szolgáltatás 173 965 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat 173 693 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 152 576 Humánegészségügy, szociális ellátás 135 041 ÁTLAG 239 739 Minimálbér alakulása Magyarországon (forint) év bruttó nettó 2010 73 500 60 236 2011 78 000 60 600 2012 93 000 60 915 2013 98 000 64190 2014 101500 66 483 Minimálbérek Európában Ország euró Ausztria 1350* Belgium 1498 Bulgária 148 Ciprus 909 Csehország 319 Egyesült Királvság 1254* Észtország 290 Franciaország 1398 Görögország 877 Hollandia 1446 Horvátország 381 Írország 1499 Lengyelország 359 Lettország 282 Litvánia 232 Luxemburg 1801 Magyarország 320 Málta 685 Moldova 70 Németország 1470* Olaszország 970* Oroszország 117 Portugália 566 Románia 161 Spanyolország 748 Szerbia 163 Szlovákia 327 Szlovénia 748 Törökország 303 Ukraina 94 Forrás: Eurostat, Fedee * Ezekben az országokban szakmánként változik a minimálbér összege, ez egy átlagadat Fogyasztói árak színvonala Európában (EU-átlag=100) Dánia 140 Svédország 130 Finnország 123 Luxemburg 123 Írország 118 Hollandia 110 Ausztria 107 Németország 102 EU-ÁTLAG 100 Spanyolország 95 Görögország 89 Szlovénia 83 Szlovákia 71 Csehország 71 Lettország 71 Horvátország 68 Magyarország 60 Románia 57 Lengyelország 57 Bulgária 48 * ■1 < t í
