Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-20 / 142. szám

Foljrtatódott a pénznyomtatás visszafogása Amerikában fed Júliustól már csak 35 mil­liárd dollárnyi friss pénzt ára­moltat a gazdaságba a Federal Reserve az amerikai jegybank szerepét betöltő testület szerda esti döntése szerint. A Fed a vártnak megfelelően, 10 milli- árddal csökkentette az eszköz- vásárlások keretösszegét, és ha ilyen ütemben folytatják to­vább a pénznyomtatás vissza­fogását, akkor pár hónap múl­va le is állnak a vásárlások. A Fed a gyenge első negyed­éves GDP-növekedési adat miatt lefelé módosította prog­nózisát. Az idei évre már csak 2,1-2,3 százalékos bővülést várnak, szemben a korábban prognosztizált közel 3 száza­lékos növekedéssel. A munka­nélküliségi ráta mindeközben 6 százalékra csökken. A Fed egyúttal 25 bázispont­tal lefelé módosította a hosszú távú egyensúlyi kamatlábra vonatkozó becslését, ami sze­rintük most 3,75 százalék le­het. Mindez azt tükrözi, hogy a jegybank alacsonyabbnak láthatja a potenciális gazdasá­gi növekedést. Elemzők szerint a Fed jövő év közepén kezdheti el emelni az irányadó, 0-0,25 százalé­kos kamatszintet, amit 2008 decembere óta tart ilyen ala­csonyan. A Nyíltpiaci Bizottság többsége 2015-ben emelkedő kamattal számol, ami az év vé­gére elértheti az 1-1,25 száza­lékos szintet. Az előrejelzések mediánja 1,125 százalék. Janet Yellen elnök sajtótájé­koztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, nem aggódnak amiatt, hogy a Standard & Poor’s 500 részvényindex re­kordmagasságban tartózkodik. A Fed döntése és Yellen szavai után az S&P 500 új történelmi csúcsra emelkedett, és a piaco­kon általánosságban kedvező hangulat alakult ki. ■ VG 6 Befagyasztják az áram árát Franciaországban edf Az eredeti tervekkel el­lentétben mégsem nő Francia- országban az elektromos áram lakossági ára augusztusban - jelentette be Ségolene Royal, a baloldali kormány energiaügyi és környezetvédelmi minisz­tere. Korábban ötszázalékos emelést tervezett az EDF álla­mi szolgáltató. Franciaországban évente egyszer, a nyár folyamán álla­pítják meg a hatósági energia­árakat. A miniszter áprilisban ígéretet tett arra, hogy nem fog augusztus előtt visszame­nőleges hatállyal emelkedni a lakossági elektromos áram ára. A kérdés akkor azért vált aktuálissá, mert a francia államtanács hatályon kívül helyezte azt a kormányren­deletet, amely két százalékra korlátozta a lakossági áram árának emelését. A döntést az­zal indokolták, hogy az állam 2012-ben veszteségesen adta el az áramot a lakosságnak. Az államtanács arra kötelezte a kormányt, hogy visszamenőle­ges hatállyal emelje meg a ház­tartások rezsijét, de ez végül nem történt meg. ■ MTI KÜLFÖLD 2014. JÚNIUS 20., PÉNTEK Dagad a botrány a lengyeleknél szivárogtatás Az előrehozott választásokat is lehetségesnek tartja a kormányfő Donald Tusknak nincs könnyű dolga: a gazdasági növekedés lassulása reformokat igényel, ehhez azonban nem túl nagy a támogatottság Az előrehozott választáso­kat sem tartja kizártnak a lengyel miniszterelnök a néhány napja kirobbant bel­politikai botrány feloldására. Az persze vitatott, Donald Tusk lépéskényszerbe került, vagy egyszerűen taktikázik. VG-összeállítás „Előfordulhat, hogy az egyre mélyülő bizalmi válságból az egyetlen kiút az előre hozott választás” - ezzel a meglepő bejelentéssel állt ki tegnap új­ságírók elé Donald Tusk len­gyel miniszterelnök. A 2007 áprilisa óta hivatalban lévő kormányfő és kabinetje vesztét az a kiszivárgott hangfelvétel okozhatja, amelyen Marek Bel- ka, a lengyel jegybank elnöke tavaly júliusban az akkori pén- zügyminisztter menesztését kérte Bartlomiej Sienkiewicz belügyminisztertől, cserébe pedig az elengedhetetlen gaz­dasági reformok támogatását ígérte. A beszélgetés nem csak tar­talma miatt váltott ki botrányt az országban - igaz, annak trágár hangneme és az a tény, hogy pár hónappal később va­lóban menesztették Jacek Ros- towskit már elég is lett volna. Ennél is nagyobb felzúdulást okozott, hogy az információt közzétevő lap, a Wrpost irodá­ját szerda este belbiztonsági ügynökök lepték el, és a főszer­kesztő állítása szerint „fizikai erőt” alkalmazva próbálták megszerezni a számítógépét. A BBC szerint Tusk azt közölte, a főügyész biztosította az akció törvényességéről, ez azonban rajta kívül nem nagyon győzött meg senkit. Egy újságíró egye­nesen azzal vádolta a kormány­főt, hogy a teljes lengyel sajtó ellene van. Az államfő az előre hozott vá­lasztásokkal kapcsolatban csak annyit mondott: akkor írja ki, ha a botrányt „rendes” eszkö­zökkel már nem lehet megolda­ni. Bronislaw Komorowski, aki Tusk politikai szövetségese úgy fogalmazott: „különösen nehéz helyzetekben először a hivatal­ban lévő hatóságnak kell csele­kednie (...), de ha ez nem lehet­séges, akkor a demokratikus választások mechanizmusához kell folyamodni”. Belka arcvesztése Donald tusk jelezte: kiáll a hírbe hozott jegybankelnök mellett. Ez azonban nem fel­tétlenül jó Marek Belka szá­mára, hiszen a korábban kilátásba helyezett gazda­ságélénkítő lépések elfoga­dásakor könnyen ráüthetik Ennél keményebben fogal­mazott Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) el­nöke. A legnagyobb ellenzéki erő vezetője a szólásszabadság megsértését emlegette - és a kormány lemondását követel­te. Nem véletlenül: ha valóban most rendeznének választáso­kat az eredetileg tervezett jö­vő őszi időpont helyett, abból pártja mindenképpen profitál­na. Egy friss közvélemény-ku­tatás azt mutatja, hogy a le­azt a bélyeget, hogy nem független a kormánytól. Pe­dig a lazítás már egy idjee . napirenden van: a jegybank a ll hónapja 2,5 százalékos alapkamat csökkentésével igyekezne elkerülni a deflá­ciós veszélyt. hallgatási botrány komolyan ártott Tusk pártjának. A Pol­gári Platform, amely a május 25-én rendezett európai par­lamenti választásokon még a voksok 32,1 százalékát szerez­te meg, így ha minimálisan is, de megelőzte a 31,8 százalékot elérő PiS-t, ma csak a válasz­tók 25 százalékának a bizal­mát bírja, szemben a PiS 32 százalékos támogatottságával. A választási lelkesedés azonban nem csak az ellen­zék részéről van meg: szer­dán a kisebbik koalíciós párt is jelezte, támogatná az előre hozott voksolást. Ha pedig a Parasztpárt - és 32 parlamen­ti képviselője - kihátrál Tusk mögül, az azt jelenti, hogy a kormányfő elveszíti a 460 ta­gú szejmben így is minimális, mindössze nyolcfős többségét. Más kérdés, hogy Kaczynski győzelme sem feltétlenül je­lentene garanciát a többségi kormányzásra, mivel a kabi­netet 2006-2007 között egy­szer már vezető politikus ne­hezen talál magának koalíciós partnereket. Kaczynskiéknak Tusk parla­menti megbuktatásába is bele­törhet a bicskája - emeli ki a Bloomberg. A párt 136 képvise­lője ugyanis kevés ahhoz, hogy egy szimpla többséget igény­lő bizalmatlansági indítványt nyerjenek ellene, miközben a szejm feloszlatásához szüksé­ges kétharmad is csak a Polgári Platformmal együtt jöhet össze. Könnyen lehet tehát, hogy Tusk egyszerűen a közvéle­ményt igyekszik maga mellé állítani. Ezt támasztja alá az is, hogy közölte: rövid időn be­lül eltávolítja posztjáról a bel­ügyminisztert, aki az ominó­zus beszélgetésen egyezkedett Belkával. A hét kép6 Nagy pompával, szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották tegnap Madridban az új király beiktatási ünnepségét. VI. Fülöp 46 évesen vette át a trónt apjától, I. János Károlytól, aki közel negyven év uralkodás után a hónap elején jelentette be lemondását. Az új király esküjé­vel megfogadta, hogy eleget tesz alkotmányos kötelezettségeinek. A parlamentben elmondott első beszédében VI. Fülöp állást foglalt Spanyolország egysége mellett, és hangoztatta azt is, hogy a monarchia ügyeit illetően az átláthatóság híve. A királyi család hírnevét az elmúlt években egyebek között korrupciós vádak tépázták meg. „Olyan Spanyolországot szeretnénk, amelynek minden polgára visszanyeri bizalmát az állami intézményekben” - hangsúlyozta. Fülöp 41 éves felesége, Letícia az első királyné az országban, aki nem nemesi vérből származik, koráb­ban tévébemondóként dolgozott. Készült az Europress támogatásával Feladta a bolgár kormányfő, választások jönnek egyezség Előre hozott választá­sokat rendeznek Bulgáriában - erről a parlamenti pártok egyeztek meg Roszen Plevene- liev elnökkel. A tervek szerint szeptember 28-a és október 12-e között tartandó voksolás két évvel előzi meg a rendes időpontot. A kiírást az EP-vá- lasztások eredményével indo­kolták. Ott Bojko Boriszov volt miniszterelnök pártja 30,4 szá­zalékot ért el, míg a kormány­zók szocialisták kevesebb mint húsz százalékot, alig lehagyva a török kisebbséget képviselő pártot, amely 17 százalék fölé kúszott. Ez a párt könyvelhette el a legnagyobb előrelépést, el­nöke, Lutvi Mesztan korábban követelte is előre hozott válasz­tások kiírását. A fő motiváció azonban nem ez lehetett, hanem a 2013 óta kormányzó Piámén Oresarsz- ki pártjának meggyengülése. A politikus, aki tavaly tavasz- szallépett hivatalba azóta fo­lyamatos ellenszélben vezeti az országot: az utcai tünteté­sek mellett több bizalmatlan- sági indítványt élt túl a parla­mentben. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents