Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-18 / 140. szám
4 KÖRKÉP 2014. JÚNIUS 18., SZERDA Németh László- djjat kapott a dombóvári pedagógus Örökös tag lett az igazgató életpálya A feladatok iránt elkötelezett csapattal dolgozhatott Híres paksi elődök életművét mutatja be az újonnan megjelent kötet dombóvár-budapest Németh László-díjat vehetett át Kovács- né Lébényi Klára, a Dombóvári József Attila Általános Iskola intézményvezetője - tudtuk meg Kaszás Zoltántól, a dombóvári tankerület igazgatójától. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Egyetemi Kongresszusi Központjában adta át az elismerést, amelyre az iskola közalkalmazotti tanácsa a tankerület által támogatva terjesztette fel a pedagógust. Javaslatukban azt írták, Ko- vácsné Lébényi Klára innovatív, fejlesztő munkát végez az iskolában, 2004 óta közel 170 millió forint értékű nyertes pályázatot készített és valósított meg kollégái segítségével. Kezdeményezte az integrációs program bevezetését az intézményben, amely az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együtt nevelését tartja szem előtt. Kovács- né Lébényi Klára évek óta összefogja Dombóvár egyik legnépszerűbb hagyományőrző rendezvényének, az Újdombóvári Őszi Fesztiválnak a megszervezését. Kaszás Zoltán arról is beszámolt, hogy az Educatio Kft. a Dombóvári József Attila Általános Iskolát referencia intézménnyé nyilvánította a kompetencia alapú nevelés-oktatás területén. ■ H. E. A Kisgazda PE is Kozmann Györgyöt támogatja Paks A Kisgazda Polgári Egyesület Országos Elnöksége az őszi önkormányzati választásokra készülve tartott ülést. Dr. Szigethy András, az elnökség paksi tagja elmondta, a grémium leszögezte, megalakulásuk óta a Fidesz-MPSZ kötelékében politizálnak, és a jövőben is így kívánnak tenni. Ezért az ön- kormányzati választásokra a szövetség kötelékében készülnek, és a jelölési közgyűléseken megszavazott jelölteket támogatják. így Pakson az általuk támogatott polgármester-jelölt nem más, mint a város szülötte, a világbajnok, olimpikon kenus, Kozmann György. ■ V. T. Rikker István több beosztásban, de mindig a megye úthálózatának üzemeltetésén, fejlesztésén dolgozott Rikker István okleveles építőmérnököt, a megyei közúti igazgatóság korábbi igazgatóját „A Mérnöki Kamara Örökös Tagjává” választották a Tolna Megyei Mérnöki Kamara éves taggyűlésén. Gyuricza Mihály Ezzel az elismeréssel azokat a 75. életévüket betöltött szakembereket tünetik ki, akik niind szakmájukban, mind a mérnöki kamarában meghatározó szerepet töltöttek be.- Attól kezdve, hogy elkezdtem dolgozni, valamilyen formában mindig a közlekedésben tevékenykedtem - kezdi a beszélgetést Rikker István. A szekszárdi járási tanácsnál indult a pályája 1957 novemberében, a műszaki csoportban. 1965-ben került át a városi tanácshoz. Közben elvégezte a műszaki egyetemet. Akkor kezdték átépíteni a mostani 56-os út Szekszárdon átvezető szakaszát, hozzáláttak a vízrendezéshez, a csatornázáshoz, így sikerült elkerülni, hogy megismétlődjenek az 1961-es júniusi katasztrofális felhőszakadás okozta károk. Aztán '68-ban megalakult a Szekszárdi Közúti Igazgatóság. Oda hívták osztályvezetőnek: a megyei úthálózat fenntartásáért, fejlesztéséért felelt. Új fiú volt a csapatban, nem tudhatott mindent, menet közben gyűjtötte az ismereteket. Ha alkalma volt rá, beült a gépkocsiba, úgy járta a megye útjait. Példaként ott volt előtte egyik kollégája, aki fejből megmondta, hogy melyik kilométernél milyen bokor van. A szervezet az évtizedek során sokféle átszervezésen esett át, de Rikker István más-más beosztásokban ugyan, de nyugdíjba vonulásáig itt munkálkodott a megye úthálózatának üzemeltetésében, fenntartásában, fejlesztésében. A '70-es években igazgatóhelyettes főmérnök, majd megyei koordinációs főmérnök lett. Sikerült a leromlott állapotú, keskeny makadám utakat bitumenes technológiával stabilizálni, s a '80-as évek elejére kiszélesíteni. Sorra átépültek a korábban ideiglenesen helyreállított hidak, felüljárók tették biztonságosabbá a vasúti kereszteződéseket... Hangsúlyozza, hogy ezeket az eredményeket csak megfelelő, jól képzett, a feladatok iránt elkötelezett csapattal lehetett elérni, és ez szerencsére mindig rendelkezésre állt. Jól együtt tudtak működni azokkal a helyi közösségi vezetőkkel is, akiknek települését az adott beruházás érintette. Amikor jött a rendszerváltás, 1990-ben pályázni kellett a Szekszárdi Közúti Igazgatóság igazgatói posztjára is, s az ő pályázatát fogadták el. 2001-ig, nyugdíjazásáig volt igazgató. Utána meghívták az M9-es út építéséhez. A projektiroda vezetőjeként a koordináció volt a feladata. Neki ez „feküdt”, megvoltak a külső kapcsolatai. Tetszett is a munka, ami 2003-ig tartott, de még mindig nem akart igazi nyugdíjas lenni. A minisztériumnak volt egy háttérszervezete, úgy hívták, hogy Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, a közúti igazgatóságok tevékenységét is ez ellenőrizte. Ennek keretében a cége, a Rikkér Mérnöki Iroda Bt. révén Fejér, Baranya és Tolna mégyében tevékenykedett. Később évenként kellett pályázni, ezekét rendre megnyerte, de nagyon kiéleződött a harc a megbízásért, s a korábbinál sokkal több lett a feladat is. Egyszer, 2011-ben, Baranyából hazafelé jövet meg kellett állnia egy kicsit pihenni. Vette a figyelmeztetést. A kérdésre, hogy azóta mit csinál, nevetve, enyhe iróniával a hangjában válaszolja: éli a nyugdíjasok boldog, gondtalan életét. Nem tudták előre, honnan fúj a havat hordó szél j Egész életében Szekszárdon tevékenykedett RIKKER ISTVÁN hOSSZÚ kÖZUtOS pályafutása nem volt eseménytelen. Nekünk az emlékezetes történések közül az 1968-69-es telet említi, amikor februárban Duna- kömlődnél az emelkedőn 200-300 gépkocsi akadt el a hóban. Ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján arra számítottak, hogy nyugatról fúj majd a szél, s annak megfelelően állították fel a hófogókat Ám a szél megfordult, az autók elakadtak, elzárták az utat Végül a honvédség rakétaszállításra használt hatalmas lánctalpasokkal szabadította ki őket mözsön, 1939 ben született, s ott járt általános iskolába is. Pécsre került, építőipari techni- ■ kumba. A Budapesti Műszaki '■ Egyetemet már munka mellett, ' levelező tagozaton végezte el. : Egész életében Szekszárdon doí : gozott, előbb a járási, később a városi tanácsnál. 1968-tól a közútkezelőnél volt, előbb osztályvezető, aztán igazgatóhelyettes főmérnök, s igazgatóként ment nyugdíjba. Nős, felesége nyugdíjas banktisztviselő. Felnőtt fiuk velük él, lányuk orvos, két unokájuk egyetemista. PAKS Híres paksi elődök életművét gyűjti csokorba Kernné Magda Irén városházán bemutatott kötete, amely a 2009-ben megjelent könyv bővített változata. A kötetet méltató Teli Edit alpolgármester emlékeztetett rá, hogy Paks a kultúra mecénása. A mindenkori városvezetés fontosnak tartja a helyi értékek megőrzését, éppen ezért az elmúlt néhány évben több kiadvány megjelentetését is támogatta. - Egyre kevésbé marad meg az a generáció, az a kollektív emlékezet, ami még vissza tudna és akarna emlékezni a letűnt korokra, legendáriumokra, személyiségekre. Úgyhogy utolsó pillanatban vagyunk, hogy a helytörténetet ilyetén módon megörökítsük - hangsúlyozta. A Híres paksi elődök című gyűjtemény a Pákolitz István Városi Könyvtár Hiador sorozatában jelent meg ezer példányban. Pu- merscheinné Bedekovity Zóra igazgató aláhúzta, hogy a hely- történeti helyismereti anyag felkutatása, közzététele, megőrzése kiemelkedő feladatuk. Olyan paksiak kerültek a kötetbe, akiknek a tevékenysége a közösség számára maradandó értéket jelent, legyen szó publikációról, valaminek a létrehozásáról, alkotásról. - Csak azok, akiknek már lezárt az életműve, mert az vitathatatlan- húzta alá Kernné Magda Irén. Az első kötet nagyon gyorsan elfogyott, igény mutatkozott az újbóli megjelenésre, de annak csak úgy látták értelmét, hogy kibővítik. Immár Balás Sándor, Ben- kő Antal, Kováts Jenő, Kuti-Hor- váth György, L. Németh Erzsébet, Németh Imre, Morgen Fer- dinánd és Vass György életébe, munkásságába is bepillantást nyer az olvasó. ■ Vida T. Kernné Magda Irén az új kötettel c f— •< ■d 2 Kiállítás Tövisháti András restaurátor-képzőművésznek nyílt kiállítása tegnap Szekszárd-Palánkon, a szakképző iskolában. Az érdeklődők a művész kisplasztikáit és grafikáit láthatják, amelyek alapos betekintést nyújtanak ebbéli tevékenységébe. Műveiben párhuzamosan van jelen a szakrális és a profán - tudtuk meg Tolnainé Szabó Beátától, az iskola tanárától, aki megnyitotta a bemutatót. Képünkön Csoknya János, a kiállítás szervezője. ■ Gy. M. A pékszakmára alapozzák a programot örökség A népi kultúra ápolását segítik a tehetséggondozó foglalkozások szekszárd-palánk A népi kultúra ápolását segítő tehetséggondozó foglalkozásokat tartanak ezekben a napokban a palánki Csapó Dániel Szakképző Iskolában. Tolnainé Szabó Beátától, az iskola tanárától, a projekt ötletgazdájától és a műhelymunka vezetőjétől megtudtuk, hogy az Örökség műhely címet viselő program az iskola mezőgazdasághoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó hagyomány- őrző tevékenységének része, s kapcsolódik a pék mesterséghez, az örökségmegőrzést, hagyományápolást, a népi kultúrához kötődő szakemberek megismerését tűzte ki célul. Tegnap a kenyér napját tartották meg: a programok a „mindennapi kenyér” köré szerveződtek. A tanulók interaktív előadást hallgathattak a kenyér készítésének hagyományairól, a magyar kenyér készítésének történetéről, a táplálkozásban betöltött szerepéről. Sütöttek is kenyeret és lángállót. Ma lesz a kemence napja. Az interaktív előadást követően agyagból kemencemodelle- ket készítenek a résztvevők, s az elkészült alkotásokat kiállítják. Elkezdik egy kemence építését is, amit majd jövőre folytatnak. A harmadik, a záró nap a hagyományos paraszti lét két fontos eseményét foglalja magába, a legény- és a leányavatást. ■ Gyuricza M. Diós és mákos finomságok is készültek tegnap Palánkon ) t i
