Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-15 / 22. szám

2014. JÚNIUS 15., VASÁRNAP MUVESZBEJARO 13 Könyvek a napsütötte ponyván seregszemle Rengeteg a figyelemre méltó könyv a 85. Ünnepi Könyvhéten Az ország mintegy 80 tele­pülésén és persze a budapes­ti Vörösmarty téren zajlik a 85. Ünnepi Könyvhét és a 13. Gyermekkönyvnapok, amelyre új kötettel jelent­kezett Rakovszky Zsuzsa, Térey János, Esterházy Péter, de a seregszemlére időzít­ve jelent meg a Nobel-díjas Alice Munro új kötete is. VR-összeállítás A 85. alkalommal ülnek ki az írók a budapesti Vörösmarty térre, hogy az olvasókkal és persze az írótársaikkal talál­kozzanak. Aki utánaszámol, rájöhet, valójában a 86. sereg­szemlének kellett volna kö­vetkeznie. A hiátus oka, hogy g 1957-ben elmaradt a könyvhét: | a levert forradalom árnyéká- § ban, bebörtönzött írótársak J miatt senkinek nem volt ked- ~ ve ünnepelni. Most is lenne min búsongani, például a ki­adók felett gyülekező sötét fel­hők miatt, de a Könyvhét nem könyvszakmai seregszemle, hanem elsősorban az irodalom, a minőségi könyvkiadás ünne­pe, amely - a rendezvényt meg­álmodó Supka Géza javaslatára- arra szolgál, hogy „karneváli hangulatban” népszerűsítse az irodalmat. A fővárosi programokat megnyitó Kossuth-díjas Spiró György arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a könyvtá­rát szelektálta. „Egyenként vet­tem a könyveket a kezembe, és olykor hosszas tépelődés után döntöttem a sorsukról. A múl­tam jelentős részétől búcsúz­tam" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szépirodalmat akkor is megtartotta, ha tudta, már nem fogja többet az adott kötetet a kezébe venni. "Megtartottam a mesét és barbár módon kidob­tam a tudományt. A szépiroda­lom - beláttam - a mi egyetlen megbízható emlékezetünk"- mondta, hangsúlyozva, hogy idővel minden fontos dologból mesét formál az utókor. Ebből pedig az idén jól ál­lunk: 335 könyvújdonságot je­lentetett meg 83 hazai, illetve 11 határon túli kiadó. Az egyik leginkább várt kötet Rakovszky Zsuzsa új regénye, a Szilánkok, amely 2011-es VS után nem írói szerepjáték, hanem történelmi regény: az 1890-es évek köze­pétől az 1920-as évek közepéig dolgozza fel a boldog békeidők végét, nagy teret szentelve a tanácsköztársaságnak és az azt követő megtorlásnak. És ha már Magvető: a tavalyi regé­nyét folytatja Esterházy Péter: az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat című művében egy kitelepített testvérpár élete elevenedik meg. Akik az előző kötetből hi­ányolták a követhető történetet, azok most kárpótlást kapnak, igaz, a hangvétel sokkal komo- rabb lett. Regénnyel, a másodikkal je­lentkezett Egressy Zoltán, akit a nagyközönség többek között például a Portugál című drá­májáról ismerhet. A Százezer eperfa című könyvben hat em­ber élete gabalyodik össze egy viharban a Margitszigeten. Iz­galmas antiutópiát vehet a kéz­be az olvasó, ha Horváth László Imre Lett este és lett reggel cí­mű regényét választja, a kötet­ben a fiatal író arra gondolatkí­sérletre épít, hogy mi lenne, ha a hitleri Németország megnyer­te volna a második világhábo­rút. A Kijárat az Adriára, illetve a Spanyol menyasszony szer­zője, a szabadkai Lovas Ildikó is új regénnyel jelentkezett, amelynek már a címe is külön­leges: A Cenzúra alatti készülő­dés a szabómagdaságra. Kru- sovszky Dénes kiváló költőként mutatkozott be, most komoly, lélektani novellákkal jelentke­zett A fiúk országa című köteté­ben. Érdemes kézbe venni egy, már elfeledett regényt is, Nyíri János Madárországát, amely egyszerre regény és memoár: az olvasás felelősségéről is be­szélt a könyvhét debreceni meg­nyitóján csütörtökön Esterházy Péter Kossuth-díjas író, akit nagy tapssal köszöntöttek a könyvutcában. A debreceni ün­nepi könyvhéten 15 kiadó kínál­ja könyveit a Csapó utcában. „olvasni felelősség, alig ki­sebb, mint írni” - mondta az író hozzátéve, hogy „...a felelősség nem tolható el, nem megúszha­tó”. „Aki például irodalmat poli­tikai elfogultsággal olvas, az ostoba. Olvasó, tilos ostobának lenned” - fogalmazott Esterhá­zy Péter, megjegyezve: megle­het, hogy a társadalom megosz­tott, de a könyvespolcaink nem. Esterházy Péter arról is beszélt, egy fiú szemszögéből mutatja be Magyarország fasizálódását a negyvenes években. Nagyon erős a költészet az idén, hiszen olyan költők je­lentkeztek új kötettel, mint Térey János (Átkelés Budapes­ten), Tornai József (Hirdetve törvényt),. Szabó T. Anna (Ke­rített tér), Kiss Judit Ágnes (Négyszög), Bertók László (Ott mi van?), Király Levente (Per­gamen), Kovács András Ferenc hogy „a giccs úgy viszonyuk a széphez, mint farizeus a hívő­höz”. Ma - tette hozzá - Dunát, Tiszát, Hortobágy folyót lehet rekeszteni farizeussal. Kifejtet­te: „a kérkedés jöhet nagyképű­ségből, hatalomvágyból, újgaz­dag tahóságból, de van egy szo­morú oldala is, jöhet félelemből és bizonytalanságból is, kom­penzálásból”. Ne felejtsük el - figyelmeztette hallgatóságát Es­terházy Péter -, „a kétharmad, mely sokakat aggódással, má­sokat örömmel tölt el, a kéthar­mad az irodalomban nem szá­mít. Ott csak az egy számít, egy szép szó, fülolaj, egy vers, egy könyv. Ismétlem: nem rizsa, munka.” (York napsütése zengő tombo- lás), illetve Markó Béla (Fűszál a sziklán). Az antológiákat tekintve ezúttal is a Körkép, illetve a Szép versek tudósít leginkább a magyar rövidpróza, illetve a költészet aktuális állásáról, de izgalmasnak ígérkezik Szilá­gyi Zsófia prózaválogatása is a magyar történelem legzivataro­sabb évtizedeiből, az 1939-1956 közötti időszakból. És ha már történelem: Gerő András történész Merénylettől hadüzenetig című munkájában 60 korabeli sajtótermék alapján mutatja be az 1914-es év egy hónapját, a szarajevói merény­lettől a hadüzenetig eltelt időt, rámutatva, mi érdekelte az ak­kori embereket, a banalitások­tól a politikai történésekig. Egyébként ha a könyvhétre megjelent valamennyi újdon­ságot meg kívánnánk venni, mintegy 967 ezer forintot kel­lene fizetnünk. A könyvek átla­gára 2887 forint, a legdrágább kötet a Vince Kiadónál látott napvilágot; A magyarországi zsidóság képes története című könyv 12 ezer forintba kerül. A seregszemlén a fővárosi Vörösmarty téren 147 pavilon­ban mintegy 200 kiadó kínálja termékeit. HÍRSÁV Kiosztották a Tolnay Klári-emlékérmet a huszti Péter-Piros Ildikó színészházaspár, valamint a Madách Színház kapta meg a Magyar Művészeti Aka­démia Tolnay Klári-emlék- érmét, amelyet a színésznő születésének 100. évfordu­lójára szervezett ünnepi ülésen adtak át a Pécsi Or­szágos Színházi Találkozón (POSZT). Oliver Stone belevág a Snowden-filmbe Oliver stone még idén bele­vág az Edward Snowdenről szóló film forgatásába, miu­tán a A szakasz és a Szüle­tett július 4-én Oscar-díjas rendezője, valamint produk­ciós partnere, Moritz Bor­man megszerezte Snowden orosz ügyvédje, Anatolij Ku- cserena Time of the Octopus című hamarosan megjelenő könyvének a megfilmesítési jogait. Stone maga írja az egyelőre cím nélküli film forgatókönyvét. Hajdú D. András nyerte a Hemző Károly-díjat HAJDÚ D. ANDRÁS, az Origó fotósa nyerte az első Hemző Károly-díjat. A pénzjutalom­mal és oklevéllel, valamint kiállítási lehetőséggel járó elismerésre olyan 35 év alatti magyar fotográfusok pályázhattak, akik szelle­miségükben és munkájuk szakmai minőségben Hemző Károly munkásságához mél­tó alkotásokat hoztak létre. Az első Hemző-díjas fotográ­fus kiállításának a Magyar Fotográfusok Háza ad majd helyet az őszi idényben. Kylie Minogue katasztrófafi I mben egy Kaliforniát megrázó kilences erősségű földren­gésről szóló filmben szerepel Kylie Minogue ausztrál éne­kes-dalszerző. A Variety.com hollywoodi portál szerint a híresség Dwayne Johnson oldalán játszik a San And­reas című produkcióban. Mi­nogue szerepét teljes titok­tartás övezi. A katasztrófa­filmet, amelyet jövő nyárom mutatnak be a mozik, Brad Peyton (Utazás a rejtélyes szigetre) rendezi. Debrecenben Esterházy nyitotta a könyvhetet Csányi Sándor rosszfiú bőrébe bújik színház Molnár Ferenc Liliomját játssza a Thália Színház remek szereposztásában Molnár Ferenc Liliom cí­mű darabját tűzte műsorra a Thália Színház Béres Attila rendezésében; a produkciót Csányi Sándorral a címsze­repben mutatták be. Udvaros Dorottya az előadásról tartott sajtótájékoztatón elmondta: soha nem játszott még Molnár Ferenc-darabban. „Én nem tu­dom, hogy hogy történt ez, de már kezdtem szomorúan le is mondani erről, és akkor egy­szer csak megjött ez a felké­rés” - idézte fel. Béres Attila elmondta: ami­kor együtt jártak az egyetemre Csányi Sándorral, akkor kezd­tek beszélgetni a darabról. Hozzátette, hogy azóta is az foglalkoztatja, ami a történet­ben örökérvényű. Csányi Sándor arról beszélt, hogy számára a világirodalom legszebb története a Liliom, amely két emberről szól, akik összetartoznak, a halálukon túl is, de egyik se képes arra, hogy azt mondja a másiknak, szeretlek. A színész elárulta, hogy mindig is szerepálma volt a Liliom. A darabban Csányi Sándor, Schell Judit és Udvaros Doroty- tya mellett Molnár Piroska, g Fodor Annamária, Vida Péter, § Pindroch Csaba, Hunyadkürti § István, Molnár Gusztáv, Mózes J András és Bánovits Vivianne s. játszik. ■ Schell Judit és Csányi Sándor a Liliom című darabban. Százezer néző fordult meg a pesti Katonában leginkább a társadalmi dis­kurzus jegyében telt a most lezáruló szezon a fővárosi Ka­tona József Színházban, amely történetében először több mint százezer nézőt fogadott egy évad alatt. A következő évad bemutatóinak sorát három kor­társ darabbal nyitja a társulat. Máté Gábor, a színház igaz­gatója elmondta: a repertoár összeállításánál továbbra is a legfontosabb szempont, hogy az előadások valóban a mával, a jelenkor problémáival szem­besítsék a közönséget. Máté Gábor a színház őszi bemutatóiról szólva elmondta, hogy októberben a Kamra az M/S című produkcióval kezd, Peter Weiss darabját Dömötör András rendezi. Ezzel párhuza­mosan a nagyszínpadon Máté Gábor szintén kortárs darabot állít színpadra: A két Korea új­raegyesítése című darabot Jóéi Pommerat író-rendező, a mai francia színház egyik legfonto­sabb szereplője jegyzi. Szintén októberben játsszák először a Sufniban Rainer Werner Fass­binder Petra von Kant keserű könnyei című művét. A teátrum kilenc bemutatót tervez. Például Goethe Faustját Schilling Árpád rendezésében, és szintén tavasszal osztály- termi bemutatót is tartanak: a Tizenkét dühös ember alapján, Gigor Attila rendezésében. ■ » 335 újdonság, 147 pavilon, 200 kiadó. Ez a budapesti könyvhét számokban.

Next

/
Thumbnails
Contents