Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-15 / 22. szám

8 INTERJÚ 2014. JUNIUS 15., VASARNAP Puhl Sándor A jó bíró szerinte komoly karizmával, nagy stressztűréssel és gyors helyzetfelismeréssel rendelkezik. A húsz évvel ezelőtti döntő minden pillanatára emlékszik. A vébé minden meccsét megnézi. A FUTBALL IRÁNTI SZERELEM ÖRÖK Húsz évvel ezelőtt a mostani rendező, Brazília nyerte a labdarúgó-világbajnokságot. Az olaszok elleni döntőt magyar bíró, Puhl Sándor vezette, akit négyszer választottak meg a világ legjobb játékvezetőjének. Ezt a világon csak egy ember, az olasz Pierluigi Collina szárnyalta túl. Fábos Erika- Az első meccs után rögtön a bí­róról beszélt mindenki. Ön szerint jogos volt a házigazdák 11-ese?- Nálam nem lett volna az. Szerintem volt a meccs közben ennél nagyobb kontakt is, ami­ért meg sem állította a játékot. Persze, a 16-os környékén fel­értékelődnek a dolgok, és test­közelből ezt azért lehetett úgy látni, hogy visszarántotta a horvát játékos a brazilt.- Hogyan válogat a vb-meccsek közül, mi az, amit biztos meg­néz?- Nem válogatok. Minden mérkőzést megnézek, és ha valamelyikről lemaradnék, azt felveszem, nem bízok semmit a véletlenre. A futball iránti szerelem az örök.- Haverok, buli, sör, ropi, vagy van sajátos rituáléja a meccsnézésre?- Igen, elég sajátos. Magán­zóként nézem a világbajnoki meccseket. Szeretek odafigyel­ni, és zavar, ha vannak körülöt­tem, mert óhatatlanul is a bírót látják bennem még a legjobb barátok is. Kérdezgetnek köz­ben, meg akarják velem beszél­ni a játékvezető döntéseit, és ettől nem tudom úgy figyelni a játékot, ahogy szeretném.- Szóval a tévé előtt is koncent­rál, ha meccsről van szó.- Az ember nem tud kibújni a bőréből. Igen, biztosan más­ként nézem, mint egy átlagos szurkoló.- A játékra vagy a játékvezetőre figyel jobban?- Mindkettőre, de talán a já­tékvezető munkáját kicsit más­ként, jobban figyelem, mint a drukkerek - ez amolyan szak­mai ártalom, ha úgy tetszik, nem lehet kikapcsolni. Nagyon tanulságos, a pozitív és a nega­tív dolgokból egyformán tanul­ni lehet.- Ha kiderül, hogy rosszul döntött egy bíró, vagy hibázott, mit érez?- Nagyon sajnálom őt. Az egy nagyon rossz érzés, mivel javít­hatatlan.- Ez hogy van, rájön az ember már ott a pályán, vagy csak utá­na, amikor visszanézi a meccset?- Mindegyik előfordulhat, de azért ezen a szinten, leggyak­rabban még a meccs közben leesik a tantusz és az nagyon nehéz teher. Azzal végigmenni a meccsen kegyetlen.- Ilyenkor mondja a laikus szur­koló, hogy próbálja Jóvátenni” a hibát és visszaadni, amit elvett.- Igen, ezt mondják, de ez nem így van, ez butaság. Úgy kell vezetni tovább a mérkőzést, mintha az a hiba meg sem tör­tént volna. Ez nagyon nehéz, de fontos alapszabály, amivel min­den bíró a kezdetektől tisztá­ban van. Ennek a munká­nak a legnehezebb része az a pszichikai teher, ami az emberen van meccs köz­ben. Persze, futunk 10-12 kilométert is egy mérkőzés alatt, de a fizikai részére könnyebben fel lehet ké­szülni, mint arra, hogy adott esetben az embernek egyet­len hibája dönt el egy mécs eset. A focit több millió ember nézi, egy világbajnokságot sok százmillió. Ez egy gyö­több tízezer ember előtt szere­pelni, de fontos felismerni, hogy meddig kell elöl lenni egy játék­vezetőnek és mikor nincs sem­mi keresnivalója egy helyzet­ben. A mérkőzésnek ugyanis a játékról, a sportról kell szólnia.- Mit szól a mostani világ- bajnokságra bevezetett új bírói eszközökhöz, a jelölősprayhez és a gólbíró-technológiához?- Ami a tiszta játékot és az objektív döntést segíti, az mind jót tesz. Az emberi tényezőt azonban szerintem nem szabad kizárni a sportból. Se a futball- ból, se a teniszből, se a vízilabdá­ból, mert akkor elveszíti a vará­zsát és az élet helyett egy plays­tation-re fog hasonlítani. Áruházvezetőként dolgozott, mielőtt a játékvezetésbe fogott 1955. július 14-én született Bu­dapesten. eredeti szakmája szerint ke­reskedelemmel foglalkozott, so­káig a Domus áruház vezetője volt. 1970-ben tette le játékvezetői vizsgáját. az nb i-BEN 1984-ben debütált. palyafutasa során összesen 225 NB I-es találkozón fújta a sípot, az NBII-ben pedig 36 ösz- szecsapáson működött közre. 1994-ben a világbajnoki döntő játékvezetője volt. 1997-ben a Bajnokok Ligá­ja-döntő játékvezetője volt. 1992-ben és 1995-ben Magyar­ország legjobb játékvezetőjének választották. 1994-től 1997-ig sorozatban négyszer a világ legjobb játék­vezetőjének választották. pályafutása során közel száz nemzetközi mérkőzést vezetett, aktív játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be. nyörű sport, de azért lássuk be, profi szórakoztatóipar is, hatal­mas üzlet, ezeken a meccseken pedig, ahol ekkora a tét, renge­teg pénz sorsa is a bíró kezében van. Éppen ezért nem csupán in­dulatok múlnak a játékvezetőn, de gazdasági érdekek is vannak a háttérben. Szóval, mentálisan is nagyon ott kell lenni, na.- Szóval, akkor jó kondíció és stressztűrés az mindenképpen kell, de ezeken kívül mitől lesz valaki jó játékvezető?- Ez összetett. Minden mérkő­zésen van valamekkora tét. Min­den játékos nyerni akar, tele van adrenalinnal. Aztán ott vannak a szurkolók, akik jól akarnak szórakozni. A bírói munka tehát akkor jó, ha ezekhez a legjobban tud alkalmazkodni, miközben objektiven és kifogástalanul mű­ködik. Ehhez alázat kell, mert ez egy küldetés. Szakmai felké­szültség nélkül nem megy, de hatalmas pedagógiai és pszicho­lógiai érzék is szükséges, és kar­izma is kell, hogy tiszteljék az embert. A pályán ugyanis nem a sárga meg a piros lapokkal érvé­nyesül egy jó bíró, hanem éppen akkor, ha ezeket csak a legvégső esetben veszi elő. Néhány percet intézkedik egy bíró egy mérkő­zés alatt, de abban a pár fontos percben gyorsan kell tudni aka­ratot érvényesíteni, fegyelmezni.- Az igazán jó bírók egyéniségek.- Igen, ehhez a munkához biztosan kell egyfajta szerep­lésvágy is, anélkül nehéz lenne- Az igaz, hogy az édesanyja ta­nácsára lett játékvezető?- Igen. Futballistának készül­tem és nagyon komolyan vet­tem. Rengeteget edzettem és az lebegett a szemeim előtt, hogy a magyar válogatottal a világbaj­noki döntőben fogok szerepelni. Aztán jött egy komoly térdsérü­lés, ami után egyértelmű volt, hogy a sportolói pályafutásom véget ért. Elkeseredtem, de anyám látott egy hirdetést a he­lyi újságban és mondta, hogy ne keseredjek el, menjek el játék­vezetőnek. így kezdődött.- így utólag szerencsés volt ez a sérülés: valóra tudta váltani a világbajnoki álmát. Futballista­ként, a magyar válogatottal nem sikerült volna.- Ez akkor nem volt olyan irreális ám, mint amilyennek most hangzik. Akkoriban a fut­ball közügy volt. Szinte minden településnek volt csapata, és a válogatott meccseit a Népsta­dionban 90 ezren nézték. Az én édesanyám, aki egy egyszerű vidéki asszony volt, rajongott a futballért, minden válogatott meccset megnézett és ez nem volt különlegesség. Tévé alig volt, nem volt naponta több tucat szenzáció és bombahír, amire az embereknek muszáj volt oda­figyelni. Ez volt a szórakozás.- Más idők voltak, az biztos. Mikor vezette az első mérkőzést, emlékszik?- Persze. 1970-ben, a járási II. osztályban kezdtem és egy Ónod-Varbó meccs volt.- Azt is tudja, mennyien nézték meg?- Hát, nem lézengtek. Egy já­rási meccsen is volt akkoriban nyolcszáz-ezer néző.- Azt olvastam, hogy az 1994-es brazil-olasz finálét a pasade- nai Rose BowFstadionban 94 ezer néző előtt rendezték meg. Az milyen érzés, hogy tudja, közel százezer ember figyeli élőben, amit csinál?- Leírhatatlan, és az az érde­kes, hogy ezt nem tudja, sokkal inkább érzi az ember. Elképesz­tő kisugárzása van egy ilyen tö­megnek és ez nyomás az embe­ren, ha bevallja, ha nem. Csak az a kérdés, hogy az ilyen verseny­helyzetek kire hogyan hatnak. Aki ideges tőle, az nem lesz jó bí­ró, de az sem, aki túlzottan élve­zi az ilyesmit. Az a szerencsés, akire ez jól hat, mert élesebb és koncentráltabb lesz tőle, de köz­ben mégsem kerül a hatása alá.- Mire emlékszik a döntőből?- Annak az egész napnak minden pillanatára emlékszem. Mindenre. Húsz éve volt, de olyan, mintha tegnap lett volna. Megvan, hogy mit ettem, mit it­tam, mikor, mibe öltöztem át. A mérkőzés pedig? Minden egyes mozzanata a fejemben van.- Szóval, akkor tudta, hogy ez életének egy nagy pillanata?- Teljes mértékben. Nem aka­rom, hogy túlzottan színpadia­sán hangozzon, de elmondom, mert konkrétan úgy volt, hogy amikor mentünk a pályára, szinte lepörgött a szemem előtt az egész addigi pályafutásom. Én akkor azt akartam, hogy úgy éljem át azt a meccset, amit nekem az jelentett, hogy egy vi­lágbajnoki döntőt dirigálhatok. De nem csak az ilyen kiemelke­dő pillanatokat tudom felidézni, rengeteg bajnoki meccs is meg­van a fejemben.- Azt már előre lehet tudni, hogy ki fogja vezetni a döntőt, vagy csak közvetlenül előtte derül ki?- A játékvezetői keretből, a világbajnokságon nyújtott telje­sítmény alapján dönti el a FIFA játékvezető bizottsága, hogy ki az a három-négy bíró, akinek erre esélye van, végül pedig két személy közül szavazással dön­tenek. Én július 17-én vezettem a döntőt és 15-én tudtam meg a döntést. Szóval pár nappal előbb derül ki, és a teljesítmény mel­lett fontos, hogy melyik földrész­nek akar kedvezni a FIFA, de az is számít, melyik ország csapatai játsszák a döntőt, mert azok a bí­rók nyilván eleve kiesnek.- Mázlija volt, ez a veszély nem fenyegette.- Ez nem mázli. Én gondol­kodás nélkül lemondtam volna arról az élményről, ha a magyar válogatott döntőt játszhatott vol­na cserébe.- így utólag már, hogy vezetett egy vb-döntőt, könnyű.- Nem, ez nem duma. Tudom a különbséget és komolyan gon­dolom. A futballt én annál sok­kal jobban szeretem. Minden­nél jobban szeretem.- Az NB l-rekorder Bede Ferenc korábbi játékvezető egy nyilatko­zatában utalt arra, hogy másfél évtizede két ember, Puhl Sándor és Vágner László szembenállása osztja puhlistákra és vágneristák- ra a magyar labdarúgó-játékveze­tők világát. Ő ebben látja annak az okát, hogy Kassai Viktor nem lehet ott a vb-n. Mi a véleménye erről?- Én a futballnak köszönhe­tően bejártam az egész világot, de a magyarnál okosabb nép­pel még nem találkoztam. Itt mindenki mindenhez ért, csak az a baj, hogy mindig csak azt tudják pontosan megmondani, hogy mi miért nem megy, és mi­ért nem sikerült. Építő jelleggel ritkán szólalnak meg, inkább csak sértegetni szeretik a má­sikat. Azt, hogy a játékvezetők közül ki utazhat ki, nem csupán a teljesítmény, a szerencse vagy a sportdiplomácia határozza meg, hanem az is, hogy világ­szinten és hosszú távon milyen érdekeket akar érvényesíteni a FIFA, vagy hogy a kontinensek között milyen az erőviszony és a rangsor a futballban. Európából kilenc bíró utazott ki, miközben 54 ország várt erre. Mondjuk például az UEFA elnöke fran­cia, de francia bíró nem utazott. A francia sportdiplomácia is te­hetetlen lenne? Ugyan már! Na­gyon szűk körű az elit és objek­tív okok miatt ebbe nem fértünk bele. Ami ezenfelül van, az már túlgondolkozásból fakad. A ma­gyar játékvezetők még mindig a világ élvonalához tartoznak.- Kinek szurkol a világbajnoksá­gon?- Nem vagyok drukker, négy-öt csapat van, akit kicsit nagyobb figyelemmel vagy örömmel nézek a többinél.- Ez nagyon diplomatikus. Soha nem is volt kedvenc csapata, klubja?- A magyar válogatott. Klub­csapat nem volt, de egy bírónak nem is lehet. Hivatalból.- Mit tippel, ki nyeri a világba^ nokságot?- Ez még nagyon korai lenne, csak papírformát vagy közhe­lyeket tudnék mondani. A bra­zilok, az argentinok, a spanyo­lok és a németek odaérnek a végére és talán egy meglepetés­csapat lehet Afrikából. Ez még sokesélyes, még csak most kez­dődött a világbajnokság. i i 1

Next

/
Thumbnails
Contents