Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-14 / 137. szám
4 2014. JÚNIUS 14., SZOMBAT KÖRKÉP A statisztika közös nevezőn volt a lakossági visszacsatolással Tolna megye történelmi térképei érdekességek A történelmi atlaszok a tudás tárházai és gondolkodásra késztetnek bonyhád A Bonyhádi Járáshoz tartozó 29 településen jó a köz- biztonsági és a baleseti helyzetkép, folyamatosan javul a közlekedésbiztonság - ezt a konklúziót lehet levonni a Bonyhádi Rendőrkapitányságon tartott Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórumon elhangzottak alapján. Dr. Marcsek Sándor rendőrkapitány rávüágított, az évente tartott tanácskozás legfőbb célja a rendőrségi tapasztalatok - amelyek főként a statisztikai adatbázisokra épülnek - összevetése a településekről érkező visszacsatolásokkal. A legutóbbi egyeztetés kicsengése az volt, hogy nincsen olyan probléma, amely rendkívüli beavatkozást igényelne, a kisebb jellegűeket tekintve pedig már megtette/megteszi a szükséges lépéseket a kapitányság. A többek között polgármesterek, intézményvezetők, polgárőr parancsnokok részvételével tartott fórumon emellett még több téma is előkerült. ■ V. B. Az egészségről és közösségről szólt a napjuk KisvEjKE Az egészségmegőrzés köré szerveződött az érdeklődők napja a közelmúltban zajlott, számos érdekességet és hasznos tanácsot felvonultató kisvejkei programon. Bernhardt Jánosnétól megtudtuk, több mint hetven résztvevője volt a jó hangulatú kezdeményezésnek, amely a település 2013 őszén indult egészség- fejlesztési pályázatának részeként jött létre. Kisvejke alpolgármestere részletezte, több elfoglaltság gazdagította a nap kínálatát, minden korosztály felé közvetítették az egészséges életmód, a helyes életvitel és táplálkozás fontosságát. A gyerekek játékos formában gazdagodtak hasznos információkkal, a totó, a rajzolás és a gyümölcslé kóstolás is elnyerte a tetszésüket. Eközben a felnőttek szűréseken, állapotfelméréseken és tanácsadáson vehettek részt, a nap végén a remek élmények mellett ajándékokkal gazdagodtak a résztvevők. ■ V. B. Tizenöt évnyi kutatómunka, sok kötetre való forrásanyag és magánemberek, vállalkozások, önkormányzatok támogatása van Tolna megye történelmi atlasza mögött. A legnehezebb a szelektálás volt, mondta a szerző, Szeri Árpád. Ihárosi Ibolya szekszárd Megjelent és szépen fogy Tolna megye történelmi atlasza, Szeri Árpád saját kiadású, reprezentatív megjelenésű kötete. Ha nem atlasz volna, akár albumnak is nevezhetnénk a rengeteg képpel ékesített, három nyelvű könyvet. Ebből az alkalomból kérdeztük a szerzőt. Mivel közel három évtizedet töltöttünk el egy szerkesztőségben, természetesen tegeződünk.- Aki ismer, az tudja, hogy gyűjtőd a térképeket.- Ez igaz, de legjobban a történelmi atlaszok érdekelnek - válaszolta Szeri Árpád. - A világ országainak a történelmi atlaszait gyűjtöm első sorban. Papír alapon van belőlük több tucat, mióta internet létezik, megvan szinte valamennyi ott elérhető atlasz.- Miért érdemes, vagy érdekes történelmi atlaszokat böngészni?- Mert ennek a révén nem csak a történelmi tudásod gyarapodik, hanem a földrajzi jártasságod is, hiszen belevésődik a fejedbe, hogy mi hol volt, vagy van még ma is a fóldgömbön. Petőfi költő volt, de ugyanakkor történelmi személyiség is, egy atlaszból meg lehet tudni, hogy például Tolna megyében mikor, merre járt, hol írt verseket. Ugyanez érvényes a külföldi személyiségekre, írókra, költőkre, vagyis egyszerre gyarapodik történelmi, földrajzi és adott esettben irodalmi tudásod. Megtanítanak a történelmi atlaszok rendszerben gondolkodni, a világot mint egészet felfogni és analizálni, majd a kis részletekből újra összerakni, vagyis új meg új szempontok szerint ismét szintetizálni.- Milyen érdekességekre leltél?- A történelmi atlaszok megmutatják a világot különféle korokban. Megnéztem például, hogy melyik az az ország, amelyik az ókortól napjainkig létezi 5Tr Már a könyv megjelenése óta is felmerültek újabb témák, amelyek majd reményeim szerint a következő kiadásokban jelennek meg, mondta Szeri Árpád zik, mint kiderül, ez Kína. Nagy szívfájdalmam, hogy ugyanezt nem lehet elmondani a római birodalomról. A nagy francia forradalmár, Saint-Just mondta, hogy amióta nincs Róma, üres a világ, s magam is így érzek.- Rátérve a könyvre, hányféle témáról található benne megyetérkép?- Százötvennyolcról. Már a megjelenése óta is felmerültek újabb témák, amelyek majd reményeim szerint a következő kiadásokban jelennek meg. Ilyen például a betyárvilág a megyében. Még nagyon hosszú ideig lehet bővíteni a könyvet, és remélem, hogy fogom is.- Honnan származik az ötlet?- A felfedezés és feüsmerés erejével hatott rám, amikor gyerekkoromban megláttam az első történelmi atlaszt. Mikor már tudtam, hogy vannak világtörténelmi, országokra vonatkozó atlaszok, felmerült a gondolat, hogy miért nincsenek megyeiek, majd elhatároztam, ha nincs ilyen, akkor én megcsinálom. Körülbelül tizenöt évig gyűjtöttem hozzá a forrásmunkákat.- Mi volt ebben a munkában a legnehezebb?- Az anyaggyűjtés inkább érdekes volt, hiszen a könyvtárakban, meg az interneten szinte minden megvan. Forrásmunkákat felkutatni lehet, könyveket elkérni lehet, külföldről megszerzi lehet. A kérdés az, hogy aztán mit kezdjen az ember ezzel az iszonyatosan nagy információ mennyiséggel. A szelektálás volt a legnehezebb, mert úgy kellett megcsinálni a könyvet, hogy az ne csak pontos és szép, hanem érdekes is legyen.- Meglepő, hogy mennyi király járt Tolna megyében.- Vannak még további érdekességek is. Kár, hogy a megye éppen Dunaszekcsőnél ér véget, mert tudjuk, hogy ott járt egyik kedvenc római császárom, Dioc- letianus. Ha pár száz métert arakit érdekel, hány császár, király, vagy éppen szultán járt Tolna megyében és mikor, elég, ha egyetlen könyvet emel le a polcról. A kötet jól értelmezhető térképek és egyedi grafikák segítségével mutatja be a megyét az őskortól napjainkig. Csak néhány a fejezetek közül: Középső és újkőkor, A megye népei az állam- alapítás idején, A legkorábban épült, ma már nem létező Árpád-kori templomok, Várak a török hódoltság előtt, Harc a törébb ment, lehet, hogy a mai Tolna megye földjére is rálépett, de erre nincs adat. Azt viszont tudjuk, hogy járt Tolnában Lucius Septimius Severus császár.- Nagyon szép a könyv, mondhatni történelmi levegőt áraszt, de ugyanakkor inkább 19. századi a megjelenése.- Vannak olyan történelmi atlaszok is, amelyek piktogramok- kal mutatják be a történelmet, egy uralkodót például egy pálcika ember jelképez. Lehetett volna a szép grafika helyett ez is, vagy a kettő közti átmenet, de végül amellett döntöttem, hogy inkább rajz legyen, mert ezzel is vonzani szeretném az embereket, elsősorban a fiatal koroszrök ellen, Vallási viszonyok, Boszorkányperek, A népfőiskolái oktatás fejlődése, Elemi csapások, katasztrófák, A bukovinai székelyek letelepedése, Híres külföldi személyiségek látogatásai. A könyv hasznosítható az oktatásban, könyvtári, levéltári gyűjteményekben is helye van. Mivel a kötet háromnyelvű, a magyar mellett németül és angolul is szerepel benne a szöveg, külföldön is bemutathatja megyénket az érdeklődő közönségnek. tályokat. Egy piktogramot senki sem nézeget, de egy király, vagy Ozorai Pipo arcképét talán igen, ráadásul a portrék, vagy éppen az öltözékek további információt hordoznak.- A könyv hézagpótló tudományos munka, amelyet az oktatásban is lehet használni, míg Tolna megye Tolna megye, aztán meg történelmi dokumentum lesz belőle. Biztosan van olyan kiadó, amelyiket érdekelné a megjelentetése, mondjuk oktatási segédanyagként.- Ezt a lehetőséget is érdemes végiggondolni.- Milyen további terveid vannak?- Reményeim szerint jön majd a kibővített második kiadás. Sok más ötletem is van, olyan területekről, amelyeket a történettudomány nem tüntet ki az érdeklődésével. Ezek közül a közeljövőben megvalósulhat - a nagy Tolna megyei csaták mellett - az Adriai tenger horvát részének az atlasza, amelyen már dolgozom. Mint ismeretes, a magyar történelem évszázadokon át szervesen kapcsolódott Európa ezen részéhez.- Engem soha nem érdekeltek a térképek, de ezt a könyvet nagyon szórakoztató nézegetni.- Akkor legyen ez a végszó! Néhány szó Tolna megye történelmi atlaszáról Jubileumi evezés Hetvenhatan teljesítették az ötödik Laudetur-Sió-tourt. Az Ifjúsági Unió Szekszárd és a Gemenc Természetvédelmi és Sportegyesület szervezésében zajló evezős teljesítménytúra résztvevői négy táv közül választhattak: 16,18,34 és 50 kilométer hosszúságban. A legtöbben a 34 kilométeres távra szavaztak, de hét résztvevő sikerrel teljesítette az 50 kilométeres szakaszt is. ■ V. M, bemutató Kötélhúzásban össze is mérhették erejüket a kutyákkal az óvodások szekszárd Izgalmas bemutatóval lepték meg a szőlőhegyi óvodásokat június 13-án a Bűnügyi Technikai Osztály kutyavezetői a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Tartsay utcai telephelyén. A közel húsz kisgyermek négy őrző-védő gyakorlatot nézhetett végig, melyek végén ujjongó tapsviharral jutalmazták a kutyavezetőket és a négylábúakat. A kicsik láthatták, miként keresik meg a „rosszfiúkat” a kiképzett ebek, és hogyan teríti le a négylábú a rendőr elől menekülőt. A bemutatón Szlama Balázs törzsőrmester Tyson nevű kutyájával, Máté Levente főtörzsőrmester pedig Baluval A gyerekek gyorsan megbarátkoztak az intelligens kutyusokkal és Leonardóval működött közre. Az elkövető szerepét Fűfa Péter főtörzsőrmester vállalta magára. A bemutatót követően a gyerekek közelebbről is szemügyre vehették a felszereléseket, és bele is bújhattak azokba. Az egyik legnagyobb élményt azonban a kötélhúzás jelentette számukra, melynek során 4-5 gyerek mérte össze erejét egy-egy kutyáéval. A kutyavezetők az utóbbi hetekben számos helyszínen tartottak bemutatót. Legközelebb június 28-án, Szakályban mutatják meg felkészültségüket a publikumnak. ■ Ihárosi I. k * * I 1 i Leterítették az ebek a menekülő rosszfiút
