Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-08 / 106. szám
9 2014. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK ■■■■■■■■■■■■ ELETMOD - EGESZSEG ■■■■■■ |'l||imilWHIBí| HI 11 tMIfl i /HIB tf¥>T|i|l Minden negyedik magyar allergiás életminőség Sokféle félreértés, hiedelem terjed a túlérzékenységgel kapcsolatban Sokan gondolják, hogy egy bizonyos kor felett már nem kell tartaniuk az allergiától, ha korábban nem jelentkeztek a tünetek. Az allergia azonban nem korfüggő! Bármely életszakaszban jelentkezhet. Allergiások a legnagyobb százalékban a kamasz és a fiatal felnőtt korosztály tagjai között fordulnak elő. AS-összeállítás Magyarországon ma a lakosság több mint 25 százaléka küzd különböző szintű (és erősségű) allergiás megbetegedésekkel. Magával a betegséggel és a tünetek kezelésével kapcsolatban számos hiedelem kering a köz- ? tudatban. Az allergiával kap- | csolatos tévhitek eloszlatásé- | ban Dr. Balogh Katalin, a Budai | Allergiaközpont allergológusa | volt segítségünkre. | TÉVHIT: AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD VÉD AZ ALLERGIA ELLEN Tény, hogy az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás nagyon fontos, és sok krónikus betegség megelőzésében segít. Az allergia kialakulásában azonban az öröklődés játszik döntő szerepet! Egy allergiás szülő esetén 30 százalék, ha mindkét szülő allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Az egészséges életmód önmagában sajnos nem jelent garanciát az allergiával szemben. Számos, tőlünk független környezeti tényező is előhívhatja a tüneteket: a fokozott stressz, a légszennyezettség, sőt a „higiéné hipotézis” szerint az allergia kialakulásához hozzájárulhat a túlzott tisztaság is. TÉVHIT: AZ ALLERGIA NEM SÚLYOS BETEGSÉG Amíg valaki „csak” tüsszög és orrfolyástól szenved, köny- nyen legyinthet az allergiára. A hónapokon át tartó tünetek azonban az életminőséget is nagyon erősen és nagyon negatívan befolyásolják! Az éjszakai orrdugulás miatt a beteg alvása nem pihentető, így napközben is fáradtabb, ingerlékenyebb lehet. A nem ea » v J Még megérjük, hogy ilyen álarcban kell majd közlekedni. Nem korfüggő az allergia, de a fiatalabb korosztályokban egyre gyakrabban diagnosztizálják Szénanáthás betegek száma hazánkban 2013-ban: 308802 Ha csak az egyik szülő beteg, az öröklés valószínűsége: 30-40% Ha mindkét szülő allergiás, az öröklés valószínűsége: 60-70% megfelelően kontrollált pollenallergia akadályozhatja a szabadban végzett tevékenységeket: a sportolást, kertészkedést vagy a kirándulást. A kezeletlen betegség szövődményeként kialakulhat allergiás asztma, az étel- és rovarcsípés-allergiák következtében jelentkező anafilaxiás sokk pedig a beteg életét is veszélyezteti. Az allergiát tehát nem szabad félvállról venni, megfelelő kezelés mellett a beteg életminősége jelentősen javítható, és a súlyosabb szövődmények is elkerülhetők. TÉVHIT: A HÁZI KEDVENC, HA RÖVID SZŐRŰ, NEM OKOZ ALLERGIÁT Számos szőrös vagy tollas állat képes az arra érzékenyekből allergiás reakciót kiváltani. Az állatok nyálában, vizeletében, ürülékében található fehérjék, a bőrmirigyek váladéka vagy az apró, elhalt hámsejtek mind allergizálhat- nak. A lakásban tartott állat szőrének hosszúsága tehát inkább csak a takarítás, s nem az allergia megelőzésének szempontjából lényeges szempont. Autogén tréning, fényterápia, immunterápia az allergia kezelésére valóban korszerű, hatékony megoldást jelentenek a gyógyszerek. Mit tegyen azonban a beteg, ha valamilyen okból, például várandósság idején nem alkalmazhatja a korábban megszokott készítményeket? Ilyen helyzetekben jelenthet megoldást az autogén tréning, melynek segítségével a beteg saját maga is csökkentheti a tüneteket. A fényterápia is eredményesen alkalmazható gyógyszeres kezelés mellett, vagy akár önmagában is. azoknak, akik idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, vagy tartóst megoldást keresnek a probléma kezelésére, jó választás az immunterápia, amely 3-5 év alatt akár véglegesen megszüntetheti a panaszokat. TÉVHIT BIZTOSAN JOBB LESZ, HA GYORSAN ELKÖLTÖZÖM A légúti allergiáktól szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a környezetváltozás hatására tüneteik javulnak. Nyaralás alatt, vagy egy másik városban tartózkodva a panaszok valóban csökkenhetnek, de előfordulhat az is, hogy rosz- szabbodnak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a pollenek mennyisége az ország egyes területein jelentős eltérést mutat. Mégsem a költözés jelenti a megoldást. Azt gondolnánk, hogy a pollenallergia a vidéken élőket sújtja leginkább. Ez is igen gyakori tévhit. Valójában a pollenallergia tünetei sokkal erőteljesebben jelentkeznek a nagyvárosokban élőknél, mivel itt a légszennyezettség hatására az allergén növények okozta tünetek fokozódnak. A költözés tehát nem csak számos kényelmetlenséggel jár, de valószínűleg tartósan nem is javít a beteg állapotán. A leggyakoribb allergén növény, a parlagfű virágzásának idején például a levegőbe jutó pollenek a szél szárnyán akár 100 kilométer távolságra is eljutnak. Életviteli tanácsok allergiásoknak ALLERGIÁSKÉNT IS Úgy élhet, mint bárki más. Megfelelő kezelés mellett allergiásként sem kell, hogy a betegség határozza meg az életét! Érdemes azon-' ban néhány javaslatot megfogadnia annak érdekében, hogy a tüneteket még inkább csökkentse. • Pollenszezonban a száradó ruhákat ne teregesse a szabadba, ugyanis a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak. • Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyja a lakáson kívül, így is csökkenthető a lakásba bejutó pollenek mennyisége. • Az éjszaka nyugodtabb lehet, ha esténként hajmosással szabadul mega napközben lerakodott pollenektől. • A lakás szellőztetését ne a kora reggeli és délelőtti órákban végezze; a pollenkoncentráció ugyanis 5 és 10 óra közt a legmagasabb. A rák kialakulása összefl^het a termettel? ÚJ kutatások A magasabb nőknél talán a hormonok miatt nagyobb a kockázat Jo zsír lesz a hajból, ha megfelelő az életmódja A tíz leggyakoribb ráktípus előfordulási kockázata kimutathatóan nagyobb a magasabb embereknél - állapították meg brit tudósok. A kutatók szerint a nőknél 152 centiméter testmagasság felett minden további 10 centiméter 16 százalékkal növeli a rákbetegségek kockázatát. Ennek hátterében az állhat, hogy a növekedést irányító hormonok befolyásolják a daganatok képződését is. A felmérésben 1,3 millió középkorú brit nő egészségét követték nyomon 1996 és 2001 között. Nézték a vastagbél-, végbél-, bőr-, mell-, méh-, petefészek- és veserák, valamint a limfóma, a non-Hodgkin limfóma és a leukémia előfordulását. Az elemzés eredménye szerint a legmagasabb, 175 centiméter fölötti nők rákkockázata 37 százalékkal volt nagyobb, mint a legalacsonyabb, 152 centiméter alatti nőké. „Nyilvánvalóan nem önmagában a magasság van hatással a rákra, hanem jelzője lehet valami másnak” - hangsúlyozta Jane Green kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Szerinte a sokféle ráktípuson átívelő kapcsolat hátterében „valamilyen alapvető mechanizmus állhat”. Nem sikerült még igazolni, ám a kutatók feltételezik, hogy a növekedési hormonok környékén érdemes keresni a magyarázatot. A növekedési faktorok magasabb szintje két dologhoz vezethet. Egyrészt több sejt jöhet létre, a több sejt pedig nagyobb valószínűséggel hordozhat mutációt és válhat rákossá. Egy másik lehetőség, hogy a növekedési faktorok emelik a sejtosztódási arányt, így növelik az elfajulás kockázatát. ■ A férfiakra is igaz A kutatók tíz korábbi tanulmány adatait is áttekintették, hogy a férfiakra is kiterjeszthessék a megállapításokat. E tanulmányok alapján jelentették ki, hogy a testmagassággal kapcsolatos összeßggös a férfiak esetében is megfigyelhető, tehát nem specifikusan a nőkre vonatkozik. Akármekkora, rákszűrésre időnként el kell menni Amerikai tudósok állatkísérleteikben kétféle környezetben tartották az egereket. Az egyik csoport a hagyományos, üres ketrecben tengette napjait, a másiknak azonban érdekes játékokkal rakták tele életterét. Annak ellenére, hogy mindkét csoportban korlátlanul rendelkezésre állt az élelem, a változatos környezetben tartott egerek veszítettek testsúlyukból. Mindössze négy hét elteltével hasi, úgynevezett fehér zsírjuk átlagosan 50 százalékát elveszítették ezek az állatok, miközben barna, „energiát égető” zsírsejtek jelentek meg náluk. Az ember esetében a jónak tartott barna zsír csecsemőkorban fordul elő nagyobb arányban, ez szolgáltatja a babák számára az energiaforrást testhőmérsékletük emeléséhez, miközben elégeti a bevitt kalóriát. Ahogy azonban halad előre életkorunk, a barna zsírunk nagyrészt eltűnik, és helyette „rossz” fehér zsír raktározódik, jellemzően a derekunk körül, hasi elhízást okozva. Némi barna zsír azért jelen van még felnőttkorban is, és aktív szerepet játszik az anyagcserében: gyorsítja a glükóz lebontását. így hozzájárulhat a testsúly csökkenéséhez, amennyiben a barna zsír mennyiségét sikerülne növelni. ■
