Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-07 / 105. szám
Az amerikai elnök gratulált Orbánnak LEVÉLBEN gratulált Barack Obama amerikai elnök Orbán Viktor kormányfőnek, a Fidesz elnökének pártja választási győzelméhez - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Tájékoztatása szerint Obama levelében azt írta: az Egyesült Államok és Magyar- ország barátsága és szövetsége egyrészt a NATO-szövet- ségesi partnerségen alapul, valamint az egységes és szabad Európa felépítéséért az elmúlt két évtizedben végzett közös erőfeszítéseken. ■ MTI Andy Vájná öt kaszinót kapott az NGM-től A nemzetgazdasági tárca vezetője a fejlesztési miniszter egyetértésével koncessziós szerződést kötött a Las Vegas Casino Kft. képviselőjével összesen öt budapesti, illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. képviselőjével egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére - közölte az NGM. Az új kaszinók évente 4 milliárd forint koncessziós díjbevételt és mintegy 1 milliárd általános forgalmi adó bevételt fizetnek a költségvetésnek. ■ VG A CIA feloszlatja afgán terrorelhárító egysegeit FELOSZLATJA SZERZŐDÉSES afgán terrorelhárító egységeit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), ami biztonsági vákuumot teremt Afganisztán és Pakisztán határvidékén - közölte a The Daily Beast hírportál. ■ MTI Harminc új svájci gárdista tett esküt a katolikus egyházfő személyi biztonságát felügyelő svájci gárda harminc új tagja tette le esküjét kedden a Vatikánban. Húsz német anyanyelvű, hat francia és négy olasz nyelvű kantonban született svájci esküdött hűséget a pápának. ■ MTI Megalakult a parlament törvényhozás Az előző ciklusból 154 indítvány még megmaradt Folyamatban lévő indítványok Kormány által benyújtott törvényjavaslatok Kormány által benyújtott jelentések Beszámolásra kötelezettek /Ä által benyújtott jelentések Mr Összesen. 154 forrás pablament.hu Kormány által benyújtott határozati javaslatok Beszámolásra kötelezettek által benyújtott jelentések Mir Alkotmánybíróság döntésére váró, elfogadott törvények Kormány által benyújtott jelentések Az új Országgyűlés tárgysorozatán maradó előterjesztések ______ Kü lön döntés nélkül a tárgysorozatáról lekerülő beszámolók Az április 6-án megválasztott 199 képviselő letette az esküt, új munkarend szerint dolgozik a Tisztelt Ház Megalakult az új, 199 tagú Országgyűlés, miután tegnap letették esküjüket az április 6-án megválasztott képviselők. Éber Sándor Javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének” - közölte tegnap az államfő az új parlament alakuló ülésén. Áder János megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy miután az április 6-i országgyűlési választások végeredményét a jogorvoslatok lezárása után megállapították „senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását”. Meghallgatták és elfogadták a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetőjének beszámolóját, akik zökkenőmentesnek ítélték meg az április 6-i voksolást. Az NVI elnöke, Pálffy Ilona meggondolandónak nevezte néhány szűkre szabott határidő meghosszabbítását és a levélszavazás regisztrációjának egyszerűsítését. Az Országgyűlés korelnökéből - a 78 éves, fideszes Túri-Kovács Béla - és a 8 legfiatalabb képviselőből álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről. Az új parlamentnek a korábbi 386 helyett 199 képviselője lesz (valamint 13 nemzetiségi szószóló), akik tegnap letették esküjüket. A pártok megalakították a képviselőcsoportjukat, a Fidesz 117 fős frakcióját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti. Elfogadták az új bizottsági struktúrát a korábbi 20 helyett 15 testület lesz, melyből ötöt vezethet majd az ellenzék. A már új munkarend szerint dolgozó T. Háznak az előző ciklusból 154 folyamatban lévő indítványa maradt. Az új ország- gyűlés tárgysorozatára 80 előterjesztés - nyolc, a kormány által benyújtott törvényjavaslat, két határozati javaslat, 69 jelentés és egy még 2008-ban beterjesztett, az Alkotmánybíróság döntésére váró, elfogadott törvény (amely az ember méltóságát sértő magatartásokkal szembeni védelemről szól) - kerülhet. Külön döntés nélkül kikerül a tárgysorozatból 19, a kormány által benyújtott, valamint 55 beszámolásra kötelezett jelentés. ■ Az előző parlamenti ciklusból a következőre átvinni a kormány által benyújtott javaslatokat lehet, akinek a mandátuma lejár (így képviselőnek vagy frakciónak), annak a javaslatát nem fogják tárgyalni. Az új kormány dönti majd el, hogy mely ügyeket tartja meg (erre leghamarabb júniusban kerülhet sor), nagy fajsúlyú ügy nem maradt tárgysorozatban. A legrégebbi, kormány által benyújtott javaslat még 2008-ból származik, amely az egységes támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szól. 2011- ből maradt meg egy kistérségi társulásokról szóló módosítás, míg márciusból egy járási bíróságokról szóló kezdeményezés maradt fenn. A tárgysorozatból lekerülő jelentések között van olyan kormánydokumentum, amely még 2003-ból származik (egy titkosított honvédelmi), míg a beszámolásra kötelezettek (például MNB, MTA, ÓIT, MTV, rádió) által készítettekben előfordul 1999-es (az ügyészség tevékenységéről szóló) is. Kövér László újra házelnök lett az országgyűlés elnökének ismét a fideszes Kövér Lászlót választották meg. Alelnök lett a fideszes Jakab István, Le- zsák Sándor, Gulyás Gergely, a KDNP-s Latorcai János, az MSZP-s Hiller István és a job- bikos Sneider Tamás. Utóbbi megválasztását, amit a Jobbik elnöke, Vona Gábor a demokrácia győzelmének nevezett a Fidesz (Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Lázár János, Navra- csics Tibor kivételével) és a KDNP is támogatta. Nőmmel szavazott az MSZP, a ßggetle- nek, az LMP tartózkodott. Sneider jelölése ellen az MSZP és az LMP korábban szkinhed múltja, valamint amiatt tiltakozott, hogy jogerős ítélet volt ellene erőszakos cselekmény miatt. A háznagy újra a fideszes Mátrai Márta lett. Moszkva kész megvédeni az orosz kisvállalkozókat válság Moszkva tegnap nem kommentálta a Forbes hírét, hogy hazudtak volna a krími népszavazás eredményéről. Putyin egyik tanácsadó szervezetének honlapján rövid ideig az volt olvasható, hogy a krímieknek csak 30 százaléka voksolt (és nem 83), s a lakosságnak csupán 15 (és nem 97) százaléka választotta az Oroszországhoz tartozást. Oroszország hosszú távon rendezkedik be arra, hogy az ukrajnai válság miatt gazdasági szankciókat is hoznak ellene. Kedden a kormányfő, Dmitrij Medvegyev utasítást adott arra, hogy a kisvállalkozások támogatására hozzanak létre finanszírozási alapot, összesen 50 milliárd rubel értékben. A részleteket most dolgozzák ki, hogy ki, milyen feltételekkel vehet fel hitelt az alaptól, ha a vállalkozása a büntető intézkedések miatt bajba kerülne. Az orosz államfő a bankkártya-tulajdonosokra is gondol. Vlagyimir Putyin a Rosszija Bankot bízta meg azzal, hogy a MasterCard és a Visa „támadásait ellensúlyozva” nemzeti bankkártya-rendszert építsen ki. Az Egyesült Államokban júliusban lép életbe az a törvény, miszerint az amerikai pénzintézetek kötelesek 30 százalékos adót levonni a külföldi bankoknak járó kifizetésekből, ha azok nem osztják meg az amerikai adóhivatallal a számlatulajdonosaik adatait. Az intézkedés jelentős mértékben érinti az orosz bankokat. A szankcióháború mellett kedden is folytatódtak a harcok Kelet-Ukrajnában. A belügyi tárca közölte, hogy Szlovjanszkban harminc terroristát likvidáltak. A május 25-ei elnökválasztás kampányában a volt miniszterelnök, Julija Ti- mosenko a háborús körzetbe utazna, ám a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy terrorakcióra készülnek ellene. Kijevben úgy döntöttek, hogy az odesszai terület kormányzóját leváltják, és helyére az ügyvivő kabinet emberét nevezik ki. ■ VG EP: a szélsőséges pártok frakciót alakíthatnak becslések A választás igazi győztesei a populisták lehetnek, csökkenhet a reformokat támogatók súlya A szélsőséges pártok a szavazatok egyharmadánál is többet szerezhetnek az Európai Parlamenti (EP) választáson - ezt állapította meg az Open Europe brit szervezet. A tanulmány szerint a bevándorlás- és letelepedésellenes, a szigorú pénzügyi politikát ellenző pártok lehetnek a májusi voksolás nagy nyertesei. „Aggasztó módon megerősödtek Európa szerte a szélsőséges nézeteket valló pártok - nyilatkozta lapunknak Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Becslések szerint a szavazatok több mint 30 százalékát is megszerezhetik az unió ellenes pártok, ami azt jelenti, hogy 54 képviselői hellyel több mandátumuk lesz. (Most 218 helyük van az EP-ben.) A felmérés szerint a választások igazi nyertesei a populisták lehetnek, amelynek eredményeképpen csökkenhet a reformokat támogató formációk súlya. Bizonyos kezdeményezések arra mutatnak, hogy a különféle extrém pártok önálló frakciót fognak alapítani - mondta a szakember. A jelek szerint az osztrák, a francia, a holland szélsőségesek lépnek szövetségre, a Jobbik azonban nem lesz jelen a frakcióban. Az a helyzet, hogy a Morvay Krisz- tina-féle társaság még ezeknél a pártoknál is szalonképtelen magyarázta Filippov Gábor. Arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázható a szélsőséges pártok térnyerése, azt válaszolta: Európa-szerte van egy hagyományos uniós ellenzékiség, és ezt a válság szinte minden országban megerősítette. Az ukrán válság tovább tetőzte a helyzetet. Véleménye szerint bizonyos orosz erők azon munkálkodnak, hogy összetereljék a szélsőjobboldali formációkat, és - ugyan nem bizonyítható - azt is tudni lehet, ennek érdekében pénzügyi támogatást is nyújtanak. Az unió irányába mutató ellenszenvet jól példázza az angliai szigetország közelmúlt eseményei: David Cameron kormánypártja népszavazást tartana az EU-s tagságról, elsősorban az uniós szerződésekről. Támogatják a szabad munkavállalást, de nem a korlátlan részesedést a jóléti szolgáltatásokból. Támogatják az egységes piacot is, de leginkább az Egyesült Államokkal és Ázsiával kereskedne - azaz korlátoznák az unió alapvető szerződéseit. Az egyre inkább erősödő UKIP (Nagy-Britannia függetlenségi Párt) ennél is továbbmegy: azonnali népszavazást követel az uniós tagságról, kiléptetné az országot az Európai Unióból, korlátozná a munkavállalást és a letelepedést is. ■ A. E. I { 1 Le Pen szónokol május 1-jén Franciaországban. Nem borult be
