Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-26 / 121. szám

2 2014. MÁJUS 26., HÉTFŐ KÖRKÉP Na, ezen is túl vagyunk a tegnapi EP-választáshoz kötődő, számomra legizgal­masabb hír az volt, hogy egy lúzer a szavazólappal a személyijét is behajította az urnába. Ezzel nyilván fel is adta a leckét a bizottságnak, hogy na, akkor most mi le­gyen, kibontsák, ne bontsák, végül aztán kisütötték, csak az esti urnanyitás után ha­lásszák ki az okmányt. A pórul járt tag nyilván örült, hogy nem Portugáliában szavazott, mert akkor éjjel 11-ig ücsöröghetne, itt vi­szont már hétkor kézbe ve­hette ismét az igazolványát, de amúgy tuti átkozta az ötletét, hogy ő márpedig va­sárnap szavazni megy. mások viszont kevésbé tör­ték magukat, a többség tett az egészre, de nemcsak ná­lunk, hanem szerte Európá­ban. Olyannyira, hogy még ott sem volt százszázalékos a részvétel, ahol egyébként a voksolás kötelező - inkább vállalták a büntetést. MINDENNEK PERSZE komoly üzenete lehet. Az emberek a jelek szerint egyáltalán nem érzik magukénak az egyesü­lő (?) Európát, Brüsszel min­denhonnan nézve nagyon messze van. Az ott ücsörgő képviselők pedig talán még messzebb, majdhogynem a Holdon, legalábbis mezei vá­lasztó alig találkozik velük, nemcsak nálunk, hanem pár határral arrébb se, se kele­ten, se nyugaton. a voksolás iránti érdekte­lenség még a pártokon is eluralkodott, K. (G.) Béla ügyén, s azon kívül, hogy Bajnai dekázgatott Hop­pál Péter fejével, még egy köznapi anyázás sem volt, egyetlen újabb afrikai útle­vél se került elő, és a gázsü­tőre se akart felültetni senki senkit. szóval, most mindenki fúj­tathat egyet, túl vagyunk ezen is, a tanulságok elem­zése pedig úgyis várhat 2019-ig, a következő EP-vok- solásig. döntés A strasbourgi bíróság szerint embertelen a büntetés Idén a Paks Közbiztonságáért Djjat Simon Szilárd nyomozó kapta pécs-budapest Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) embertelennek találta a Magyarországon alkalmaz­ható legsúlyosabb büntetést. Máté Balázs A régiónkban is több, nagy port felvert büntetőügyben ítél­tek vádlottakat a közelmúltban ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre, a Magyar- országon 1999 óta kiszabható legsúlyosabb büntetésre. Ez az elítéltekre nézve azt jelenti, hogy élve soha nem hagyhatják el a börtönt. > Ezt a büntetést jogvédő szer­vezetek korábban is kritizálták már, ám a közelmúltban a Stras- bourgban működő EJEB a gyil­kosságért tényleges életfogytig- ra ítélt Magyar László beadványa kapcsán megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet meg­alázó, embertelen bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. A férfinak 6150 eurót is megítéltek kártérítésként. Az EJEB nem azonos az Eu­rópai Közösségek Bíróságával, ahol a tagállamok vitás ügyei­ben döntenek. Az EJEB-et az Európa Tanács hozta létre az Emberi Jogok Európai Egyez­ményének betartására, s több­nyire a magánemberek ügyei­ben dönt. Egy általunk megkérdezett pécsi büntetőjogász szerint mindebből következően a bíró­ság nem kötelezheti Magyar- országot törvénymódosításra, viszont számítani lehet arra, hogy a többi tényleges életfogy- tiglanra ítélt is pert indít az ál­lammal szemben. Az ügyben várhatóan az Alkotmánybíró­ság állásfoglalása lesz a perdön­tő. Az ügyvéd leszögezte, arról szó nincs, hogy a mostani dön­tés vagy az Alkotmánybíróság esetlegesen hasonló tartalmú határozata automatikusan meg­nyitná a börtönkapukat. A bíró­ság ugyanis nem azt mondta ki, hogy Magyar Lászlót szabadon kell engedni, sőt azt sem, hogy később ezt kell tenni, hanem azt, hogy a fogva tartottaknak joguk van ahhoz, hogy időkö­zönként megvizsgálják, indo- kolt-e még börtönben tartásuk. A bíróság szerint időközönként meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e még az elítélt börtönben tartása „Reményt ébreszthet”- biztos, hogy már maga a döntés is reményt ébreszthet az elítéltekben - nyilatkozta dr. Fenyvesi Csaba pécsi ügy­véd. - Esetükben most az Al­kotmánybírósághoz benyújtott panasz járhatna eredménnyel. A legsúlyosabb büntetés a már elítéltek számára semmilyen visszatartó erőt nem jelent, hi­szen súlyosabb büntetést már nem kaphatnak. Ezért a társa­dalom egészére nem, ám szü- kebb környezetükre veszélyt jelentenek. Akár a halálbüntetés az országos Kriminológiai In­tézet néhány évvel ezelőtti kuta­tása szerint az életfogytukig ra- boskodók kezelése semmi más­sal össze nem hasonlítható ter­het jelent a fogva tartóknak. A szakemberek szerint a tényle­ges életfogytig tartó szabadság- vesztést halálbüntetésként fog­ják fel az elítéltek. Ezt feldol­gozni nem lehet, ezért legfel­jebb csak beletörődni tudnak, ebből a szempontból nincs kü­lönbség a negyven vagy ötven évre ítéltek között sem. Eddig is mérlegeltek EGY büntetőbíró lapunk kérdé­sére úgy fogalmazott, hogy az olyan bűnelkövetők eseteitől el­tekintve, akikre a három csapás elve miatt kötelező volt kiszab­niuk a legsúlyosabb büntetést, eddig is mérlegelhettek és mérle­geltek is. Úgy vélte, a mostani döntés nem bizonytalanítja el a bírákat, a bírói függetlenség je­gyében a törvények adta mozgás­téren belül személyes meggyőző­désükkel összhangban határoz­nak továbbra is a büntetések ki­szabásakor. PAKS Simon Szilárd vehette át idén a város önkormányzata által alapított Paks Közbiz­tonságáért Díjat. Az őrnagy 1996-ban vizsgálóként kezdett a Paksi Rendőrkapitányságon, majd nyomozó lett, a nyomozó alosztályt 2008-tól vezeti. A díj átvételekor azt mondta, mivel nagyon szereti, amit csinál, nem tekinti munkának. A rend­őri pályát egy toborzó előadás hatására választotta. A képviselő-testület májusi ülésén több városi kitüntetés adományozásáról határozott. A Pongrácz Sándor-díjat Papp Ka­talin védőnő, a Paks Város Sportjáért kitüntetést Záborszki Zoltán, a Paksi SE shotokan ka­rate szakosztályának vezetője kapja. A Gyermekeinkért dí­jat Horváthné Szabó Julianná­nak, a Vak Bottyán Gimnázium, valamint Sztakó Imrének, az I. István Szakképző Iskola peda­gógusának ítélték. A közigazga­tásban végzett példás munká­jáért Bachmann Józsefné Deák Ferenc-díjat vehet át. «VT. Pünkösdi csoda történt Dobrokozon döbrököz Lelkiekben megerő­södve, örömtől sugárzó arccal távozott szombaton délután Döbröközből az a 783 zarándok, aki a Szent Mónika közösség Édesanyák találkozóján vett részt. Pünkösdi csoda történt Döbröközön, fogalmazott Kürtö­si Krisztián plébános, utalva az emelkedett hangulatra. A prog­ram ugyan 9 órakor kezdődött, de már fél nyolctól folyamatosan érkeztek az édesanyák Kakasá­ról, Bonyhádról, Pécsről, Buda­pestről, Vácról, Kazincbarciká­ról, Miskolcról, szóval az ország sok településéről és a Vajdaság­ból is. A hálaadó szentmisét dr. Varga Lajos váci segédpüspök tartotta, a szeretetlakoma után a Mária tiszteletről Lantosné Dr. Imre Mária néprajzkutató tartott előadást. A program szentség- imádással zárult. Eddig üyen kis település még nem vállalkozott a rendezvény megtartására. A szervezésben a helyi gyulaji ön- kormányzat is segített. ■ B. K. változás A katasztrófavédelem és a mentőszolgálat egyelőre még nem csatlakozott az országos rendszerhez tolna Senki se lepődjék meg, ha ezután Miskolcon vagy Szombathelyen veszik fel a se­gélyhívását. Élesben tesztelik ugyanis az új, a jövőben állan­dó rendszert. Az Egységes Se­gélyhívó Rendszer kialakításá­ról Magyarországon 2010-ben született meg a döntés. A célja az (lett volna), hogy a segélyhí­vásokat gyorsan és hatékonyan kezeljék, és hogy a téves vagy rossz szándékú hívások arányát csökkentsék. A 112-es hívószám fogadására képes Hívásfogadó Központok el is készültek: az egyik Miskolcon, a másik Szom­bathelyen. Aki tehát a 112-es segélyhívót hívja, mostantól elő­ször itt mondhatja el a panaszát, nem a helyi szerveknél vagy a megyei központban. Legalábbis ami a rendőrséget illeti. A két új központ ugyanis egyelőre csak a 112-es segélyhí­vószámra és a rendőrség 107-es segélyhívószámára érkező hí­vásokat fogadja. A katasztrófa- védelem (105) és az Országos Mentőszolgálat (104) csak az év második felében csatlakozik a közös rendszerhez, így addig őket közvetlenül is lehet hívni. Ha tehát valaki a rendőr­séget hívja, az országos köz­pontban eldöntik, mi a teendő, majd értesítik a megyei/helyi szerveket, akik végül elindul­nak a helyszínre, és megte­szik a szükséges lépéseket. A központokban igyekeznek minél hamarabb segítséget küldeni Magára maradt bár az új rendszer elvileg gyors és hatékony, egy bara­nyai városban élő hölgy jelez­te: a minap 20 perc alatt nem sikerült elérnie, hogy beszélni tudjon a helyi rendőrkapitány­sággal. Azért szerette volna hívni a rendőröket, mert meg­fenyegették az utcán. A 107-es számon Miskolc jelentkezett, ahol meghallgatták a pana­szát, majd közölték, nem iga­zán tudják, mihez kezdjenek vele, ugyanis az illető addigra elment a helyszínről. További telefon és kapcsolgatás után végül kérték, hogy személye­sen menjen be a rendőrségre. Elvileg ingyenes a tájékoztatás szeráf, ha a 104, 105, 107, 112-es számo­kat hívja a bejelentő, akkor a teljes beszélgetés ingyenes. Ennek részben ellentmondani látszik a gyakorlat. Olyan tele­fonról próbáltuk hívni ugyanis a számokat, amelyen nem volt fedezet. Az első kapcsolásig valóban nem volt gond, ha vi­szont valamilyen ok miatt to­vábbkapcsoltak minket, a hí­vás megszakadt. Érmés fülké­ből is próbálkoztunk, és ha­sonló eredményre jutottunk. Amint a központos továbbkap­csolt minket, a készülék „be­nyelte” a pénzt. i ' 1 « i i Nem lesznek örökre rabok? Messze csörög a telefon, ha a rendőrség segítségét kéijük

Next

/
Thumbnails
Contents