Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-26 / 121. szám
2 2014. MÁJUS 26., HÉTFŐ KÖRKÉP Na, ezen is túl vagyunk a tegnapi EP-választáshoz kötődő, számomra legizgalmasabb hír az volt, hogy egy lúzer a szavazólappal a személyijét is behajította az urnába. Ezzel nyilván fel is adta a leckét a bizottságnak, hogy na, akkor most mi legyen, kibontsák, ne bontsák, végül aztán kisütötték, csak az esti urnanyitás után halásszák ki az okmányt. A pórul járt tag nyilván örült, hogy nem Portugáliában szavazott, mert akkor éjjel 11-ig ücsöröghetne, itt viszont már hétkor kézbe vehette ismét az igazolványát, de amúgy tuti átkozta az ötletét, hogy ő márpedig vasárnap szavazni megy. mások viszont kevésbé törték magukat, a többség tett az egészre, de nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. Olyannyira, hogy még ott sem volt százszázalékos a részvétel, ahol egyébként a voksolás kötelező - inkább vállalták a büntetést. MINDENNEK PERSZE komoly üzenete lehet. Az emberek a jelek szerint egyáltalán nem érzik magukénak az egyesülő (?) Európát, Brüsszel mindenhonnan nézve nagyon messze van. Az ott ücsörgő képviselők pedig talán még messzebb, majdhogynem a Holdon, legalábbis mezei választó alig találkozik velük, nemcsak nálunk, hanem pár határral arrébb se, se keleten, se nyugaton. a voksolás iránti érdektelenség még a pártokon is eluralkodott, K. (G.) Béla ügyén, s azon kívül, hogy Bajnai dekázgatott Hoppál Péter fejével, még egy köznapi anyázás sem volt, egyetlen újabb afrikai útlevél se került elő, és a gázsütőre se akart felültetni senki senkit. szóval, most mindenki fújtathat egyet, túl vagyunk ezen is, a tanulságok elemzése pedig úgyis várhat 2019-ig, a következő EP-vok- solásig. döntés A strasbourgi bíróság szerint embertelen a büntetés Idén a Paks Közbiztonságáért Djjat Simon Szilárd nyomozó kapta pécs-budapest Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) embertelennek találta a Magyarországon alkalmazható legsúlyosabb büntetést. Máté Balázs A régiónkban is több, nagy port felvert büntetőügyben ítéltek vádlottakat a közelmúltban ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre, a Magyar- országon 1999 óta kiszabható legsúlyosabb büntetésre. Ez az elítéltekre nézve azt jelenti, hogy élve soha nem hagyhatják el a börtönt. > Ezt a büntetést jogvédő szervezetek korábban is kritizálták már, ám a közelmúltban a Stras- bourgban működő EJEB a gyilkosságért tényleges életfogytig- ra ítélt Magyar László beadványa kapcsán megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet megalázó, embertelen bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. A férfinak 6150 eurót is megítéltek kártérítésként. Az EJEB nem azonos az Európai Közösségek Bíróságával, ahol a tagállamok vitás ügyeiben döntenek. Az EJEB-et az Európa Tanács hozta létre az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartására, s többnyire a magánemberek ügyeiben dönt. Egy általunk megkérdezett pécsi büntetőjogász szerint mindebből következően a bíróság nem kötelezheti Magyar- országot törvénymódosításra, viszont számítani lehet arra, hogy a többi tényleges életfogy- tiglanra ítélt is pert indít az állammal szemben. Az ügyben várhatóan az Alkotmánybíróság állásfoglalása lesz a perdöntő. Az ügyvéd leszögezte, arról szó nincs, hogy a mostani döntés vagy az Alkotmánybíróság esetlegesen hasonló tartalmú határozata automatikusan megnyitná a börtönkapukat. A bíróság ugyanis nem azt mondta ki, hogy Magyar Lászlót szabadon kell engedni, sőt azt sem, hogy később ezt kell tenni, hanem azt, hogy a fogva tartottaknak joguk van ahhoz, hogy időközönként megvizsgálják, indo- kolt-e még börtönben tartásuk. A bíróság szerint időközönként meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e még az elítélt börtönben tartása „Reményt ébreszthet”- biztos, hogy már maga a döntés is reményt ébreszthet az elítéltekben - nyilatkozta dr. Fenyvesi Csaba pécsi ügyvéd. - Esetükben most az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz járhatna eredménnyel. A legsúlyosabb büntetés a már elítéltek számára semmilyen visszatartó erőt nem jelent, hiszen súlyosabb büntetést már nem kaphatnak. Ezért a társadalom egészére nem, ám szü- kebb környezetükre veszélyt jelentenek. Akár a halálbüntetés az országos Kriminológiai Intézet néhány évvel ezelőtti kutatása szerint az életfogytukig ra- boskodók kezelése semmi mással össze nem hasonlítható terhet jelent a fogva tartóknak. A szakemberek szerint a tényleges életfogytig tartó szabadság- vesztést halálbüntetésként fogják fel az elítéltek. Ezt feldolgozni nem lehet, ezért legfeljebb csak beletörődni tudnak, ebből a szempontból nincs különbség a negyven vagy ötven évre ítéltek között sem. Eddig is mérlegeltek EGY büntetőbíró lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy az olyan bűnelkövetők eseteitől eltekintve, akikre a három csapás elve miatt kötelező volt kiszabniuk a legsúlyosabb büntetést, eddig is mérlegelhettek és mérlegeltek is. Úgy vélte, a mostani döntés nem bizonytalanítja el a bírákat, a bírói függetlenség jegyében a törvények adta mozgástéren belül személyes meggyőződésükkel összhangban határoznak továbbra is a büntetések kiszabásakor. PAKS Simon Szilárd vehette át idén a város önkormányzata által alapított Paks Közbiztonságáért Díjat. Az őrnagy 1996-ban vizsgálóként kezdett a Paksi Rendőrkapitányságon, majd nyomozó lett, a nyomozó alosztályt 2008-tól vezeti. A díj átvételekor azt mondta, mivel nagyon szereti, amit csinál, nem tekinti munkának. A rendőri pályát egy toborzó előadás hatására választotta. A képviselő-testület májusi ülésén több városi kitüntetés adományozásáról határozott. A Pongrácz Sándor-díjat Papp Katalin védőnő, a Paks Város Sportjáért kitüntetést Záborszki Zoltán, a Paksi SE shotokan karate szakosztályának vezetője kapja. A Gyermekeinkért díjat Horváthné Szabó Juliannának, a Vak Bottyán Gimnázium, valamint Sztakó Imrének, az I. István Szakképző Iskola pedagógusának ítélték. A közigazgatásban végzett példás munkájáért Bachmann Józsefné Deák Ferenc-díjat vehet át. «VT. Pünkösdi csoda történt Dobrokozon döbrököz Lelkiekben megerősödve, örömtől sugárzó arccal távozott szombaton délután Döbröközből az a 783 zarándok, aki a Szent Mónika közösség Édesanyák találkozóján vett részt. Pünkösdi csoda történt Döbröközön, fogalmazott Kürtösi Krisztián plébános, utalva az emelkedett hangulatra. A program ugyan 9 órakor kezdődött, de már fél nyolctól folyamatosan érkeztek az édesanyák Kakasáról, Bonyhádról, Pécsről, Budapestről, Vácról, Kazincbarcikáról, Miskolcról, szóval az ország sok településéről és a Vajdaságból is. A hálaadó szentmisét dr. Varga Lajos váci segédpüspök tartotta, a szeretetlakoma után a Mária tiszteletről Lantosné Dr. Imre Mária néprajzkutató tartott előadást. A program szentség- imádással zárult. Eddig üyen kis település még nem vállalkozott a rendezvény megtartására. A szervezésben a helyi gyulaji ön- kormányzat is segített. ■ B. K. változás A katasztrófavédelem és a mentőszolgálat egyelőre még nem csatlakozott az országos rendszerhez tolna Senki se lepődjék meg, ha ezután Miskolcon vagy Szombathelyen veszik fel a segélyhívását. Élesben tesztelik ugyanis az új, a jövőben állandó rendszert. Az Egységes Segélyhívó Rendszer kialakításáról Magyarországon 2010-ben született meg a döntés. A célja az (lett volna), hogy a segélyhívásokat gyorsan és hatékonyan kezeljék, és hogy a téves vagy rossz szándékú hívások arányát csökkentsék. A 112-es hívószám fogadására képes Hívásfogadó Központok el is készültek: az egyik Miskolcon, a másik Szombathelyen. Aki tehát a 112-es segélyhívót hívja, mostantól először itt mondhatja el a panaszát, nem a helyi szerveknél vagy a megyei központban. Legalábbis ami a rendőrséget illeti. A két új központ ugyanis egyelőre csak a 112-es segélyhívószámra és a rendőrség 107-es segélyhívószámára érkező hívásokat fogadja. A katasztrófa- védelem (105) és az Országos Mentőszolgálat (104) csak az év második felében csatlakozik a közös rendszerhez, így addig őket közvetlenül is lehet hívni. Ha tehát valaki a rendőrséget hívja, az országos központban eldöntik, mi a teendő, majd értesítik a megyei/helyi szerveket, akik végül elindulnak a helyszínre, és megteszik a szükséges lépéseket. A központokban igyekeznek minél hamarabb segítséget küldeni Magára maradt bár az új rendszer elvileg gyors és hatékony, egy baranyai városban élő hölgy jelezte: a minap 20 perc alatt nem sikerült elérnie, hogy beszélni tudjon a helyi rendőrkapitánysággal. Azért szerette volna hívni a rendőröket, mert megfenyegették az utcán. A 107-es számon Miskolc jelentkezett, ahol meghallgatták a panaszát, majd közölték, nem igazán tudják, mihez kezdjenek vele, ugyanis az illető addigra elment a helyszínről. További telefon és kapcsolgatás után végül kérték, hogy személyesen menjen be a rendőrségre. Elvileg ingyenes a tájékoztatás szeráf, ha a 104, 105, 107, 112-es számokat hívja a bejelentő, akkor a teljes beszélgetés ingyenes. Ennek részben ellentmondani látszik a gyakorlat. Olyan telefonról próbáltuk hívni ugyanis a számokat, amelyen nem volt fedezet. Az első kapcsolásig valóban nem volt gond, ha viszont valamilyen ok miatt továbbkapcsoltak minket, a hívás megszakadt. Érmés fülkéből is próbálkoztunk, és hasonló eredményre jutottunk. Amint a központos továbbkapcsolt minket, a készülék „benyelte” a pénzt. i ' 1 « i i Nem lesznek örökre rabok? Messze csörög a telefon, ha a rendőrség segítségét kéijük
