Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-23 / 119. szám
6 2014. MÁJUS 23.. PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Indulhat a harc a frekvenciákért: kilenc csomag 104 milliárdért „Kamara nélkül nincs szakképzés” parragh László A túlzott liberalizáció visszaköszön az energiaárakban és az oktatásban tender Közzétette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Magyarországon korábban mobiladat-forgalom- ra még meg nem nyitott 800 és a 2600 MHz-es frekvenciasávok, valamint a 900, az 1800 MHz továbbá a 26 GHz-es még ki nem osztott sávrészek hasznosítására vonatkozó pályázat dokumentációját. A tenderen összesen 9 frekvencia-csomagot lehet megvásárolni 104 milliárd forintért. Ez egyébként jóval alacsonyabb összeg, mint ami az NMHH eredeti elképzeléseiben szerepelt, hiszen korábban még 125 milliárd forintot vártak a frekvenciák értékesítéséből. A három legértékesebb frekvenciacsomag esetében például összesen több mint 13 milliárd forintos a csökkenés. A legdrágább, „A” jelzésű csomagért a jelenlegi tervek szerint 33,2 milliárd forintot kell majd fizetni, a „B” jelzésűért 31,7, míg a „C”-ért 27,2 milliárd forintot. A Magyarország minél tel- jeskörűbb mobil szélessávú lefedettségének megvalósításához kulcsfontosságú frekvenciák iránt érdeklődők június 16-án adhatják be jelentkezésüket. Az NMHH-nak a jogszabályok szerint a tenderkiírás közzétételének napjától számított 45. és 150. nap között kell eredményt hirdetnie. A pályázati dokumentáció szerint a megszerezhető frekvenciákra vonatkozp használati jogosultságok egységesen 2029. június 15-ig érvényesek. A frekvenciahasználati jogosultság időtartama egy alkalommal - változatlan szerződéses feltételekkel - 5 évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a nyertesek a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségeiket szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítették. A tender kiemelt jelentőségű, mert eredménye meghatározza azt, hogyan valósul meg a negyedik generációs mobilhálózatok kiépítése. Az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás tavalyi lezárásával megnyíló 800 MHz-es sáv a kedvező hullámterjedési viszonyok miatt különösen alkalmas a ritkán lakott területek lefedettségének biztosítására. ■ Kalocsai Zoltán Kötelező tagság mellett több beleszólást szeretne a felső- oktatásba, a gazdasági fejlesztések kidolgozásába és megvalósításába a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Kamara (MKIK). A magyarországi gazdaság túlliberalizáltsága elsősorban a külföldi tőkének kedvezett, nem a hazai befektetőknek - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Parragh László, az MKIK elnöke. Agyagási Edit- Az új kormány megalakulásával folytatódik bizonyos gazdasági területek centralizációja. A kamara életében lesznek ilyen irányú változások?- Igen, tervezzük a kamara működésének átalakítását, a következő közgyűlésünknek ez lesz az egyik témája.- Konkrétan milyen változtatásokat terveznek?- Magyarországon megérett az idő arra, hogy ismét kötelező legyen a kamarai tagság, hogy a kamara a gazdaság érdekében ellásson államigazgatáshoz közeli feladatokat. Az a helyzet, hogy a rendszerváltást követően Magyarország túlliberalizált sok területet, és ezért nagyon komoly árat fizetett. A túlzott liberalizáció, illetve a kontroll elvesztése visszaköszön az energiaárakban, az oktatásban, az adórendszerben, a gazdaságban. Ausztriában, Németországban, Franciaországban, például kötelező kamarai tagság van. A kötelező tagságnak az a lényege, hogy egyfelől, látja a kormányzat, hogy kik vannak a gazdaságban, másfelől, mindent el tud követni annak érdekében, hogy a gazdasághoz közeli alrendszerek jól működjenek. Nem véletlen, hogy ezek az országok nem tervezik a rendszer átalakítását, mint ahogy az sem véletlen, hogy a rendszer- váltás után Magyarországon és a régióban megszüntették a kötelező kamarai tagságot. Ha atomizálunk egy gazdaságot, ha szétszakítjuk a szöveteit, akkor sokkal könnyebb a piacait megszerezni. Ha a kilencvenes évek elején lett volna magyar keresParragh László: Az emberek fejében keveredik a regisztrációs díj a tagsági díjjal Az elnök cáfolja a vádakat ALAPTALANNAK és etikátlannak nevezte a Népszabadság tegnapiszámában megjelent J^ar- ragh rejtőzködő birodalma’’című írásban foglalt állításokat Az újság szerint az elnök két cége - az ITC Invest, illetve a Füsknks Kft. - nem kamaratag, és nem fizet tagdíjat. „Úgy jelentek meg ezek a vádak, hogy nem ellenőrizték a valóságot Egyetlen ügyvezetőt sem kerestek meg, nem telefonáltak, non írlak e-maitt. Légből kapott állítások, amelyek a tagdíj beve- zése ellen irányulnak’ - fogalmazott Parragh László. sok megjelennének az oktatásban, mivel a gazdasági racionalitásnak itt is meg kell jelennie. Ha mi szeretnénk Európa ipari központja lenni - már pedig azzá szeretnénk válni akkor például a mérnökképzést radikálisan növelni kell. Ezeknek a szempontoknak a képviselete és érvényesítése az oktatásban - szakképzésben, felnőttképzésből, felsőoktatásban - az egyik legfontosabb feladatunk. kedelmi lánc, akkor ez az ágazat nem csúszott volna át ilyen mértékben külföldi kézbe. Az lenne a szerencsés a verseny szempontjából, ha a kereskedelemnek csak 20-30 százaléka lenne külföldi tulajdonban, és nem a jelenlegi arányban. Ezért van szükség erős kamarai jelenlétre, javaslatunk szerint az MKIK jogosítványokat kap bizonyos feladatoknak az ellátására - például az oktatásban -, és ezeket egy kötelező tagságú rendszerben tudja megvalósítani.- Jelenleg a vállalkozók ötezer forintot fizetnek kamarai hozzájárulás címszó alatt. Sokan ezt is fölöslegesnek tartják, úgy vélik, a kamara semmit nem nyújt ezért.- Tisztában vagyok a negatív véleményekkel, a névtelen blogolókkal. A pozitív dolgokat nem írják meg. Az emberek fejében keveredik a regisztrációs díj a tagsági díjjal. Úgy tekintik, ha befizetik a regisztrációs díjat, taggá válnak. Ezt 2015-2016- ra egységesíteni szeretnénk.- Ez elsősorban a kis és közép- vállalkozásokat érinti majd hátrányosan, a multiknak nem számít pár ezer forint.- A cél az, hogy a kötelező tagság bevezetése ne jelentsen tehernövekedést a vállalkozók részére. Centralizáljuk és bővítjük feladatainkat, hogy mindenhol azonos színvonalú szolgáltatást nyújthassunk. Azt se felejtsük el, hogy a kötelező tagság kiszámíthatóságot jelent a tagok számára. A jelenlegi befizetésekből 2-2,5 milliárd forint folyik be az MKIK-hoz, ebNévjegy PARRAGH LÁSZLÓ (52) 2000- től az MKIK elnöke 2001- től a Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Tanács Szenátusának tagja 2001- TŐL az Üzleti 7 szerkesztő- bizottságának elnöke 2002- 2010: az EXIM Bank Zrt IT tagja 2003- 2010 KÖZÖTT a GYSEV Zrt alelnöke ből tudjuk biztosítani a területi kamarák működését. Ha nincs kamara, nincs szakképzés. Ha nincs kamara, akkor azok az anomáliák, amelyek a felsőoktatásban vannak, nehezebben kiküszöbölhetők.- Milyen anomáliákra gondol?- Szakítani kell azzal a téves felfogással, amely szerint kívülről nem kell beleszólni az oktatásba. Igenis, bele kell szólni, meg kell fogalmazni a gazdasági igényeket. Tarthatatlan, hogy még mindig több ezer kommunikáció szakos, vagy politológus képzésére van kapacitásunk. Értelmetlen egy hallgatót a diákhitelen keresztül bevinni a felsőoktatásba, hogy aztán egy olyan diplomát szerezzen, amivel nem tud boldogulni- Kapcsolatban vagyunk a piád szereplőkkel, tudjuk, látjuk, hogy milyen gazdasági elvárások fogalmazódnak meg. Ha befektetőket akar a kormány, figyelembe kell venni az igényeket Azt szeretnénk, ha ezek az elváré- A foglalkoztatás növelésére, illetve az elvándorlás megállítására milyen koncepciója van a kamarának?- Kicsit mosolyogva néztem,, amikor éles vita bontakozott ki a teljes foglalkoztatottság körül. A 3-4 százalékos munkanélküliség ugyanis a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Ez például Ausztriát, Németországot jellemzi. Ebben a szegmensben a fiatalkorú muntea- nélküliség az igazán kritikus. Németországban nincs fiatalkorú munkanélküliség, Magyarországon ez körülbelül 381) százalékos, Görögországban,, Spanyolországban pedig S8HW1 százalékos. Ez azért van, mraart olyan tudással rendelkeznek a fiatalok, amit nem tudnak (Ülni. Szükség van a felnőttitaqpaes kiszélesítésére, illetve aktivizálására. Az elvándorlás meglü- kezésére a jövedelem kiegfem- lítődés jelentene megoldást, ez azonban lassú folyamat, ebihez hatékony gazdaságra Hamme szükség. Többesélyes a hazai Deli Áramlat uj nyomvonala átütemezés Az átadási határidő a tervek néhány nappal ezelőtti megváltoztatása ellenére is tarthatónak látszik A Déli Áramlat Zrt. annak ellenére is 2017-ben kívánja meg- indítaiú a szállítást a cső magyarországi szakaszán, hogy a napokban Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszej Miller Gaz- prom-vezér találkozóján megváltoztatták a már elfogadott nyomvonalat. A Világgazdaság információ szerint azért tartható még így is a határidő, mert a szerbiai és ausztriai határunk között lefektetendő cső tervezése messze nem a nulláról indul. A több éve tervezett nemzetközi projekt előkészítése során ugyanis egyedül a magyar- országi beruházásra legalább tíz nyomvonalterv variádó készült, és ebből három is megfelelő lehet a most végsőnek mondott útvonal számára. A vezeték mindhárom terv szerint a Szeged közeli Röszkénél lépne be az országba, ahonnan vagy a lehető legrövidebb úton érné el az osztrák határt, vagy a városföldi gázelosztók központon keresztül, vagy felkanyarodna Budapest közeiéig, és onnan fordulna nyugatra. A labda jelenleg a hidraulikusoknál van: gőzerővel számolják a variánsokhoz tartozó vezeték- szakaszok kapadtásait, a telepítendő kompresszorok helyét és számát, vizsgálják a szükséges leágazásokat. A Városföldet útba ejtő variádó feltételez egy olyan szakaszt is, amfely a Déli ÁramAlekszej Miller lat eddigi nyomvonal-terveiben nem szerepelt, az azóta elhalt Nabuccóéban viszont igen, vagyis a tervei onnan átvehetők. (Alekszej Miller múlt heti, budapesti látogatása során híre ment, hogy a Gazprom-küldött- ség tagjai egyes Mol-vezetőkkel is tárgyaltak. A Nabucco magyarországi szakasza a Mól vállalkozása lett volna.) A fővárost megközelítő nyomvonal mellett az szól, hogy lehetővé válna a Déli Áramlat és a magyar-szlovák interkonnektor összekapcsolása. A majdani költségekről még csak annyi biztos, hogy az Ausztriába vezető bármely vezeték sokkal hosszabb, tehát jóval drágább is lesz a félretolt tervben szereplő, Sámánjánál kilépő csőnél. Emii n tudni, hogy megépül-e. Az egyébként «tei<iMj megoldás mellett azomtam mm» szül az a magyar éretek, Itagy a Déli Áramlaton értem gáz <a ura- gyar-osztrák HAG SssziekätB vezetéken jussiam d Amsztra- ba. Ehhez ugyanis nmeg kdlte- ne fordítani a ■szálMsi iránit. Márpedig a HÁG évi (StdramDIMri köbméteres kapacitásai toemrel- mesen elég a hmzaii ÍUtasság évi 3,5 miliÉrd küamétnres gázigényének kidégÉésáre. Az orosz gáz exportéra viszont bevés, ahhoz a kapacitásait még meg is kelme ‘sokszorozni. ■ B.H.L. i t \ A i 4
