Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-22 / 118. szám

2014. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Business Europe: nő az európai gazdaság az idén prognózis A Business Europe európai munkáltatói szövetség előrejelzése szerint 2014-ben európai uniós szinten.1,6, míg Magyarországon 2 százalékos GDP-növekedés várható, ezzel az ország az európai közép­mezőny elején lehet - közölte a szövetség szerdán. A 35 ország 41 munkaadói szerve­zetét tömörítő Business Euro­pe - amelynek magyarországi tagszervezete a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet­sége (MGYOSZ) - legfrissebb elemzése szerint 2014-ben az eurózónában 1,2 százalékos GDP-emelkedés várható. Magyarország az idénre prognosztizált 2 százalékos növekedéssel a 10. legjobb helyet érheti el a tagországok rangsorában - véli a Business Europe, amely szerint az euró­pai növekedés szempontjából jelenleg az orosz-ukrán konf­liktus jelenti a legnagyobb bi­zonytalansági tényezőt. A Business Europe 2014-re az Európai Unióban 1,3 száza­lékos inflációs és 10,6 százalé­kos átlagos munkanélküliségi rátát vár, és azt, hogy a tagál­lamok átlagos államháztartási hiánya 2,5 százalék lesz, míg a GDP-arányos adósságállomány 88,4 százalék körül alakul majd 2014-ben. 2015-re 1,9 százalékos növekedésre számít a szervezet a 28 tagállamban, 1,6 százalékos inflációs és 9,9 százalékos munkanélküliségi ráta mellett, míg a tagállamok államháztartási hiánya 2,4 százalékra mérséklődhet. A munkanélküliséggel kap­csolatban a Business Europe megjegyzi: az unióban komoly eltérések vannak a tagállamok között, míg például Ausztri­ában vagy Németországban csupán 5 százalék körüli, ad­dig Spanyolországban vagy Görögországban továbbra is 25 százalékos munkanélküliségi adat várható idén, és jövőre sem lesz jelentős változás ezen a téren. Magyarország a 9,2 százalékos munkanélküliség­gel a 15. a tagállamok között, míg az 1,3 százalékos inflá­cióval az uniós átlagot hozza. Magyarországon 1,5 százalé­kos GDP-növekedés mellett 3 százalékos inflációs rátával és 9,5 százalékos munkanélküli­séggel kalkulálnak. ■ MTI Rekord Gazprom-üzlet szerződés A kínai gázexport nem fenyegetés az európai vevőknek Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a kézfogás előtt Sanghajban. Volt szerepük benne, hogy a Gazprom révbe ért a kínai piacon Az orosz Gazprom megkötöt­te Sanghajban eddigi legna­gyobb, 400 milliárd dolláros üzletét: 30 évig kicsit drá­gábban szállít majd Kínába földgázt, amennyiért azt • most Európában eladhatná. Az európai piacot nem rázza meg az üzlet, mert annak tervezett éves mennyisége a bő fele annak, amennyi gázt a Déli Áramlat tengeri sza­kasza továbbíthat. B. Horváth Lilla Harminc éves gázexport szer­ződést írt alá az orosz Gazprom. Mintegy 400 milliárd dollá­rért évente 38 milliárd köbmé­ter szénhidrogént küld majd a távol-keleti ország állami kő­olaj- és földgázvállalatának, a CNPC-nek. Az előbbi számokból adódó, ezer köbméterenként 351 dolláros ár kicsit magasabb az Európában a Gazprom által most érvényesíthetőnél. (A spotpiaci jegyzés most 295-300 dollár kö­rüli, az olajárindexálásából 350 dolláros ár adódik, ezek keveré­sével pedig 330-340 dolláros eu­rópai Gazprom-exportár adódik.) Ám a szállítás csak 2018-ban kezdődik, amikor már mások lesznek a gázár-viszonyok, és egyelőre nem ismertek a Gaz­prom eddigi legnagyobb üzleté­nek a részletei sem. Az biztos, hogy a szerződés tartalmaz egy take or pay és egy ship or pay kitételt is, vagyis a gáz vevője és a szállítója mindenképpen kö­teles a leszerződött mennyiség árát átutalni, rugalmas fekételek mellett. E két szerződés megléte ugyanis a feltétele annak, hogy a vezetéképítés megtérüljön, így tehát annak is, hogy a bankok hitelt adjanak a költséges beru­házáshoz. Alekszej Miller, a Gaz­prom igazgatósági elnöke azt is elmondta, hogy a szerződésben szó van bányajáradék-kedvez- ményről is, amelyet az ásványi anyagokat termelő vállalatok fi­zetnek. Az már csak feltételezhető, hogy -*a korábbi terveknek meg­felelően - a kínai gázszállítást nem dollárban fogják elszámol­ni, hanem a két érintett ország pénznemében, vagyis nem kell majd mindegy egyes ügyletet jóváhagyatni a Bank of New Yorkkal. Ez esetben viszont nem kizárt, hogy beépítenek majd az elszámolásukba valamilyen valutakosár állandót is. Egyelő­re nem hozták nyilvánosságra az elszámolás módját, ahogyan magát az árképzést sem, és azt sem tudjuk, hogy a megállapo­dott árat először mikor, és majd milyen rendszerességgel lehet felülvizsgálni, tovább, hogy mik a fizetési feltételek. Végül az sem ismert, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő jelenlétében aláírt, szer­teágazó együttműködés a gáz­exporton kívül még mi mindent rögzít. Az első hírek szerint szó van benne például az orosz tech­nológia kínai transzferéről, ipari, gazdasági, gépipari és építési ko­operációról is. A mintegy tízéves előkészítő munka után szignált orosz-kí­nai szerződésben többen az eu­Gázfegyver vagy nem? mégis óvatosan kell fogadni Jonathan Stem, az Oxfordi Egyetem Energiakutató Inté­zete vezetőjének azt a kijelen­tését, hogy Oroszország nem kezeli politikai fegyverként az Európának szánt gázeladáso­kat, a Gazprom pedig kizáró­lag a saját üzleti szempontjai alapján áraz. Attól eltekintve, hogy maga az orosz társaság is hangsúlyozza: piaci érde­kei mellett Oroszország érde­keit is szem előtt kell tartania, elgondolkodtató a mostani kínai ár. Ha nyereséggel ad­ható el Kínának ezer köbmé­terenként 351 dollárért olyan gáz, amely tartalmazza egy még felépítendő vezeték költ­ségeit is, miért kér a Gazprom közel 500 dollárt Ukrajnától, amelyet meglévő csöveken szolgálhat ki? rópai vevőknek szóló üzenetet látnak. „Csak a térképre kell nézni, és nyilvánvaló, hogy a ve­zetéképítési terv irreális. Egye­dül azt a célt szolgálja, hogy a meglévő kliensek inkább kifi­zessék a magasabb árat az orosz gázért, minthogy - reális alter­natíva híján - lemondjanak ró­la.” Ám e vélemény ellen szólhat, hogy a Gazprom, bár nyilván meg akarja tartani meglévő pia­cait, a kínai gázexporttal aligha zsarolhatja Európát. A nyilvá­nosságra hozott, évi 38 milli­árd köbméter ugyanis a bő fele annak, amennyit majd ugyanez a társaság a Déli Áramlaton Eu­rópába küld* és alig a harmada a tavaly itt eladott, 162,7 milli­árd köbméternek. Igaz, nem is szerény tétel: bőven elég például az esetleg Ukrajnától megvont mennyiség más piacon való el­helyezésére. Látszik, hogy nem csak Ma­gyarországon fontos a keleti nyi­tás. A Gazprom sem akar kima­radni a kínai piacról, amelyért máris több közép-ázsiai (kazah, üzbég, türkmén) termelővel kell versenyeznie. A Gazprom exportja* (milliárd köbméter) 1973 6,8 | 1990 110,0 1975 19,3 I 2000 130,3 1980 54,8 1 2012 138,8* * a szovjet utódállamokon kívül FORRÁS: GAZPROM EXPORT HIRSAV Pénteken csak a benzin drágul emeli bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pén­teken a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 411-412 forintra nő, a gáz­olajé 417-418 forint marad. A Mól legutóbb e héten szerdán emelte bruttó 3-3 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj lite­renkénti nagykereskedelmi árát. Az autósok 15-25 forin­tos árkülönbséget is tapasz­talhatnak a kutaknál. ■ MTI Milliárdok a fiatal gazdák indulásához újabb, 4,5 milliárd forintos forrás segíti a fiatal gazdák el­indulását - közölte V. Németh Zsolt államtitkár szerdán Budapesten a Vidékfejlesz­tési Minisztériumban (VM) sajtótájékoztatón. A forrásra, amely még a 2007-2013-as programozási időszakból szár­mazik május első két hetében lehetett pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra, amelynek összege maximum 40 ezer euró (mintegy 12 mil­lió forint), csaknem 2900-an pályáztak a fiatal - 18-40 év közötti - gazdák közül. A pá­lyázók közül várhatóan mint­egy ötszázan részesülnek majd a támogatásban. ■ MTI Csökken a folyó fizetési mérleg többlete márciusban 18,8 milliárd eu- róra csökkent a februári 21,8 milliárd euróról a 18 tagál­lamból álló eurózóna összesí­tett folyó fizetési mérlegének többlete - szerepelt az Európai Központi Bank (EKB) szerdai közleményében. A szezonális hatásoktól megtisztított ada­tok szerint a fizetési mérlegen belül az áruforgalomban 13,8 milliárd eurós, a szolgálta­tásoknál 8,5 milliárd eurós, a jövedelmeknél pedig 5,8 milliárd eurós többlet kelet­kezett. Az összesített többletet csökkentette a transzfereknél keletkezett 9,3 milliárd eurós hiány. A 2014 márciusával bezáruló tizenkét hónapos időszakban 244 milliárd euró volt az eurózóna folyó fizetési mérlegének többlete, 44 szá­zalékkal több, mint a 2013 márciusában mért tizenkét hónapos többlet. ■ MTI Fokozza a forintkibocsátásokat az államadósság-kezelő tervezés Az MNB programját támogatva a belföldiek szerepét erősítenék az állampapírpiacon A Magyar Nemzeti Bank kidol­gozott egy programot, amellyel arra ösztönözné a pénzpiaci sze­replőket, hogy a korábbinál na­gyobb volumenben vásároljanak forint állampapírokat, ehhez iga­zítottuk a módosított kibocsátási tervet - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-he­lyettese. A cél a jegybank prog­ramjának a támogatása, a belföldi forint-finanszírozás növelése és a deviza-finanszírozás szerepének csökkentése. A januári tervekhez képest az államháztartás nettó finanszíro­zási igénye 207 milliárd forinttal nőtt. Ennek nem az volt az oka, hogy a költségvetés nagyobb hi­ánnyal számol, hanem az Anten­na Hungária és a Főgáz részvé­nyeinek tervezett megvásárlását, illetve uniós források megelőlege­zését kellett betervezni - magya­rázta Borbély. Az új tervek sze­rint a bruttó forint kibocsátások volumene 1018 milliárd forinttal 7920 milliárd forintra emeBcedik, a deviza kibocsátásoké viszont 252 milliárd forinttal 1100 milli- árdra csökken. A nettó kibocsá­tás forintban 300 milüárddal nő majd, devizában 641 milliárddal csökken majd a korábbi tervek­hez képest. A legnagyobb mértékben a fo­rint kötvények állományát terve­zi növelni az ÁKK, csaknem 730 milliárd forinttal többet bocsáta­Borbély László András nak majd ki az eredeti terveknél. Emellett hitelt is venne fel az ál­lam az Európai Beruházási Bán­tól forintban 224 milliárd forint értékben. A lakossági értékesítést is fokoznák, 180 milliárd forint­tal lettek ambiciózusabbak a ter­vek az év elejinél, összesen tehát több mint 600 milliárd forintnyi friss lakossági tőkét vár az ál­lam. Ennek érdekében június 1-től a Prémium Magyar Állam- kötvények és a Bonusz Magyar Államkötvény forgalmazói köre is bővül, az államkincstár mellett az Erste, az OTP és a Raiffesien is értékesíti majd ezeket a lakossági állampapírokat, és a Postával is tárgyalnak a forgalmazásról. Ha megvalósulnak az új elgondolá­sok, az év végére 53 százalékosra csökkenhet a külföldiek részese­dése a magyar államadósság fi­nanszírozásából. Borbély szerint jó lenne, ha idővel 50 százalék alá esne az arányuk. A deviza-fi­nanszírozás részaránya eközben a tavalyi 41-ről 35 százalékosra mérséklődhet. Az idei első négy hónapban az állampapírpiacon a kereslet élénk volt, átlagosan 2,9-szeres túljegy­zés mellett fogytak el a papírok. A múlt hétig összesen 997 milli­árd forint értékű államkötvény fo­gyott el az aukciókon és a délutá­ni nem kompetitiv tendereken. Tavaly egész évben 1598 milliárd forintnyi államkötvényt adott el az ÁKK. A nettó értékesítési ered­mény is kiváló eddig, az eladott mennyiség 358 milliárd forinttal haladta meg a lejáratokét. Kiugró értékesítést tapasztaltak április 24-én, az MNB bejelentése után, a hozamok is csökkentek a beje­lentést követően, és a hosszú, va­lamint a rövid állampapírok kö­zötti hozamkülönbség is mérsék­lődött. A külföldiek állampapír állománya az év elején csökkent, de később emelkedni kezdett, je­lenleg 4800-4900 milliárd forint között ingadozik. A lakossági állomány viszont növekszik, az első negyedévben 200 milliárd forinttal gyarapodott. Jelenleg a kisbefektetők részesedése a fo­rint állampapírok állományából 14 százalék. ■ H. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents