Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-22 / 118. szám

2 JEGYZET Csak Isten irgalmas? nem áll a gyilkosok pártjá­ra, aki ellenzi a halálbünte­tést. Mint ahogy az sem, aki szerint embertelen, antihu- mánus a tényleges életfogy­tiglan tartó fegyház. Igaz, er­re csak a többszörösen minő­sített emberölés tetteseit íté­lik. Minősítő körülmény le­het az előre megfontolt szán­dék, aljas indok, különös ke­gyetlenség, vagy ha a tettes több embert is meggyilkolt. Ezek közül, ha nem is mind, de több kell a halálig tartó rabság kiszabásához. Mond­hatja tehát, aki úgy gondolja, hogy megérdemli a tettes. csakhogy a jog is rendszer, amit ekként is kell értelmez­ni. Jogszabály például, mint a neve is mondja, az alap­törvény. Abban pedig az ol­vasható, hogy „senkit nem lehet kínzásnak, emberte­len, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. a sokat idézett strassbourgi ítélet szerint a tényleges élet­fogytiglan magyar gyakor­lata embertelen büntetés, s mint ilyen nemzetközi szer­ződésbe ütközik. Törvényte­len tehát az a 46 ítélet, ame­lyet húsz év alatt kiszabtak Magyarországon. az pedig nem igaz, hogy a döntéssel rászabadítják a gyilkosokat a társadalomra, ugyanis a sima életfogytig­lan lehet 40 év is. A jogi kri­tériumoknak tehát megfelel, ha a tényleges életfogytig- lanra ítéltek büntetését elő­ször 40 év múlva vizsgálják felül. És még akkor is dönt­hetnek a további fogva tar­tás mellett. Ráadásul ezen elítéltek többsége már csak az életkora miatt aligha él negyven évet a börtönben. Húsz éves kor alatt a tényle­ges életfogytiglant ki sem le­het szabni. végülis ki hatalmazta fel a döntéshozókat - akik közül sokan kereszténynek vallják magukat -, hogy a szabadu­lás reményét elvegyék egy embertársuktól? Ha Isten ir­galmas, ők miért nem azok? KÖRKÉP ____ 20 14. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Bonyhádon kedden tettek esküt az újonnan csatlakozó szavazatszámláló bizottsági tagok, akiknek ezt követően továbbképzést tartottak Vasárnap ismét voksolás európai parlament Szavazni csak érvényes okmányokkal lehet Május 25-én, vasárnap választjuk az Európai Parlament képviselőit. Az egyfordulós szavazás reg­gel hat órától este hétig tart. Ihárosi Ibolya Az európai parlamenti válasz­táson az ország egy választó- kerületnek minősül, ezért min­denütt egyforma, 8 listát tar­talmazó szavazólapot kapnak a voksolók. Dr. Göttlinger István, a Tolna megyei 1-es Országgyű­lési Egyéni Választókerületi Vá­lasztási Iroda vezetője elmond­ta, a szavazás helye a választás­ra jogosultaknak megküldött, a névjegyzékbe vételről szóló ér­tesítésben szerepel, de tájékoz­tatást lehet kérni az irodától is. Az átjelentkezők a megyeszék­helyen a 19. számú szavazókör­ben (Szent István tér 7-9., Garay Gimnázium) szavazhatnak. Aki szavazni akar, annak iga­zolnia kell személyazonossá­gát, és azt, hogy hol lakik, vagy a személyi számát. Az igazolás­ra az érvényes személyi igazol­vány szolgál, amely lehet régi típusú, könyv alakú, vagy kár­tya formátumú, esetleg ideigle­nes. E célra megfelel a vezetői engedély és az útlevél is. A lak­címet igazolni lehet a hatósági bizonyítvánnyal, közkeletű ne­vén a lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvé­teli elismervénnyel, s mint is­meretes, ez az adat szerepel a régi személyi igazolványban is. A személyi azonosító szám iga­zolására alkalmas a lakcímkár­tya, illetőleg külön igazolás er­ről az adatról. A szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani azt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét, vagy személyi azo­nosítóját igazolni, nem szere­pel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, már szavazott, esetleg megtagadja annak alá­írását, hogy átvette a szavazó­lapot. Más uniós tagállam állam­polgárai, ha kérték, hogy Ma­gyarországon szavazhassanak, az uniós tagállam által kiállí­tott személyazonosító igazol­vánnyal, vagy útlevéllel sza­vazhatnak. A személyazonosság ellenőr­zését követően a választópol­gár a borítékkal együtt meg­kapja a szavazólapot, melynek átvételét a kinyomtatott szava­zóköri névjegyzéken saját ke­zű aláírásával köteles igazol­ni. A voksoláshoz tollal ellátott szavazófülkék állnak rendel­kezésre. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő listára lehet, a felet­te levő körbe tollal írt két, egy­mást metsző vonallal. A borí­tékba helyezett lapot egy urná­ba kell bedobni. Ha valaki még ez előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, egy alka­lommal új lapot kérhet. A szavazatszámláló bizott­ság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, mely­nek része a választópolgárok tájékoztatása és segítése a tör­vény által előírt rendben. Az írásképtelen választópolgár he­lyett - e tény feltüntetésével - az SZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket, illetve a mozgó­urnát igénylő választópolgárok jegyzékét. Szükség esetén a vá­lasztópolgár befolyásolása nél­kül megmagyarázhatja a sza­vazatszámláló bizottság tagja a szavazás módját. A fogyatékkal élők segítséget kaphatnak A még hátralevő legfontosabb határidők aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt önállóan nem tudja kitölteni a szavazólapot, ehhez általa választott segítőt ve­het igénybe. Ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választó- polgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud, vagy nem akar megkérni, kérésére a bizottság két tagja együttesen segít neki. A látássé­rült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan voksolhasson. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár azt előzetesen igényelte. Szek- szárdon lesz erre példa. A VÁLASZTÓPOLGÁR jogosulta választói névjegyzéket megtekin­teni pénteken 16 óráig. A szava­zás napján a lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgár más településre szintén május 23-án 16 óráig jelentkezhet át. Mozgó­urna iránti kérelmet a választás előtt a helyi választási irodánál lehet benyújtani - a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgá­sában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatar- tása miatt gátolt választópolgár- [ nak - az erre szolgáló nyomtat­ványon szintén pénteken 16 órá­ig. A szavazás napján az illeté­kes szavazatszámláló bizottság­nál lehet kérni a mozgóurnát 15 óráig. Öten sérültek meg, köztük hárman súlyosan SZEKSZÁRD-ALSÓNYÉK Köz­úti baleset gondatlan okozásá­nak vétségében mondott ki bű­nösnek a Szekszárdi Járási Bí­róság kedden egy 1964-es szü­letésű, büntetlen előéletű al­sónyéki férfit. Ezért a bíróság 375 ezer forint pénzbüntetés­re ítélte, emellett egy évre eltil­tották a B kategóriás járművek vezetésétől. Az ítélet fellebbe­zés híján nyomban jogerőre is emelkedett, tájékoztatta lapun­kat dr. Kovács Ildikó, a járásbí-. róság sajtószóvivője. Mint az az eljárás során ki­derült, a vádlott - aki már har­minc éve vezet - 2013. febru­ár hetedikén délután öt óra tá­jékában az 55-ös számú út egyik kereszteződésben a föld- útról érkezve a jelzőtábla el­lenére nem adta meg az el­sőbbséget a platós Mitsubis­hi terepjárójával a felsőbb­rendű úton neki jobbról, Bá- taszék irányából Pörböly felé haladó Opel Corsának, és en­nek következtében a két jár­mű összeütközött. A karam­bol eredményeként a Mitsubis­■ Maradandó fogyatékos­ság hátramaradásával gyógyultak az elöl ülő nő darabos törései hi kisodródott, és végül neki­ütközött a szalagkorlátnak. Az Opel Corsa vezetője a baleset­ben súlyos sérüléseket szenve­dett, eltörött például a szegy­csontja, megrándult a nya­ka. Hetekig tartott, amíg fel­épült. A mellette ülő felesége - aki szintén használta a biz­tonsági övét - ugyancsak na­gyon súlyos sérüléseket szen­vedett, darabosra törtek példá­ul az alkarcsontjai, agyrázkó­dást és nyakrándulás kapott. Az ő tényleges gyógyulása hat­van napot vett igénybe, de ma­radandó fogyatékosság hátra­maradásával gyógyultak da­rabos törései. A bal hátsó ülé­sen is utazott egy nő, aki vi­szont nem használta a bizton­sági övét, és ő is súlyos sérülé­seket szenvedett, az agyrázkó­dás mellett eltörött például az orrcsontja. A jobb hátsó ülésen ülő utas könnyebben sérült meg a karambolban. A vádlott, aki szintén nem kötötte be a biztonsági övét, megúszta a balesetet nyolc na­pon belül gyógyuló sérülések­kel. ■ Ihárosi I. Csepregi Zoltán kapta a Klaniczay-díjat konferencia Fikcióról és rejtett értelemről tanácskoznak az irodalomtörténészek szekszárd Míg tavaly Kősze­gen a tudomány több területéről merítettek a konferencia részt­vevői, addig most Szekszárdon határozottan arra a kérdésre ke­resik a választ, miben irodal­mi egy szöveg. A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézeté­nek (MTA BTK ITI) Reneszánsz Osztálya, az egyetemek bölcsé­szettudományi karai, ezek in­tézetei és a szekszárdi önkor­mányzat rendezte. A konferen­cia Balassi Bálint Aenigmájá- nak első sorát kapta címül, „Je­lentem versben mesémet”. Az al­címe - Fikció és rejtett értelem a régi magyar irodalomban - pe­Csillagné Szánthó Polixéna, N. Horváth Béla és Kecskeméti Gábor a megnyitón dig egyértelműen jelzi, miről cserélnek eszmét szombatig el­sősorban irodalomtörténészek. Kecskeméti Gábor, az MTA BTK ITI igazgatója elmondta, negy­venöt évvel ezelőtt rendeztek először ilyen tanácskozást, mely azóta egyre népesebb és látoga- tottabb. A résztvevőket Csillag- ' né Szánthó Polixéna, Szekszárd humán bizottságának vezetője és N. Horváth Béla, a PTE Illyés Gyula Karának dékánja is kö­szöntötte. Az első ülés után ke­rült sor a Klaniczay Tibor akadé­mikusról elnevezett díj átadásá­ra, melyet idén Csepregi Zoltán kapott a 16. századi reformáció eszmetörténeti kutatásáról szó­ló publikációjáért. ■ B. K. Rendhagyó elhelyezés Határozott, tematikus feladatot kapott Decsi Kiss János szálkai alkotó. Adva van a medinai malom, ide kellett az épülethez illő mű, mely annak díszévé válik. A malomkőkötelek aztán annak a gondo­latnak a hatására készültek, hogy a molnárok, pékek munkája előtt hajt­son fejet a művész. A kerek formák egyaránt jelképezik a malomkövet, a kosarat, a kis sült kalácsot. Az alkotások a mennyezetre kerültek. ■ B. K. A A 4 i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents