Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-20 / 116. szám

2014. MÁJUS 20.. KEDD Elbocsátásoktól tart a PDSZ A több középiskolában ta­pasztalható tanulóhiány miatt pedagógus elbocsátá­soktól tart a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tömörülés a tan­kötelezettség korhatárának visszaállítását javasolja. Erről Mendrey László, elnök be­szélt hétfőn. Több jelzés érke­zett hozzájuk, hogy az ország déli szegletében, csak egy megyében mintegy kétezer tanuló hiányzik a beiskolázá­soknál. ■ MTI Lázár: mindenkinek legalább közmunkát a kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munka­képes korú, egészséges em­bernek legalább közmunkát biztosítson - közölte Lázár János hétfőn Csanádalber- tin. Az új kormány egyik legfontosabb feladata, hogy a kistelepüléseken élők számá­ra munkát kínáljon - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. ■ MTI Tenderek rendőrautók beszerzésére az országos Rendőr-fő­kapitányság két részletben 1225 autóra írt ki tárgyalásos közbeszerzést Az első tender 750 rendőrségi ügyintézőiás járőr használatra kialakított gépkocsi beszerzésére szól, kiegészítve teljes körű kar­bantartással és javítással. A másik tenderben 475, több­ségében megkülönböztető jelzéssel ellátott gépkocsi be­szerzése szerepel. ■ MTI Nemzeti gyásznap Boszniában BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN keddre nemzeti gyásznapot hirdettek. Az országban leg­alább 30 áldozata van az ára­dásnak és a földcsuszamlá­soknak. Egymillió embernek nem volt ivóvize, több mint 100 ezer lakóház dőlt össze, félmillió embernek kellett el­hagynia otthonát. ■ MTI Maradt a hústilalom döbbenet A minisztérium szerint nem történt semmi rendkívüli Több magyarországi cégnél a mai napig nem tudják, hogy mi indokolta Oroszország szigorú lépését Oroszország februárban megtiltotta az élő sertés, és a sertéshústermékek beszállítását az EU-tagor- szágoknak, májusban hús­import-korlátozást léptetett életbe 14 magyarországi céggel szemben. A Vidék- fejlesztési Minisztérium (VM) szerint azonban semmi rendkívüli nem történt. Agyagási Edit „Döbbenetes, hogy a magyar hústermék az oroszoknak nem felel meg” - összegezte véleményét a Világgazdaság­nak a kialakult helyzetről egy, a neve elhallgatását ké­rő magyarországi exportőr. „Számos országnak exportá­lunk hústermékeket, és emlí­tésre méltó kifogása senkinek nincs” - mondta a szakember. „A húskivitelnek szigorú sza­bályai vannak, ezek teljesítése önmagában garantálja a minő­séget, és mindig betartjuk a megrendelő ország előírásait” - tette hozzá. Az ügy előzménye: Orosz­ország május 14-étől átme­netileg megtiltotta 14 ma­gyarországi cég húsbevitelét, - köztük olyan vállalatok sze­repelnek, mint a Pick Szeged Zrt, Master Food, Pápai Hús Zrt. - Oroszország és az egész orosz vámunió területére, mi­vel hiányosságokat tapasztal­tak. „Ez a lépés gyakorlatilag a teljes magyar húsexport til­tás jelenti, és az okokat azóta sem ismerjük” - fogalmazott. „Azóta sem tudjuk, valójában mit is kifogásoltak az oroszor­szági hatóságok, ugyanis más államok auditórai - amelyek között vannak amerikaiak is, a húsimportőrök helyzetét tovább súlyosbítja a január­ban bevezetett európai uni­ós tagországokra vonatkozó húsbeviteli tilalom. Erre a döntésre azért került sor, mert sertéspestissel fertőzött litván vaddisznókra buk­kantak Litvániában. „Szak­maiadon, hogy sem akkor, sem most nem regionális, japánok is - évek óta minden rendben találnak nálunk”. Szerettük volna megkér­dezni a minisztériumot, ám kérdéseinket csak írásban te­hettük fel. A Vidékfejlesztési Minisztérium így fogalmaz az eljárásról: „A helyszíni ellenőrzés során a célország egészségügyi hatósága téte­lesen megvizsgálja, hogy a létesítmények megfelelnek-e a célország támasztotta állat­egészségügyi, illetve élelmi­szer-biztonsági kritériumok­nak. Amennyiben az adott lé­tesítmény megfelel a célország elvárásainak, megkapja az exportszállítási jogot, illetve hanem globális tiltást léptet­tek érvénybe” - mondta a szakember. durva hatásai lehetnek az uniós piacra, ha Oroszor­szág hosszabb távon fenn­tartja az uniós országok számára elrendelt tilalmat. Itt a többlet okoz majd gon­dot, ott a hiány - véli a szakma. amennyiben már megkapta, továbbra is fenntarthatja ex­porttevékenységét”. További magyarázatként az áll, hogy a kivizsgálás eredménye elké­szült 134 oldal terjedelemben, s az orosz nyelvről készült for­dítás „a napokban elkészül, a jelzett megállapításokról tájé­koztatjuk apégeket, amelyek a következő 1-1,5 hónapban ki­javítják az orosz és vámuniós hatóság által feltárt hiányos­ságokat”. Szerettünk volna választ kapni arra a kérésünkre is, mennyire bevett gyakorlat, hogy egy harmadik ország, azaz a célország ilyen mérté­kű tiltást foganatosít, erre azt a választ kaptuk: „Nem rend­kívüli, hogy az orosz hatóság korlátozó intézkedéseket fo­ganatosít a magyarországi ex­portőr létesítményekkel szem­ben. A 2014 februári helyszíni ellenőrzést, illetve az azt meg­előző, 22 létesítményt érintő 2011-es ellenőrzést követően is több céggel szemben vezet­tek be átmeneti korlátozást... ahogy ez a mindennapi szállí­tások során is számos esetben előfordul”. Sertéspestis után újabb csapás Ma érkezik az uniós segély első részlete Kijevnek csapatmozgás Csorog a pénz Ukrajnába. Brüsszelben be­jelentették, hogy az Európai Unió hitelépek első részét ma folyósítják, így az 1,3 milliárd eurós összegből 100 millióhoz juthat hozzá Kijev. Az ukrán ügyvezető kormány hetek óta a Nemzetközi Valutaalap 3,2 milliárd dollárjával is gaz­dálkodhat, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy a pénzt mire költik. Az sem világos, hogy a va­sárnapi elnökválasztás előtt néhány nappal mi a helyzet az orosz-ukrán határon. Bár Vla­gyimir Putyin orosz államfő hétfőn bejelentette, hogy vé­gétért a hadgyakorlat a határ­vidéken és a csapatokat vissza­vonták Moszkva közelébe, a NATO-főtitkár szerint ennek nincs semmi jele, kémműhold­jaik másról árulkodnak. Igaz, már a múlt héten is azt közöl­te Moszkva, hogy nincsenek orosz csapatok Kelet-Ukrajna közelében, de a jelek szerint az az információ nem volt igaz. A választások közeledtével egyre feszültebb a helyzet Uk­rajna déli és keleti megyéiben. A kijevi hatóságok még a hét­végén arra hívták fel a hazai és külföldi újságírókat, hogy hétfő estig hagyják el a térséget. Ez arra enged következtetni, hogy hamarosan átfogó hadművele­tek kezdődhetnek, elsősorban a donyecki és szlovjanszki szaka- dárok ellen. A hadi készülődés mellett a politikusok is igyekeznek meg­oldást találni a válságra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnapi moszkvai találkozó­juk után megdicsérte szlovák partnerét, Miroslav Lajcákot és Pozsonyt, mert mint mondta: Moszkva nagyra értékeli Szlo­vákia gyakorlatias álláspontját, amely mind az EU, mind Orosz­ország érdekeinek megfelelő irányba mutat. Lavrov konkré­tumok említése nélkül ismét üzent Brüsszelnek, amikor megjegyezte: ideje újragondolni Oroszország, az Európai Unió és a NATO kapcsolatát. ■ VG Felerősödött az egészségügyi érdekvédők hangja követelések A béremelés folytatása és a gyógyítás valós árának megtérítése az elsó'dleges elvárás Továbbra is diszkriminációt kiált és unortodoxiát emleget az Egész­ségügyi Gazdasági Vezetők Egye­sületének (EGVE) elnöke a mű­szaki-gazdasági területen dolgozó egészségügyiek béremelésének elmaradása miatt. Molnár Attila azt mondja, nem csak az elmúlt húsz, de az elmúlt hatvan évben nem volt még példa arra, hogy a kórházak teljes gazdasági-műsza­ki személyzetét kihagyják az ága­zati béremelésből Emlékeztetett: miközben a betegellátást végzők 2012-ben és 2013-ban is kaptak fizetésemelést, az ő munkájukat a háttérből segítő mintegy 25 ezer pénzügyes, kontroller, HR-es, in­formatikus, karbantartó, mosodai és konyhai dolgozó, adminiszt­rátor, valamint más szakember fizetését évek óta nem emelték, átlagosan alig több mint 133 ezer forintot visznek haza havonta. Az EGVE szerint nem csupán az általuk képviselt dolgozók, de általában az egészségügy is mél­tatlan helyzetben van. Állásfog­lalásukban hangsúlyozzák: „Az egészségügyi intézmények szá­mára központilag meghatározott költségvetési előirányzatok már évek óta nem nyújtanak fedeze­tet az elvárható színvonalú beteg- ellátás indokolt költségeire.” Az inflációs hatások, a forint kedve­zőtlen árfolyama, a kötelező bér­emelések és a technológiai költ­ségek folyamatosan növekedése miatt mindeközben az adósság Senki sem akar kiszolgáltatott helyzetbe kerülni megállíthatatlanul és exponenci­álisan nő. Az egészségügyi ellátások va­lós áron finanszírozását tartotta az egyik legfontosabb elérendő célnak áprilisban a Magyar Kór­házszövetség, valamint az az öt egészségügyi érdekképviselet is, amely a múlt héten közös saj­tótájékoztatót tartott. Emellett a béremelés folytatását és a ki­számítható életpályamodellt is kiemelték, mert - mint Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövet­ségének elnöke fogalmazott - el­indult ugyan egyfajta megújulás, de még mindig „irtózatos gondok feszítik a magyar egészségügyet”. Antmann Katalin, az Orvos- egyetemek Szakszervezeti Szö­vetségének elnöke arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók európai országokban most zaj­ló akciósorozata mindenhol az egészségügy égető kérdéseire igyekszik felhívni a figyelmet. Arra, hogy fordítsanak elegen­dő pénzt az ágazatra, javuljon az egészségügyben dolgozók bér­helyzete. Ezt Magyarországon még a Magyar Rezidens Szövet­ségnek a hálapénz megszűnte­tésére indított kezdeményezése is kiegészíti. Dénes Tamás, a szövetség elnöke szerint az is na­gyon fontos, hogy a szolidaritá­son alapuló társadalombiztosítás csorbítása nélkül, átlátható mó­don teret engedjenek a magán­ellátásnak is. ■ VG-MTI

Next

/
Thumbnails
Contents