Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-03 / 102. szám

2 mmmmmmmmsm mmnm 2014. MÁJUS 3., SZOMBAT KÖRKÉP 1 JEGYZET 1 KATUS ESZTER Szeretlek, anyu! az ÚJSÁGÍRÓKNAK azt tanít­ják, legyenek elfogulatla­nok. írjanak tárgyilagosan, hallgassanak meg minden véleményt, adjanak hangot minden nézőpontnak. Ne személyeskedjenek, és az Istenért, ne terheljék az ol­vasókat a saját dolgaikkal! jogos, pedig a toll másik ol­dalán állni sem egyszerű. Például választások előtt. Vagy amikor tudjuk, mi az igazság, de nem írhatjuk le, mert nincs bizonyítékunk. Vagy anyák napján. amikor szeretnénk elmon­dani, hogy a mi anyukánk a legjobb a világon. Mert sohasem hagyott minket cserben. Akkor sem, ami­kor ez lett volna a könnyebb megoldás. Inkább robotolt reggeltől estig, órákat uta­zott, szatyrokat cipelt, ha úgy hozta az élet, nem evett, csak hogy nekünk jusson. Mert egyedül vitte két em­ber terhét, és közben soha­sem panaszkodott. Mert főzött, mosott, takarított a munka mellett, mert taní­tott, ápolt minket, akár bete­gen, erőn felül. igaz, néha sírni is láttuk. Az iskolai ünnepélyeken, a szerelmi csalódásainknál, a ballagásunkon, a diploma-" osztón, a szülei sírjánál, az unoka születésénél... szeretnénk, ha el tudnánk mondani, hogy hálásak va­gyunk az életért. És nem csak azért, mert megszült, hanem mert felnevelt min­ket, mert esélyt adott ne­künk, hogy láthassuk ezt a sokszor csodálatos világot, hogy boldogok lehessünk. Hogy vigyázott ránk, és vi­gyáz a mai napig. bárcsak le tudnánk írni, mennyire szeretjük őt. De nem biztos, hogy képesek vagyunk rá. Mert nem va­gyunk elég jó írók. Csak abban bízunk, hogy ő, és minden édesanya nem a sorokból olvas. Hanem a szívünkből. Még a halálon túl is. Idén is elmaradt a zöldár víz Szakértők szerint a klímaváltozás kiszámíthatóbbá teszi a Dunát Nem feltétlenül kell minden célra ivóvíz minőségű vizet használni Tavaly rekord nagyságú árvíz volt a Dunán, idén tavasszal ez nem fenyeget: kevés volt a téli csapa­dék a yfe^űjtön A klímaváltozás sok folyó hozamát szélsősé­gessé teszi, azonban a kutatások szerint a Duna békésebb lehet lehetavédeke- szetre bízni: a Dél-Dunántúlon több helyen is folynak-folytak megelőző árvízi munkálatok Emberpróbáló feladat volt a tavalyi dunai árvíz elleni védekezés - idén tavasszal a jelek szerint nem lesz szükség a homokzsákokra dél-dunántúl Idén is elmaradt a tavaszi zöldár a Dunán, s bár most kisebb árhullám in­dult el a folyón, nem várható jelentős vízszintemelkedés. A klímaváltozást vizsgáló tu­dósok szerint a felmelegedés hatására csökkenhet a dunai árvizek kockázata - azaz ebben a folyamatban is van valamijó'. Máté Balázs Gyakorlatilag a tavaly nyáron le­vonult ár óta rendkívül alacsony a Duna vízállása, jellemzően alig haladja meg a két métert. Tavaszi zöldár idén sem volt, s a következő napokban ugyan folytatódik a héten elkezdődött vízszintemelkedés, az előrejelzé­sek - legalábbis egyelőre - nem adnak okot az aggodalomra: vár­hatóan sem most, sem a követ­kező hetekben nem lesz szükség óvintézkedésekre. ( Ennek az átlagosnál kevesebb télen esett csapadék az oka. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság adatai szerint a folyó főbb vízgyűjtő területein jóval kisebb mennyiségű hó halmozó­dott fel az átlagosnál. Az elmúlt negyed század alatt egyébként ez az érték 2013-ban volt a leg­magasabb - ennek következmé­nyeit sajnos megtapasztalhattuk. A továbbiakat illetően értelem­szerűen még nem lehet semmi biztosat tudni. A statisztikákat böngészve mindenesetre annak csekély a valószínűsége, hogy két egymást követő évben ala­kuljon ki veszélyes ár, legalábbis eddig ilyenre a Duna esetében csak egészen ritkán volt példa. Egy japán és brit tudósok ál­tal publikált tanulmány szerint egyébként az amúgy vészjósló klímaváltozás jótékony mellék­hatása lehet, hogy kiszámítha­tóbbá válik a Duna. Az emelke­dő átlaghőmérséklet nyomán általában növekszik az árvi­zek kockázata, azonban míg egyes területek nyirkosabbá, mások szárazabbá válnak, Közép- és Kelet-Európa utób­bi zónába tartozik majd sze­rintük. Huszonkilenc folyót vizsgáltak, többségüknél ar­ra a következtetésre jutottak, hogy gyakrábban lépnek ki a medrükből. Néhány folyó, így* a Mississippi, az Eufrá: tesz és a Duna esetében azon­ban csökkenni fog az árvizek gyakorisága a tanulmány szerint. Rekordok után tartós apály volt a folyón tavaly nyáron rekord méretű árvíz söpört végig a Dunán, a folyó vízállása szinte mindenhol minden korábbi csúcsot meg­döntött. Az árhullám elvonulá­sa után azonban szinte hihetet­lenül gyors apadás kezdődött, alig több mint egy hónap alatt csaknem nyolc méterrel csök­kent a Duna vízszintje. Az ár­hullám júniusi tetőzésekor meg­közelítette a tíz métert a vízál­lás, júliusban pedig már a két métert is alig haladta meg. Az apály azóta is tart. mindez persze nem számít új­donságnak, hiszen a korábbi években is rendkívül alacsony volt a vízállás, olyannyira, hogy 2012-ben például a hajóforgal­mat is le kellett állítani. mindez a Duna kedvelőinek vi­szontkedvez: a folyó nyaranta rendre meleg és sekély, így a ho­mokos partszakaszok, zátonyok vízmentesek, a természet adta kikapcsolódási lehetőséggel mindig nagyon sokan élnek - minden bizonnyal így lesz idén is. Megerősítik a töltést Bajától Homorúdig A duna-projekt elnevezésű védműfejlesztési beruházások részeként a vízügyi igazgató­ság megerősíti a töltést a mo­hácsi szigeti oldalon, a már elkezdett beavatkozások Tolna és Baranya megyei települése­ket is érintenek, Bajától egé­szen Homorúdig. a harmincöt kilométeres sza­kaszon pótolják a töltés ma­gasságát, a Baja-Foktő árvíz- védelmi körzetben úgynevezett szivárgó szőnyeget is készíte­nek. A Békavári zsilipnél új elzáró szerkezetet építenek, az I érsekcsanádi szivattyútelepen | felújítják a nyomócsöveket, az aknákat, valamint a tolózára­kat. A töltés teljes hosszában szilárd burkolatot is építenek, így a védekezésben részt vevő teherautók könnyebben tud­nak majd közlekedni. Az asz­faltozás a turizmust is élénkít­heti, a töltés kerékpárral, mo­torral ingyen lesz használható, a személykocsik pedig töltés­használati engedéllyel hajthat­nak rá. szekszárd Nem kell minden háztartási vízigényt ivóvíz mi­nőségű vízzel megoldani, bizo­nyos célokra teljesen megfelel a gyűjtött esővíz is - többek között erről is szó volt a Szekszárdi Klímakor legutóbbi munka­csoport-megbeszélésén. Baka György, a klímakor működését koordináló Zöldtárs Alapítvány elnöke elmondta, a megbeszélé­sen felidézte dr. Országh lózsef korábbi előadását, amelyben a professzor szólt az ún. alom­székről. Ez első hallásra sokakat megmosolyogtat, pedig nem egy udvari ámyékszékhez, sokkal inkább egy angol WC-hez ha­sonlít, hasznos, és nagyon kör­nyezetbarát. Szóba került, hogy az önkormányzat által biztosított klímaalap felhasználásával kap­csolatban a Zöldtárs Alapítvány rövidesen pályázati felhívást tesz közzé, amely az energia- és hulladékgazdálkodást, a kerék­páros közlekedést, a környezeti nevelést érinti. ■ Gy. M. Május elején elkezdődik a zsilip próbaüzeme sió Kedvező időjárási viszo­nyok esetén az ütemterv sze­rint május 15-én elkezdődik a próbaüzeme a Közép Du- nántúti’Vízügyi Igazgatóság területén található Sió-ár- vízkapu hájózó-zsilipMek, az árvízkapu műtárgy többi része folyamatosan kapcsoló­dik majd be a próbaüzembe. A zsilipet a felújítás ideje alatt zárva és víztelenítve tartják, a műtárgy acélszerkezeteit homokszórással tisztítják meg valamint a letisztított fémfelü­leteket korrózió elleni védőfes­tékkel látják el. Az árvízkapu vezérlőtornyával kapcsolatos munkálatok befejeződtek, az új elektromos berendezé­seket beépítették, valamint elkészült a torony új burko­lata is. Az üzemviteli épület még 2013 őszén elkészült, az már üzemszerűen működik - számol be a Duna projekt hírlevele Magyarország egyik legnagyobb árvízvédelmi pro­jektjének keretében zajló be­ruházásról. ■ Kreatív gyermekrajzok mutalják be a Duna másik arcát kiállítás Három Tolna megyei alkotó munkáját is láthatja a közönség a tavalyi árhullámról szóló tárlaton szekszárd Május 10-ig láthat­ja a közönség a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató­sága és a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának vándor- kiállítását a szekszárdi Babits kulturális központban. A kiál­lítás két részből áll, az „Egy or­szág a Duna mentén” című fotó- kiállításból, és „A Duna másik arca” elnevezésű gyermekrajz pályázat legjobb alkotásait be­mutató tárlatból. A téma mind­két esetben ugyanaz: a tavalyi dunai árhullám, amelynek so­rán a folyó több mint nyolcszáz kilométernyi szakaszán hősies erőfeszítéssel és munkával véd­ték az életet és az értékeket hi­vatásosak és civilek. A szerdán délután tartott megnyitón László-Varga Zsu­zsanna, a megyei kormányhi­vatal főigazgatója József Attila Dunáról írt soraival kezdte beszédét. Mint elhangzott, leg­nagyobb folyónk bár elválaszt, egyben össze is köt bennün­ket, és mindannyian jól tudjuk, hogy a folyóval számolni kell, mint ahogy ezt a tavalyi esemé­nyek is megmutatták. Az árvízi védekezés során az egész or­szág összefogott a mentés érde­kében, megmutatva a nemzet egységét. A munkában résztve­vők hősies helytállását jól mu­tatják a kiállított képek is. Berki Imre, a Katasztrófavé­delem Központi Múzeumának A kiállítás megnyitója. A hősies helytállást mutatják be a képek igazgatója elmondta, hogy a fotók szülte a vészhelyzet kihirdetésé­től a helyreállításig mutatják be a katasztrófavédelem, a társszer­vek és a civilek összefogását, erő­feszítéseit, helytállását. A.fény­kép mutatta tényekre pedig az érzelmek válaszolnak a gyerme­kek csodálatos rajzaiban. A fotók és a rajzok együtt gondoskodnak arról, hogy azok is, akik távol voltak a helyszínektől, átérezzék, átéljék a dunai árvíz pillanatait. Dr. Balázs Gábor tűzoltó alez­redes, aki május 1-től tölti be a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatói tisztséget, az ünnepséget záró pohárköszöntőjében megkö­szönte az árvízi védekezésben résztvevők helytállását, és remé­nyét fejezte ki, hogy sokan eljön­nek, és megtekintik a kiállítást. „A Duna másik arca” gyer­mekrajz kiállításon három Tolna megyei alkotó munká­ját láthatja a közönség. Fülöp Noémi, a szekszárdi Babits ál­talános iskola diákja a rajzpá­lyázat győztese a 6-10 évesek kategóriájában. Ugyanebben a kategóriában szerepel még a legjobbak között Janó Emma szekszárdi, és Csuha Eszter paksi diák munkája. A rajzpá­lyázatra beérkezett műveket Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmren­dező, grafikus bírálta el, a tár­latot Oroszi Judit állította össze. ■ Venter M. < 4 A I

Next

/
Thumbnails
Contents