Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-04 / 79. szám

6 GAZDASAG 2014. ÁPRILIS 4., PÉNTEK HÍRSÁV Újraindult a Jet2 leedsi repülőjárata A jelentős utasigények miatt a nyári menetrend életbe lépésével újraindította Buda- pest-Leeds járatát a Jet2 an­gol diszkont légitársaság, az első gép csütörtökön landolt a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren. A Budapest Air­port közleményében azt írta: két év kihagyás után van is­mét összeköttetés a két város között. A Jet2 heti két járatot indított, a gépek csütörtökön és vasárnap közlekednek. A Jet2 jelenleg 57 célállomásra repül 50 gépes flottájával, amely főleg 737-es Boeingek- ből áll. ■ MTI A régióban mennek a plazafejlesztések tavaly A második félévben 3,6 millió négyzetméter bevásárlóközpont épült Eu­rópában, ennek 70 száza­léka a kelet-közép-európai régióban készült el - közölte a Cushman & Wakefield ingatlan tanácsadó. Tavaly év végén a teljes európai bevásárlóközpont állomány 154 millió négyzetméter bérbe adható területet fog­lalt magában. Franciaország továbbra is a legnagyobb piac, 17,3 millió négyzet- méterrel, második helyen az Egyesült Királyság áll 16,93 millió négyzetméterrel, míg a harmadik helyezett Orosz­ország, ahol a bérbe adható terület meghaladja a 16,86 millió négyzetmétert. ■ MTI Az autóipar húzta a szlovák exportot a szlovák autógyárak ter­melték tavaly az ország exportjának legnagyobb hányadát, csaknem ötödét - derült ki a Postová Banka elemzéséből. A pénzintézet a szlovák statisztikai hiva­tal (SÚSR) adataira alapozó elemzésében megállapítja: 2013-ban a teljes szlovák ex­port 64,4 milliárd eurót tett ki. Tavaly a teljes szlovák kivitel 17,2 százalékát - több mint 11 milliárd euró értékű exportterméket - az autó­gyárak állították elő. Az or­szágban 2013-ban csaknem egymillió gépkocsi készült, ezek legjelentősebb felvevő piaca tavaly is Németország volt. ■ MTI Tankönyv helyett irodalom olvasás A szabadforgalmú könyvpiac 2013-ban 43,9 milliárdos volt Centrex: hiba külön piaci és Gazprom-árról beszélni Öt év folyamatos recesszió után kezd magához térni a hazai könyvipar, amit a tankönyvpiac államosítása drasztikusan érintett. Vég Márton Hamarosan nyílik a Budapes­ti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ünneplésre azonban nincs túl sok oka a könyviparnak. „A kormány 2013 végén deklaráltan meg­szüntette a tankönyvpiacot, a tankönyv-kereskedelem után államosította a tankönyvek ki­adását is. Ezekkel az intézke­désekkel a kormány több mint egynegyedével, pontosan 26,2 százalékkal csökkentette a ma­gyarországi könyvpiacot” - kö­zölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE). Tankönyvek nélkül mindössze 9200 könyv jelent meg 16,8 millió példányszám­ban és 1835 darabos átlag pél­dányszámban. A tankönyvek­kel együtt számított könyvpiac 2012-ben alig haladta meg az 58 milliárd forintot, ugyanez az adat 2013-ban 59,6 milliárd forint volt, a növekedés így 2,75 százalékos. „Több könyvet vet­tek az emberek. Örömteli, hogy öt év után megállt a piac zsugo­rodása, de a kiadók anyagi hely­zete nem lett sokkal stabilabb. Ha egy regényből elfogy öt-tíz­ezer darab, az már sikernek számít” - mondta lapunknak Zentai László, az MKKE igazga­tója. Emlékeztetett: a közel tíz évig tartó könyvpiaci konjunk­túra utolsó évében, 2008-ban még 67,6 milliárdos forgalmat összesíthettek. A közoktatási tankönyvek nélküli, szabadfor­galmú könyvpiac 2013-ban 43,9 milliárd forint volt, ami 4,6 szá­zalékos nominális forgalmi nö­vekedést jelent. Az elmúlt esztendő legfi­gyelemreméltóbb statisztikai fejleménye, hogy a több mint 15 és fél milliárdos közoktatá­si tankönyvkiadás adatainak mellőzésével a könyvpiac leg­nagyobb forgalmú ágazatává a szépirodalom, pontosabban a fikciós művek kategóriája lett. Az ide sorolható művek tavalyi 13,7 milliárd bruttó forgalma a könyvpiac harmadát képviseli. „Ez káprázatos, nincs még egy ország Európában, ahol a fikci­ós könyvek ekkora népszerű­ségnek örvendenének” - fogal­mazott Zentai László., A meghatározó könyvkiadói ágazatok közül csak az isme­retterjesztő könyvek kategóriá­Nem olvasunk regényeket A bookline.hu havi siker­listáját jelenleg Ferenczi Krisztina: Narancsbőr című könyve vezeti, második a Zuschlag-könyv, a harmadik pedig Leiner Laura: Akkor szakítsunk című alkotása. Az első negyvenben csak Márai Sándor elbeszélései képviselik a szépirodalmat, ellenben a szórakoztató iro­dalom sztárszerzői több könyvvel is szerepelnek a lis­tán. A Könyvfesztiválon is vélhetően ebből a kategóriá­ból fogy majd a legtöbb pél­dány. A Millenáris parkba 33 országból 64 ismert kül­földi alkotót, illetve 446 ma­gyar írót várnak. A díszven­dég Törökország lesz. „A kortárs török irodalom jelentőségét mutatja, hogy az ország 2008-ban a frankfur­ti könyvvásár, 2010-ben a genfi, tavaly pedig a londoni könyves rendezvény díszven­dége volt” - mondta Sakir Fakili, Törökország budapes­ti nagykövete. jában tapasztalható 10 százalé­kos csökkenés, ami 14,7 milli­árd forintos helyett mindössze 13.3 milliárd forintos forgalmat jelent. Ennek magyarázata, hogy a felsőoktatási könyvpiac forgalmának bevallásakor a ki­adók egy része azért sorolhatta át ide ismeretterjesztő művei forgalmának egy részét, mert míg a szakkönyvek és tudo­mányos művek forgalma után kompenzációs reprográfiai díj­ban részesülnek, az ismeret­terjesztő műveik eladása után nem. „Egyáltalán nem meglepő, hisz az elmúlt években is a ma­gyar könyvkiadás legdinami­kusabban fejlődő ágazatának bizonyult, a gyermek- és ifjúsá­gi könyvkiadás iránti vásárlói érdeklődés tavaly is látványo­san növekedett. Piaci részese­dése immáron 23,6 százalék, 10.3 milliárd forint. A növeke­dés dinamizmusát jól mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a gye­rekeket és a fiatalokat megszó­lító könyvek forgalma megdup­lázódott” - fogalmaz az MKKE. A legnagyobb növekedést a nem papíralapú, azaz az úgy­nevezett digitális könyvek és e-könyvek szegmense mutatta: 61 százalékos bővüléssel 535 millióról 862,7 millió forintra növekedett az ágazat forgalma. árképzés Egyetlen Gaz- prom-szerződés sem tiltja a re- exportot már vagy öt éve, de a tilalmat azelőtt sem érvényesí­tették - hangsúlyozta lapunk­nak az orosz gázzal kereskedő Centrex Zrt. vezérigazgatója annak kapcsán, hogy egy for­rásunkra hivatkozva azt írtuk, e tilalom megnehezíti az MVM számára, hogy gázt adjon el Ukrajnába. Szító János elmondta, hogy a gázt a szerződés szerinti át­adási ponton adja át a Gazprom Export a vevőinek, és nem kö­veti a gáz sorsát. A gázt a Cent­rex magyar és nem magyar vevőknek adja el, akik annak és ott adják el, ahogy akarják. A Centrex mindössze garan­ciát kér a vásárlás előtt az áru kifizetésére. A vezérigazgató emlékez­tetett, hogy az EU és a gáz­vásárló társaságok nyomására az elmúlt években jelentősen megváltozott a gáz árképzése, vagyis nem a Gazprom vál­toztatta meg az árat, hanem a Gazprom Export állapodott ■ A gázellátás kérdése poli­tikai ügy, választások előtti időszakban pedig különösen az meg máshogy vevőivel. Esze­rint a leszerződött gáz legfel­jebb 44 százaléka TTF-bázisú, szabadpiaci áron számolják el. A szerződött éves mennyiség további részének csak a 85 százalékát kötelező átvenni, de ez éven belül rugalmasan át­csoportosítható, adott esetben és részben akár a következő évekre is. Ekkor a vevő már csak kiegészíti a vételárat az aktuális vételárra, vagyis be­számít a korábban már kifize­tett összeg. Ez a rugalmas árképzés való­ban olajtermék alapú, de mára már ennek a szintjét is jórészt maximalizálták a TTF-es ár­hoz, szerény prémiummal. Ezek fényében Szító János sze­rint hiba külön piaci TTF-es és külön Gazprom olajképlet ala­pú gázról beszélni. Mint hang­súlyozta, a gázellátás politikai ügy, választások előtt különö­sen az. A szakember szerint a kormány eddigi lépéseit iga­zolta az idő, a pánikkeltőknek pedig nem lett igazuk. ■ VG HIRDETÉS 240 fővel bővíti ügyfélszolgálati központját a Vodafone- A Vodafone az elkövetkező másfél évben 240 emberrel összesen 540 fősre bővíti a miskolci regionális ügyfélszolgálati központban foglal­koztatottak számát - mondta Diego Massidda vezérigazgató az új iroda­szárny átadása alkalmából rende­zett ünnepségen. A folyamatban lévő 450 millió fo­rintos beruházással a társaság be­fektetése meghaladja majd az egy milliárd forintot és a miskolci Mac- ropolis épületkomplexumban igény­be vett terület 2700-ről 4200 m2-re bővül.- A Vodafone bővítése újabb bizo­nyíték Magyarország növekvő ver­senyképességére - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnöki Hivatal kül­ügyi és külgazdasági államtitkára. Mint fogalmazott: „a világ egyik legismertebb és legelismertebb vál­lalata újra bizalmat szavazott Ma­gyarországnak és ez a bizalom köl­csönös”.- A beruházás eredményeképpen Miskolc fogja kiszolgálni a Vodafone több mint 2,ó millió magyarorszá­gi ügyfelét - hangsúlyozta Diego Massidda. Az öt éve nyílt központ munkáját az ügyfelek 90 százaléka kiválóra értékelte, a munkatársak több százezer írásbeli válasz mellett több mint 9 millió hívást fogadtak és 46 millió percet beszélgettek az ügyfelekkel. E mellett kiszolgálták Magyarország egyetlen igazi virtu­ális szolgáltatójának, a Tesco Mobi- le-nak az ügyfeleit is.- A Magyarországon idén immár 15 éve jelen lévő társaság nagyon jól döntött, amikor 2009-ben meg­nyitotta ügyfélszolgálatát a borsodi megyeszékhelyen - monda Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke. Hozzátette, hogy a jelenleg összesen mintegy 1340 főt foglal­koztató Vodafone második otthonra lelt Miskolcon.- Miskolc város jövőjének előmoz­dítójaként tekintünk minden olyan már meglévő és idetelepülni kívánó vállalkozásra, amely a városban, il­letve a térségben munkahelyeket kí­ván létrehozni, bővíteni, megtartani - mondta Kriza Ákos polgármester. Kiemelte, fontos, hogy az itt élőknek nemcsak kenyeret, hanem megtartó erőt is ad. Az önkormányzat ezért is döntött úgy, hogy 130 millió forintos támogatással járul hozzá a bővítés­hez. A társaság 15 év alatt közel 300 milliárd forint adót fizetett be az ál­lamkasszába és több mint 212 milli­árd forintos beruházást hajtott végre Magyarországon, miközben a Voda­fone Alapítvány több mint 1 milliárd forinttal támogatott - elsősorban a mobiltechnológia nyújtotta lehetősé­gek kiaknázására építő - társadal­milag hasznos programokat.- A Vodafone Magyarország az egyik legnagyobb brit befektető Magyarországon, működésével hozzájárult a brit vállalati kultúra terjesztéséhez. Sikerei más brit vál­lalatokat is magyarországi befekte­tésekre ösztönöztek,. hozzájárulva a kapcsolatok javításához - mondta a rendezvényen Jonathan Knott, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. A beruházásoknak köszönhetően ma a Vodafone Magyarország Euró­pában, illetve a teljes csoporton belül is kiemelkedően magas, országosan 98,3 százalékos kültéri nagy sebes­ségű mobilinternet lefedettséggel bír, ezen belül az ország lakosságának 66 százaléka fér hozzá a 42 mblt/sec-os HSPA+ hálózathoz. Több száz olyan településre jutott el, ahol korábban semmilyen széles sávú mobilinter- net-szolgáltatást nem lehetett hasz­nálni. A Vodafone ezt több mint 1,2 millió emberhez vitte el, összekap­csolva őket ismerőseikkel, rokonaik­kal, üzleti partnereikkel. A Vodafone vezető M2M (machi­ne to machine) szolgáltató és fontos szerepet játszik Magyarországon is a „gépek internetének” elterjeszté­sében, így a kiemelt fontosságú onli­ne pénztárgép és elektronikus útdíj rendszerek bevezetésében. Mind­emellett 2014 elején a Vodafone Ma­gyarország nyerte meg azt a közbe­szerzést, amelynek eredményeképp az elkövetkező 2 évre a magyar ál­lamigazgatás első számú mobilszol­gáltatója lett. ¥ I 1 < Hazai könyvforgalom (milliárd forint) 2008 HHHHHHHHI 67,6 2009 ■■■■■■■■■ 64,1 2010 ■■■■■■■■161,5 2011 ■■■■■■■59,5 2012 ■■■■■■■58,0 2013 ■■■■■■■ 43,9 VG-GRAF1KA FORRÁS: MKKE

Next

/
Thumbnails
Contents