Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-28 / 98. szám

4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2014. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ Tiszteletre és elfogadásra is nevel barteczka mária Édesanyja emléke kötelezi a szedresi zsidók emlékeinek kutatására Barteczka Mária az oklevéllel, amit A tudás felelőssége című pályázaton elért első helyezésért vehetett át HÍRSÁV A Szakma Sztár Fesztiválon jártak kölesd A Béri Balogh Ádám Általános Iskola tanulói áp­rilis 15-én nevelőik kísére­tében utaztak Budapestre, a Hungexpo területén rende­zett Szakma Sztár Fesztivál­ra, ahol a szakmák és iskolák bemutatkozása mellett foly­tak az országos verseny dön­tői. A szakmák iránt érdeklő­dők választ kaphattak kérdé­seikre, a színpadon pedig is­kolák mutatták be kulturális produkcióikat. A nézők folya­matosan gyönyörködhettek a diákok népi- és társastánc, ének, harmonika és divatbe­mutatóiban. ■ B. K. Plussmackokbol rendeznek kiállítást bátaszék Mackógyűlést szer­veznek a Petőfi Sándor Mű­velődési Ház dolgozói. Azt ké­rik, mindenki, aki otthonában őrizget valamilyen játék-mac­kót - akár kicsit, akár nagyot, fiatalt vagy éppen korosabbat, kövéret, esetleg soványát -, az egy időszaki kiállítás erejéig engedje el a plüss kedvencet. A mackókat május 8-áig vár­ják, majd május 12-én kezdő­dik a „gyűlés”. ■ H. E. Minden óvodás kap egy fát Medina Minden helyi óvodás nevében ültetnek egy-egy két­méteres hársfát a medinai- ak. A 33 csemete már megér­kezett, és eredetileg pénteken dplután kerültek volna a he­lyükre, de az eső és a sár mi­att erre a hétre csúszik az ük tetés, melyet társadalmi mun­kában végeznek a falu lakói. Ez alkalomból zsíros kenyér­rel és innivalóval is készül az önkormányzat. Az óvodások neveit táblákon helyezik ki a fák mellé. ■ B. K. Május elején lesz az újabb találkozó szekszárd Minden hónap el­ső csütörtökén 13 óra 30 per­kor tart klubdélutánt a látás­sérültek megyei szervezete a Hunyadi utcai székházban. Előadásokkal, irodalmi és ze­nés műsorokkal várják a sors­társakat és kísérőiket. Legkö­zelebb május 8-án várják az egyesület tagjait, anyák napi ünnepségre. ■ V. M. Első díjat ért Barteczka Mária, szedresi tanár, könyv­táros, helytörténész dolgoza­ta, melyet A tudás felelőssé­ge című pályázatra készített. A dolgozat az iskolai holoka­uszt emléknap megszervezé­sének módszertani bemuta­tása. A pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Holokauszt Emlékközponttal együttmű­ködve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet írta ki. Budavári Kata szedres Édesanyja emléke kö­telezi Barteczka Máriát arra, hogy ápolja a zsidó emlékeket, és ne hagyja feledésbe merül­ni a Szedresen élt izraeliták éle­tének történetét. - Édesanyám bár módos sváb családba szüle­tett, hamar árvaságra jutott, és a Móricz-féle „Árvácska” kínja­it élte meg - meséli a szedresi pedagógus. - Majd szerencséjé­re nagybátyja egy gyermektelen zsidó családhoz vitte Györköny- be, ahol gyermekükként szeret­ték. Itt élt 6 évig, majd Ameriká­ban élő apja azt írta neki, hogy térjen vissza Szedresbe, mert ha­zajön. De ez nem volt igaz. Ekkor falunkba, egy sok gyermekes zsidó családhoz szegődött, ők pe­dig testvérükként szerették. Ve­lük élt 20 éves koráig, gyermeke születéséig. De utána is számít­hatott zsidó „családjára”, akik se­gítették, munkát adtak neki, és támogatásukkal tudott házat vá­sárolni. Barteczka Mária ezért is érzi feladatának, hogy diákjait tole­ranciára, tiszteletre, mások elfo­gadására nevelje. Ebben partne­rekre talált kollégáiban, a gye­rekekben és azok családjaiban. Évek óta gyűjti a szedresi zsi­dókról szóló emlékeket, történe­teket. Kutatásai 2011-ben új len­dületet kaptak, ekkor ugyanis Je­ruzsálemben, a Yad Vashem In­tézetben vett részt továbbkép­zésen. Az itt töltött egy hetet a szedresi asszony csodaként él­te meg, és azóta diákjaival min­den évben részt vesznek az inté­zet pályázatán. Idén a nyolcadi­kosok az egyik diák nagypapájá­val készítettek videó interjút, aki még ismerte a második világhá­borúig Szedresben élt zsidókat.- Különösen megható volt, hogy amikor már befejeztük a beszél­getést, és nem forgott a kamera, az idős úr mélyen elgondolkodva mondta maga elé; remélem, hogy soha nem tér vissza ez a kor. Á felvétel során pedig könnyez­ve mondta, hogy szívesen talál­kozna a volt .szedresi zsidókkal, és olyan jó lenne kezet fogni ve­lük - emlékezik a tanár. Hozzá­teszi: a településen 50-60 zsidó élt, többségük kereskedelemmel foglalkozott. Szerves részei vol­tak a falunak, maguk közül va­lónak gondolták őket. Barteczka Mária maga is ké­szített fényképeket a szedresi zsidók házairól, illetve videó in­terjúkat. Az egyiket Lovas Hen­rikkel, aki a tengelici és a szed­resi iskolában is tanított, és aki­barteczka Mária az Oktatás- kutató és Fejlesztő Intézet pályá­zatára készített dolgozata tulaj­donképpen az általa rendezett áprilisi iskolai Holokauszt meg­emlékezés forgatókönyvét tartal­mazza. A pedagógusok és diá­kok ilyenkor nemcsak az elhur­colt hatmillió zsidóra, de a két­százezer roma áldozatra is em­nek atyai barátja volt Beck Bé­la, az itt élt zsidók egyike. A má­sik beszélgetőtárs Gáncs József, Barteczka Mária testvére, aki az interjúban felidézi azt napot is, amikor a szedresi zsidókat elhurcolták. Estefelé a vasútál­lomásról felhallatszott a faluba az énekszó, melyet a visszaemlé­kező és édesanyja sírva hallgat­tak. Egy akkor divatos, egyéb­ként német slágert daloltak a ha­lálba indulók, a Minden elmúlik egyszer-t. A dal refrénje, Illetve annak egy sora: minden decem­ber új májust ígér, azóta több­ször visszaköszönt a kutatómun­ka során. A már említett Beck Bé­la egyik rokona révén jutott a szedresi helytörténész egy túl­élő, Beck Jenőné naplójához és lékeznek. A versekkel, zenékkel átszőtt történelmi tablót különö­sen személyessé teszi, hogy el­hangzik az iskola egyik tanárá­nak, valamint Beck Jenőné 1945. július végén írt És mégis című verse. A zsidó hagyomány­nak megfelelően az emléktáblá­nál a megemlékezés köveit he­lyezik el az osztályok képviselői. utolsó leveléhez. Ezek alapján dolgozta fel diákjaival együtt az asszony életét. Beck Jenőné Auschwitzban elvesztett min­dent, amit egy fiatal nő csak el­veszíthet: édesanyját, férjét és két kicsi gyerekét. Mégis a leg­embertelenebb körülmények­ben is megtalálta az élet szépsé­gét, volt ereje túlélni, és új életet kezdeni, és a borzalmak után hazatérve ezt írni a versében: „mégis ez a haza, az igazi haza”. Lánya, aki az a bizonyos rokon volt, és aki Beck Béla után kuta­tott a faluban, rendhagyó törté­nelem órán találkozott a szedre­si gyerekekkel és az iskola veze­tésével. - Tőle tudom, hogy a lá­togatás neki is hosszú időre fel­töltődési jelentett - mondja a ta­nár. az első díj kötelezettséget je­lent a munka folytatására, állít­ja Barteczka Mária. Ebben nagy segítség, hogy a szedresi iskola diákjai nyílt szívvel vesz­nek részt a témával kapcsola­tos programokon, nagyon kész­ségesen segítenek, rajzolnak, temetőt takarítanak, verset ta­nulnak. A roma gyerekek pedig Barteczka Mária egyébként nem kizárólag a holokauszttal, sokkal inkább a szedresi zsidók életével foglalkozik. Rendszere­sen jár továbbképzésekre, leg­utóbb a visegrádi négyek nem­zetközi konferenciáján volt, ahol szó esett iskolák közötti kap­csolatok kiépítéséről is. És ha már kapcsolatok: egyik hozza a másikat. A zsidóság történeté­vel foglalkozó szervezetek, ku­tatók, történészek, tanárok, túl­élők és leszármazottak szívesen osztják meg egymással a meg­talált, fellelt emlékeket. Az izra­eli Cfát-ban található, a magyar nyelvterületről származó zsidók emlékeit őrző múzeumnak Bar­teczka Mária például a szedre­si zsidó temetőről készített fo­tókat küldött. A múzeum pedig elküldte a Beck Béla által haza­csempészett munkaszolgálatos naplót. Á zsidó temetőről szólva pe­dig érdemes tudni, hogy a köz­ségi önkormányzat gondozza, de a tanár a nyolcadikos tanu­lókkal minden évben kilátogat, és ápolja azt. - A zsidó temetőnk be van kerítve. A bekerítést szor­galmazták, és ahhoz adakoztak a holokauszt szedresi túlélői. Az Izraelben élő Singer Magda szin­tén köztük volt. Vele én is pró­báltam felvenni a kapcsolatot, de sajnos addigra elhunyt. Leve­lemre, melyben írtam magamról és az indíttatásomról, a barátnő­je Weisz Malvin válaszolt. Tőle kaptam életem legszebb dicsére­tét. Ezt írta: „Tisztelettel gondo­lok az édesanyjára, aki Önt ilyen szépen.nevelte.” Szeretnék édes­anyám méltó utóda lenni. Sze­retném, ha gyermekeim és diák­jaim is úgy emlékeznének rám, hogy szépen neveltem őket. Hi­szem, hogy a fent leírt cselekede­teimmel hozzájárulok ehhez. Ez az én tudásom felelőssége - vall­ja a pedagógus. különösen fogékonyak, kifeje­zetten érdekli őket a helyi zsi­dók története, tragédiájuk. Az is jelzi a gyűjtőmunka fontossá­gát, hogy ha elküld egy összeál­lított anyagot, pályaművet isme­rőseinek, az egykor itt élt zsi­dók rokonainak, barátainak, örülnek, meghatódnak az emlé­kek láttán. Személyessé válik a történelmi tabló A díj egyben kötelezettséget jelent számára Kiállítás után megint varrás nap lesz bemutatkozás Vendégeket várnak a hagyományos programra a kör tagjai sióagárd Első alkalommal 2011-ben mutatkozott be nagy sikerrel a település lakói előtt a sióagárdi Gemenc Foltvarró Kör. Azóta rendszeresen tar­tanak kiállítást legújabb mun­káikból a művelődési házban. Az idei tárlatot pénteken dél­után nyitotta meg Háry János polgármester. A sokszínű, szá­mos érdekes, szemrevaló alko­tást bemutató kiállítás május 10-ig látható hétfőtől csütörtö­kig 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óráig, pénteken pedig 8.00­12.00 óráig. Szintén a foltvarró kör ha­gyományaihoz tartozik a kiál­lítás zárásaként megrendezett varrós nap, ahová a kör tagja­Nagy érdeklődés mellett nyitották meg a kiállítást a kultúrházban in kívül foltvarró vendégeket invitálnak. Május 10-én reg­gel 9.00 órakor kezdődik a mű­velődési házban a varrós nap, a résztvevőknek csak a kézi var­rófelszerelést kell magukkal vinniük, a többiről - a témáról, a harapnivalóról, a varrnivaló- ról és a jókedvről - a kör tag­jai gondoskodnak. A legutóbbi ilyen alkalommal mintegy öt­ven, a megye, illetve az ország különböző pontjáról érkezett vendég csatlakozott a sióagár­diakhoz. Mivel helyszűke mi­att a résztvevők létszáma kor­látozott, az érdeklődők a kus- miczki.ili@gmail.com e-ma- il címen jelentkezhetnek be a varrós programra. ■ V. M. Szavaltak a gyerekek. Weöres Sándor szavalóverseny volt a Szekszárdi I. Béla Gimnázium Bezerédj István Általános Iskolájában az alsó tagozato­sok számára Szedresben. Első Zsók Csenge Erika második osztályos, má­sodik Takács Zsófia negyedik osztályos és Varga Enikő harmadik osztályos, harmadik pedig Keller Eszter negyedik osztályos tanuló lett. Felkészítő ne­velők: Sáfrány Judit, Kaszáné Sipos Mária és Horváth Istvánné. ■ B. K. f i X

Next

/
Thumbnails
Contents